Rokkantsági ellátás 2017 (rokkantnyugdíj) menete, feltételei

Fotó: © tompagenet / Flickr
Fotó: © tompagenet / Flickr
A rokkantnyugdíjazás rendszere és szabálya 2013. év elején változott meg, olyannyira, hogy ma már maga az elnevezés is teljesen más lett. Még a mai napig is rokkantnyugdíjként emlegetik az emberek ezt az ellátási formát, attól függetlenül, hogy már ilyen néven nem létezik. Akiknek korábban már odaítélték, azoknak továbbra is jár a meghatározott összeg, csak már más jogcím van feltüntetve a kiutaláskor.

Jelen pillanatban ezt a jövedelmet "megváltozott munkaképességűek rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás" néven utalják a jogosultak számára. Fontos tudni, hogy az összeget jövedelempótló voltából adódóan csak azok részére fizetik, akik egészégi állapotuknál fogva valóban beletartoznak ebbe a kategóriába. Az ellenőrzés és a feltételek nem hogy szigorúbbakká, sokkal inkább lazábbá váltak a jogszabálymódosítással, ami 2017-ben is hatályban lesz. Korábbi években a sűrű felülvizsgálatoktól lehetett tartaniuk a jogosultságot szerzetteknek, mostmár azonban nem kell ettől tartani.

Aki dolgozni tud, annak a bizottság rehabilitációt javasol, abban a reményben, hogy az illető később újra munkába állhat. Ilyen esetekben rehabilitációs ellátást ítélnek meg, ennek ideje természetesen a beteg állapotától és annak későbbi változásától függ. Emellett azt is fontos tudni, hogy az ellátási összeg a korábbihoz képest nem változott, vagyis akik az I., a II. és a III. csoportba tartoznak, ugyanazt az összeget kapják, mint amennyit korábban rokkantsági nyugdíj címén kaptak.

Fontos megértenünk a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás közötti különbséget. Míg előbbit azok igényelhetik, akik rövidebb, hosszabb ideig tartó kezelés után rehabilitálhatók és újra munkába állíthatók, addig az utóbbi azoknak jár, akik egészségkárosodásukból adódóan nem tudják magukat segítség nélkül ellátni, vagy nem állítható vissza korábbi egészségi állapotuk balesetből, betegségből...stb. adódóan, vagyis gészségkárosodásuk végleges.

Az ellátási összeget általában annak fényében állapítják meg, hogy a szóban forgó személy hány százalékos egészségi állapotnak örvend. Aki minimum 40%-os egészségkárosodást szenvedett, annak már jár az ellátás és az összeget addig folyósítják, amíg a munkaképtelen állapot fennáll. Ezen felül a folyósított összeg megállapítását minden esetben jövedelemvizsgálat előzi meg, amelyet az illetékes személyek végeznek el.

Az elmúlt évben a III. kategóriába sorolt betegek számára vezettek be változtatást. Akik ebbe a halmazba tartoznak, azoknak kötelező felülvizsgálaton kellett részt venniük, amelynek gyakoriságát a bizottság határozta meg. Akinél megállapítást nyer az a tény, hogy a rehabilitációval javítható az egészségügyi állapota, annál rehabilitációs összeget folyósítottak, ám akinél ez a feltétel nem teljesül, annál rokkantsági ellátást ítélnek meg, mint ahogy azt a fentiekben kifejtettük.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a rokkantellátás rendszerében az egyik legfontosabb szempont az, hogy a beteg újra munkába állhasson, amennyiben a feltételek azt megengedik.

Aki elérte a nyugdíjkorhatárt, az a támogatást a továbbiakban egyszerű nyugdíjasként fogja kapni,aki azonban ezt a kort még nem érte el, az rokkantsági járadék címén jogosult a megállapított összegre.

