Ha valaki olyan helyzetbe kerül, hogy kölcsönkérnek tőle, semmiképpen sem tegye ezt szerződés nélkül. Ha nincs szerződésünk, akkor futhatunk a pénzünk után, mert szinte lehetetlen lesz visszaszereznünk. Persze sokan mondhatják ilyenkor, hogy a helyzet mást hozott, és nem írtak róla semmilyen papírt, viszont ez a későbbiekben hatványozottan fogja megbosszulni magát. Sokan a túlzott bizalom csapdájába esnek és könnyen megbíznak ilyenkor abban, akinek kölcsönadtak, hiszen az megígérte, hogy ekkor és ekkor hiánytalanul vissza fogja adni a pénzt, csak átmenetileg van megcsúszva anyagilag, vagy pont most van iszonyúan leégve, és nagyon kéne egy kis kölcsön, amit persze nemsokára visszaad, hiszen már XY neki is tartozik és amint megadja, ő is visszaszolgáltatja az összeget. Csak két napra kell baratom, és mrá hozom is… Ugye, hogy sokaknak ismerős a sztory?
Általában az érzi magát kellemetlenebb helyzetben, aki felhozakodik azzal, hogy írjanak a kölcsönadásról szerződést. Ha legjobb barát vagy ismerős, esetleg rokon kér kölcsön, legtöbbször úgy érezhetjük, hogy felesleges egy ilyen papír, hiszen miért ne adná vissza a kölcsönt a legjobb barát és a rokonunk, mivel napi szinten beszélünk…gyerekkorunk óta ismerjük egymást…együtt nőttünk fel…stb stb.
Sajnos az élet mást bizonyít, a legtöbb esetben óriásit csalódhatunk közeli barátunkban, rokonunkban, hiszen sok barátság ment már tönkre azért, mert nem kapta vissza a kölcsönadó a neki járó kölcsönösszeget. Biztosan mindenki tud saját vagy legalábbis olyan példát mondani, ahol közeli ismerőse került ilyen helyzetbe.
Ha ilyen helyzetben nincs a kezünkben egy aláírt kölcsönszerződés, akkor még mindig lehet tanúkkal bizonyítani a kölcsön létrejöttét, ha van tanú. Ha viszont van egy kölcsönszerződés a kezünkben, mindig kicsit egyszerűbbé válik. Ha ugyanis nem adja vissza az illető a kölcsönt a megbeszélt határidőre, akkor elindíthatjuk a megfelelő eljárást. Pl. fizetési meghagyásos nem peres eljárást indíthatunk. Ha egymillió forint alatti kölcsönről van szó, akkor kötelező a fizetési meghagyás, míg ezen összeg fölött választhatunk a fizetési meghagyás vagy a bírósági keresetlevél benyújtása között. A késedelembe eséskor csak akkor azonnal végrehajtható például egy okirat, ha közjegyző előtt kötötték a kölcsönszerződést, és végrehajtási záradékkal látta el. Ekkor nem kell lefutni a fizetési meghagyásos kört, hanem rögtön végrehajtási eljárást indíthatunk.
A kölcsön után kamat jár főszabály szerint, kivéve akkor, ha szívességi kölcsönről van szó, amelyet az új Ptk. nevesít is, mely esetben a kölcsön rendelkezésre tartása után sem kell az adósnak díjat fizetni.
A kölcsönszerződésben minden esetben szerződési biztosítékot kell kikötni, ami lehet egy jelzálogjog vagy vételi jog például.
2014. március 15 óta – amikor is hatályba léptek a Ptk. kölcsönszerződésre vonatkozó új rendelkezései értelmében – a hitelező köteles a kölcsönösszeget az adós rendelkezésére tartani, ha a kölcsönösszeg átadására nem a kölcsönszerződéseel egyideben kerül sor. A rendelkezésre tartás időtartamára az adós díjat köteles fizetni a kölcsönadónak. A kölcsönvevő viszont nem köteles a kölcsön átvételére, viszont addig az ideig felmerült költséget meg kell fizetnie, ami a pénzösszeg rendelkezésre tartásával kapcsolatban merült fel.
Alábbi kölcsönszerződés mintával könnyebben meg tudjuk szerkeszteni a saját kölcsönszerződésünket, hiszen minden kölcsönadás más és más. Nyilvánvalóan nem kötelező kamatot kikötni, mint ahogyan a kölcsönszerződés 3. pontjában szerepel, sőt zálogtárgyat sem muszáj kérnünk, ha úgy érezzük erre már tényleg nincs szükség, azonban jól gondoljuk át a kölcsönvevő személy anyagi hátterét, azt hogy mennyi esély van arra, hogy visszakapjuk az átadott kölcsönösszeget a megállapított határidőre. Valamint, ha eseteg nem kapjuk azt vissza, akkor milyen jogi lépéseket kell tennünk ezügyben, amelynek költségeit nekünk kell megelőlegeznünk az ügy kedvező lezárásáig.
(magánszemélyek közötti kölcsönszerződés tájékoztató jellegű iratminta)
Kölcsönszerződés
mely létrejött egyrészről
Név:
Anyja neve
Adóazonosító:
Lakcím:
szám alatti lakos, a továbbiakban mint Kölcsönadó,
másrészről
Név:
Anyja neve
Adóazonosító:
Lakcím:
szám alatti lakos, a továbbiakban, mint Kölcsönvevő
között alulírott napon és helyen az alábbi feltétek szerint:
- Jelen szerződés aláírásával egyidejűleg a Kölcsönadó átad a Kölcsönvevőnek ………………… Ft-ot azaz ………………………………… forintot készpénzben, amely összeg átvételét kölcsönvevő jelen szerződés aláírásával elismeri és nyugtázza.
- Kölcsönvevő kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. pontban foglalt kölcsönösszeget legkésőbb ……… év …………… hónap …………. napjáig egy összegben visszafizeti Kölcsönadónak. Felek megállapodnak abban, hogy Kölcsönvevő részteljesítésre jogosult.
- Felek egyezően rögzítik, hogy Kölcsönvevő ………. év ………….….. hónap …… napjáig kamatmentesen jogosult visszafizetni a kölcsön összegét. Amennyiben a Kölcsönvevő a visszafizetéssel késedelembe esik, úgy az esedékesség napjától a teljes kölcsönösszeg visszafizetéséig járó időre évi ……% kamat megfizetésére köteles.
- Felek egyezően rögzítik, hogy a követelés biztosítására a Kölcsönbe vevő zálogba átadja a Kölcsönadónak az alábbi vagyontárgyat: ………………………………, amelyet a kölcsön szerződésszerű visszafizetésekor a Kölcsönadó köteles a Kölcsönvevőnek visszaadni. Felek megállapodnak, hogy a kölcsön vissza nem fizetése esetén a Kölcsönadó jogosult a jelen pontban meghatározott ingóság tulajdonba vételére, úgy, hogy ez esetben a kölcsön visszafizetését nem követelheti.
- A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók
- Felek a szerződést elolvasás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag írják alá.Kelt:………………………., 20….. …………………………….
| …………………………………………. | …………………………………………. |
| Kölcsönadó | Kölcsönvevő |
Előttünk, mint tanúk előtt:
1/ 2/
Név:……………………………………… Név:……………………………………….
Lakcím:…………………………………… Lakcím:……………………………………
Szem.ig.sz:………………………………… Szem.ig.sz:…………………………………
Vélemény, hozzászólás?