2023. április 1, szombat
MiXiN
  • Magyarország
  • Iratminta
  • Kalkulátorok
Nincs találat
Összes találat megtekintése
  • Magyarország
  • Iratminta
  • Kalkulátorok
Nincs találat
Összes találat megtekintése
MiXiN

NÉPSZERŰ CIKKEK

  • Átvételi elismervény minta

    Átvételi elismervény minta

    6 megosztás
    Megosztás 6 Tweet 0
  • Lakásbérlet szerződés felmondása 2021 + felmondás minta

    620 megosztás
    Megosztás 620 Tweet 0
  • Fúrt kutak engedélyezése és fennmaradási engedélye 2021

    0 megosztás
    Megosztás 0 Tweet 0
  • Fizetési felszólítás minta 2021

    620 megosztás
    Megosztás 620 Tweet 0
  • Fegyvertartási engedély 2021 kérelem, díja

    620 megosztás
    Megosztás 620 Tweet 0
  • Halotti anyakönyvi kivonat igénylése és összege 2021

    620 megosztás
    Megosztás 620 Tweet 0
  • Kijelentés lakcímről 2021

    620 megosztás
    Megosztás 620 Tweet 0
  • Kölcsönszerződés minta 2021

    620 megosztás
    Megosztás 620 Tweet 0
  • Ajándékozási szerződés minta 2021

    1 megosztás
    Megosztás 0 Tweet 0
  • Végrendelet 2021 – minta, szabályai, érvényessége

    1 megosztás
    Megosztás 0 Tweet 0

Bérkalkulátor 2021 – bruttó-nettó bér számítás

2021.01.11.
mixinszerző:mixin
kategória: Kalkulátorok
0
Megosztás620TweetMegosztás

A bérkalkulátorral kiszámítható, hogy a számos járulék levonása után bruttó bérünk után mennyi marad a zsebünkben. A bérkalkulátor minden levonandó járulékot számba vesz, így elég, ha tudjuk mennyi a bruttónk, és a bérkalkulátor kiszámítja a nettó bért.

A nettó bér kiszámítása nem túl nehéz feladat, ha tudjuk, hogy mit kell kivonni a bruttó bérünkből. A gyerektelen személyek jövedelméből továbbra is a legtöbbet vonják le, a legújabb adózási szabályok szerint, mivel a 3 vagy több gyerekes családoknak már szinte alig van levonás a bruttó bérből.

Mindezek előtt azonban tudnunk kell mennyi pontosan a bruttó bérünk. Ezt úgy számíthatjuk ki, hogy ha a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatnak, akkor az egyedileg van meghatározva, de mivel a bérminimumot a rendes munkaidőre meg kell adnia a munkáltatónak, nem lehet kevesebb a minden évben karácsony előtt elfogadott Korm. rendeletben foglaltaknál. Ebben a jogszabályban kerültek lefektetésre a minimálbér összege és a garantált bérminimum.

Ez a rövidke jogszabály az alábbiakat foglalja magába: Először is a hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

2021-ben fizetendő járulékok:

  • A levonásra kerülő tételek a következők: társadalombiztosítási járulék 18,5% és a 15%-os személyi jövedelemadó
  • Vannak még munkáltató által fizetendő tételek is, amit szintén tartalmaz a bérkalkulátor.
  • A munkáltató összesen 17%-ot fizet a munkavállaló után a bruttó bér alapján. 15,5% Szociális hozzájárulási adó, valamint a 1,5 %-os szakképzési hozzájárulást.

Korábban a tételek a 19,5% szociális hozzájárulási adó, a 1,5% szakképzési hozzájárulás, és az EHo. Ez utóbbi alól akkor mentesül a munkáltató, ha a START-kártyával foglalkoztatja a munkavállalóját. Ugyanígy vonatkozik ez a START plusz és START Extra kártyásokra is.

Kapcsolódó cikkek

Postai díjszabás 2019, kalkulátor, posta árak

Postai díjszabás 2019, kalkulátor, posta árak

2019.01.05.
Gyorshajtási bírság kalkulátor 2015

Gyorshajtási bírság kalkulátor 2015

2014.12.30.
Regisztrációs adó kalkulátor 2015

Regisztrációs adó kalkulátor 2015

2014.12.30.
Gépjármű átírási költség kalkulátor 2015

Gépjármű átírási költség kalkulátor 2015

2014.12.30.

