A táppénz tartama legfeljebb egy év, az összege pedig a táppénzalap 60 %-a, ha megvan a megelőző két év biztosítotti jogviszony, ha nincs, akkor csak ötven százalék jár. A hetven százalékos táppénz már a múlté. A táppénzes hónapban keveset kapnak kézhez a dolgozók.
A táppénz, amit a munkavállaló kap, ha betegség miatt nem tud munkába állni. Táppénz folyósításának vannak más törvényi esetei is, de most elsősorban a betegség esetére járó táppénz szabályait vesszük végig.
Ha megbetegedünk és elmegyünk a háziorvosunkhoz, akkor táppénzre fog minket venni. A táppénzt ebben az időben kapjuk meg, míg betegség miatt otthon fekszünk. Ilyenkor fizetés nem jár. Ez az idő a keresőképtelenség. A keresőképtelenség először betegszabadsággal kezdődik, ami 15 munkanapig tart. Ha nem pont év elején kezdődött a munkaviszony, akkor betegszabadságot is ugyanúgy kell számítani, mint a rendes szabadságot, vagyis arányosan kevesebb lesz.
A betegszabadság az kizárólag akkor vehető ki, ha a dolgozó saját maga betegszik meg. A gyermek betegsége esetén nem. Amikor betegszabadságon vagyunk, akkor a távolléti díjból számítják ki a 70%-ot, amit a munkáltató fizet ki. A betegszabadság kivételéhez is szükséges az háziorvos, vagy ha kórházi kezelésről van szó, akkor annak az igazolása, hogy be tudjuk mutatni a munkáltatónál, miért nem voltunk munkára képes állapotban.
Ha lejárt a betegszabadság, akkor már táppénzről beszélünk. A táppénz már csak a 60%-a a távolléti díjnak. Bizonyos esetben csak 50%-a. Ha 2 éve folyamatos a munkavállaló munkaviszonya, akkor a táppénze a 60%-os lesz, míg ha nincs meg a két éves jogviszony, akkor csak 50%-os. (akkor is 50%, hafekvőbeteg intézeti ellátást kap valaki) Mivel elég kevés pénzhez jutunk, ha le „merészelünk” betegedni, sokan inkább szabadságot írnak ki maguknak, ha ez megtörténne, hiszen szabadság alatt ugyanazt az összeget kapjuk meg, mintha dolgoznánk. Egy hetes otthoni fekvéskor több ezer forint mínusz lehet a fizetésünkből. Viszont, ha van egészségpénztári tagsága a munkavállalónak, akkor a hiányzó összeget adómentesen az egészségpénztári megtakarítása terhére kiegészítheti.
Amikor táppénzt számítunk, akkor vesszük a munkabért, amit a pótlékokkal össze kell számítani a prémium és jutalmak kivételével természetesen. De nem kell figyelmen kívül hagyni a nem rendszeres jövedelmeket sem, de azt arányosítva kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a táppénz előtt nincs 180 nap biztosított jogviszony, akkor a mindenkori minimálbért kell alapul venni a táppénz számításához. A táppénznek viszont nem csak minimuma, hanem felső határa is van, vagyis a minimálbér kétszeresének egyharmadánál nem több. Ha tehát nő a minimálbér, akkor nő a táppénz is.
A táppénz sem jár viszont határok nélkül. A végső határa egy év, de csak akkor, ha közben megvan a munkaviszony, vagyis biztosítási jogviszonyban áll a keresőképtelen. Korábban volt passzív táppénz, vagyis, mikor nem volt munkajogviszony mögötte, ezt viszont már rég megszüntették. 2011 óta nincs passzív táppénz.
Pár éve megváltozott a táppénz alatti felmondás szabályai. Korábban felmondási védelem alatt álltak a táppénzre vett munkavállalók, így akik megneszelték, hogy munkáltatójuk fel akar nekik mondani, gyorsan „lebetegedtek”. Jelenleg hatályos munkajogi szabályok szerint azonban nem illeti meg védelem a munkavállalót, így ha huzamosabb ideig táppénzen van a dolgozó, munkáltatója ezalatt is felmondhat neki.
Vélemény, hozzászólás?