2017-től fontos változás lépett életbe a járulékok terén, mert a munkaadóknak 5%-kal csökkent a terhük, amit a munkavállalóik után meg kell fizetniük. Remélhetőleg ez a béremeléseket fogja ösztönözni. Emellett 2017-ben lényegesebben növekedett a minimálbér és a garantált bérminimum is.

2014-től több részben módosult a személyi jövedelemadó törvény, aminek leglényegesebb és legtöbbeket érintő változásait már említettünk, ez pedig a családi adókedvezmény, amelynek vonzata, hogy az szja-ból még ki nem merített részt a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékból is le lehet vonni, valamint továbbmenve, a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, végül pedig a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból is érvényesíteni lehet mindaddig, mag úgymond van fennmaradó levonható adókedvezmény-mennyiség. Több tízezer családot érintett ez jogszabálymódosítás pozitívan.

A munkaviszony megszűnését követően, a munkaviszony alapján juttatott jövedelmeket szociális hozzájárulási adó terheli 2014. január 1. napjától.

Aki nem biztosított, azaz nem rendelkezik munkaviszonnyal, annak már egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami 2021-ben 8000.-Ft; 2020-ban 7710 Ft, 2019-ben 7500 forint 2018-ban 7320 Ft, 2017-ben 7110 Ft. Ezt vagy saját maga fizeti meg, vagy ha jogosult rá, szociális alapon kérelmezi.

A munkáltató pénzbeli és a természetbeni béren kívüli juttatást nyújthat a munkavállalónak, melyeknek közös tulajdonsága, hogy adómentes határ alatt a munkáltató költségként leírhatja és a munkavállalóknak nincsen adófizetési kötelezettsége, mivel nem számít jövedelemnek. Adómentes határ felett viszont a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, melyet a munkabérnek megfelelő adó- valamint járulékfizetési kötelezettség terhel, ennek megfelelően az adóbevallásában szerepeltetni kell. A munkáltató ekkor a társadalombiztosítási, valamint a munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást kell, hogy megfizesse az adóhatóságnak. A munkába járás költségének térítése, mondjuk bérlet formájában, vagy a munkaruházat és védőfelszerelések jogszabály által meghatározott mértékig kötelezően megtérítendőek.

A fentiekben tehát sorra vettük, miképpen is számíthatjuk ki a nettó munkabért, azonban van még sok tényező, amit figyelembe kell vennünk. A bérkalkulátoron minden megtalálható, ami a munkabérhez kapcsolódik, kezdve a teljes munkaidős foglalkoztatástól az egyszerűsített foglalkozáson át a közfoglalkoztatásig. A különböző foglalkoztatási formákat, eltérő jogszabályok szabályozzák. A munka törvénykönyve az alap jogszabály, amely rendelkezéseinek minden esetben meg kell felelnie a létesített munkaviszonynak.

Megint más szabályok vonatkoznak a közszolgálatban dolgozókra. A közalkalmazottakról jogállásáról szóló törvény vonatkozik a közalkalmazottakra, míg a köztisztviselőkre a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény, akiket korábban kormánytisztviselőknek hívtak, és a kormánytisztviselőkről szóló törvény szabályozta a jogviszonyukat, háttérszabálya pedig a köztisztviselői törvény volt, amely törvényeket hatályon kívül helyezett a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény. A járulékok azonban náluk is ugyanúgy és olyan mértékben kerülnek levonásra, mint a munkavállalóknál, csak a bruttó bérük más tételekből és számítás szerint tevődik össze.

A közalkalmazottak esetében a közalkalmazottakat végzettségüknek megfelelően és munkaviszonyuk évei számának megfelelően fizetési fokozatokba, és fizetési osztályokba sorolják, továbbá a törvény szerint adható illetménykiegészítést kapják meg. Esetükben nem munkabérről, hanem illetményről beszélünk. Ezen belül pedig alapilletményről és illetménykiegészítésről.

A közszolgálati tisztségviselőkre, (amit sokan még köztisztviselőknek, vagy kormánytisztviselőknek hívnak) szintén sajátos illetmény számítási módozat vonatkozik.

2021-es költségvetési törvény szerint, – ellentétben az ígéretekkel -, nem változott az illetményalap, pedig évek óta azt halljuk, hogy emelni fogják és átlépi a bűvös 40 ezres összeghatárt, azonban ez nem történt meg, mert 2021-ben továbbra is 38.650.-Ft az alapilletmény.

illetmény. A kormányrendeletben kihirdetett garantált bérminimum összegét nekik is kötelezően meg kell kapniuk. Külön táblázat vonatkozik a középfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre, mivel más az előrébb jutás lehetősége is. A felsőfokú végzettségűek esetében kevesebb az úgynevezett várakozási idő a fizetési fokozatok között. Míg egy középfokú végzettségű dolgozó 2 év alatt válik gyakornokból előadóvá, addig a felsőfokú végzettségű 1 év alatt fogalmazóvá válik. Nyilván más az elnevezés is, hiszen a középfokú végzettség esetében előadókról és főelőadókról, míg felsőfokú végzettségűeknél tanácsosokról és főtanácsosokról beszélünk. A magasabb címhez pedig magasabb szorzószám kapcsolódik, amit szintén megtekinthetünk a törvény mellékletében. Ezen felül azonban még van jó pár tényező, amit figyelembe kell venni mind a közalkalmazottak mind a köztisztviselők esetében, úgymint az illetmény-kiegészítések. Ezek pedig a nyelvvizsgapótlék, vagy a vezetői beosztáshoz kapcsolódó pótlékok. Van a törvénynek egy olyan szakasza, amiben kimondják, hogy illetménypótlékok adhatóak, vagyis, ezek úgymond láthatatlanok egy kívülálló szemében, és egy meghirdetett közszolgálati munka esetén nem is tudhatjuk, hiszen ezt a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Ha tehát a hivatal vezetője úgy dönt, egyéb kiegészítő végzettség, vagy szakmai vizsga, esetleg más szempont alapján (pl. eltérítés) ad illetménykiegészítést, az csak az szmsz-ből derül ki.

Ezen kívül még számos foglalkoztatási forma létezik, többek közöttazegyszerűsített foglalkoztatásiforma, ami kizárólag a mezőgazdasági idénymunkára alkalmazandó, valamint az alkalmi munkavállalásra és az évi maximum 120 napos kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunkákra, a legismertebb példa az idegenvezetés. A jogviszonyt a 2010. évi LXXV. törvény szabályozza, amit lényegében 2013. január 1. óta nem módosítottak. (a filmipari statisztamunkára is ezt a jogszabályt alkalmazzák, azonban ilyen esetben a nettó napi bér maximálisan 12 ezer forint lehet) A munkabér ezeknél a jogviszonyoknál is sajátosan alakul, mégpedig akként, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka képezi a munkabért.

Ennél a foglalkoztatási formánál is természetesen be kell jeleneti az első fokú adóhatóságnak az alkalmi foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban meghatározott adatait, úgymint, nevét, adóazonosítóját, foglalkoztatása napjainak számát.

A munkáltató által fizetett közterhek is sajátosan alakulnak az egyszerűsített foglalkozásnál. Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló után a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, alkalmi munka létesítése esetében pedig 1000 forint. A filmipari statiszta alkalmi munkánál már magasabb ez az összeg, mégpedig 3000 forint.

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár a munkavállalónak.

Összegezve tehát, számos információ és tudnivaló áll a rendelkezésére annak, aki használja a bérkalkulátort, vagyis használja programunkat, így csak pár kattintás és megtudhatja nettó bére összegét.

A bérkalkulátor használata roppant egyszerű, még ezeket a fentebb részletezett adatokat sem kell tudnunk, kizárólag a bruttó bérnek rendelkezésre álló sávot kell kitölteni, valamint a gyerekek számára vonatkozó pontot, a bérkalkulátor pedig kiszámítja az Ön nettó bérét, valamint részletezi a béréből történő levonásokat is, mind munkavállalói mind munkáltatói oldalon. Ez is érdekes lehet, hiszen sajnos nagyon sok tétel kerül levonásra ma Magyarországon a bruttó bérekből.

A bérkalkulátor mindig alkalmazkodik az aktuális adószabályok, társadalombiztosítási szabályokhoz, és aszerint kalkulál a bruttó bérrel. Mindig naprakész pontos adatokkal szolgál a bérkalkulátor.

Megosztás620TweetMegosztás

Vélemény, hozzászólás?

Következő cikk
Áram ára 2021 – mennyi 1 kilowatt áram?

Áram ára 2021 - mennyi 1 kilowatt áram?

Mixin.hu
Hasznos infók amire napi szinten szükséged lehet –Kapcsolat|Tudnivalók
Nincs találat
Összes találat megtekintése
  • MiXiN kezdőlap
  • Magyarország
  • Iratminta
  • Kalkulátorok

Mixin.hu - Hasznos infók amire napi szinten szükséged lehet - Kapcsolat | Tudnivalók