Munkavégzés a rokkant ellátás mellett

Azok, akik rehabilitációs ellátásban részesülnek és egészségi állapotuk megengedi, hogy emellett munkát végezzenek, azok 2016. májusi törvénymódosításig maximum heti húsz órát dolgozhattak anélkül, hogy a rokkantsági ellátást megvonták volna tőlük, ha három egymást követő hónapban a keresménye nem haladta meg a nyugdíjminimum 150%-át. Ez a szabály 2016. május 1. napjától teljesen megváltozott, mert rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás is! megszüntetésre kerül, ha a rokkant ellátásra jogosult keresőtevékenységet folytat és a fizetése 3 hónapon át meghaladja a minimálbér 150%-át.

Rehabilitációs ellátás összege:

Ha valaki rehabilitálható, akkor a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a az alapösszeg (2016.05.01-től 94.500.-Ft) 30 %-a és legfeljebb az alapösszeg 40 %-a,

Aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 %-a, de min.40 százalék alapösszeg és max. az alapösszeg 50 %-a.

Ha havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik és rehabilitálható, az alapösszeg 30 százaléka, ha pedig tartós foglalkozási rehabilitációt igényelt, az alapösszeg 40 százaléka.Az alapösszeg a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

Rokkantsági ellátás összege:

első eset: foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de egyéb körülmények miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, akkor az átlagjövedelem 40 százaléka, de a minimálbér (2012-ben 93 ezer volt) 30 százalékát el kell érnie, és maximum a minimálbér 45 %-a.

második esetben:Aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, annak a havi átlagjövedelme 60%-a, de a minimálbér 45 %-át el kell érje az összeg, de nem lehet nagyobb, mint a minimálbér 150%-a.

harmadik esetben: Amikor csak és kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a rokkantsági ellátás összege az átlagjövedelem 65%-a, de legalább a minimálbér fele és legfeljebb a minimálbér másfélszerese.

a negyedik esetben: Egészségkárosodása jelentős és nem képes önmagát ellátni, vagy csak úgy, ha segítséget vesz igénybe, akkor a havi átlagjöv. 70 %-a, de a minimálbér 55 % legalább és max.a minimálbér másfélszerese.

Fontos! hogy a rokkantsági ellátás számításakor a 2012-ben érvényes minimálbért, azaz 93.000.-Ft-ot kell alapul venni a 2011. évi CXCI. tv.szerint.A rokkantsági ellátást a TB törvény nyugdíjemelési szabályai szerint emelik, azonban méltányossági alapon nem növelhetik az összeget.

Utazási kedvezmény azoknak a rokkant ellátásra jogosultaknak jár„Ellátottak utazási utalványa” alapján évente 16 alkalommal utazási kedvezmény, akik már2011. december 31-én I., vagy II. csoportba sorolandó rokkantsági nyugdíjra volt jogosultak, vagy akinek az egészségi állapota 30%-os vagy annál rosszabb. Kedvezményre válnak jogosulttá azok is, akik2011. december 31-éig az 57-et betöltötték és akkor a III. csoport rokkant nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra is jogosulttá vált. (121/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. sz.melléklete szerinti kedvezmény)

2016. szeptembertől a rokkantsági ellátásokkal kapcsolatban ismételt változások következtek be. Az eddig nem éppen kedvezően működő felülvizsgálat rendszerét változtatták meg. Sokszor azoknak is bizottság elé kellett menni, akiknél szinte előre lehetett tudni, hogy nem lesz javulás az egészségi állapotában, vagy egyértelmű volt az.

Nyilván a rendszer célja az volt, hogy akinek időközben olyan mértékben javult az egészségi állapota, hogy képessé vált munkavégzésre, annak a továbbiakban nem kívánták a rokkantsági ellátást folyósítani, hiszen ha tud dolgozni, akkor azt kell előremozdítani. Viszont számos esetről hallottunk, vagy tapasztaltunk a környezetünkben, (vagy valaki saját magán is), hogy annak ellenére, hogy megbetegedése, egészségromlása olyan súlyos és maradandó volt, hogy sem akkor sem a jövőben nem volt és lesz alkalmas visszatérni a munka világába, azokat is újból és újból kötelezték a felülvizsgálatokon való részvételre.

A jogszabály változás eredménye az lett, hogy nem minden rokkantsági ellátásban részesülőnek kell részt vennie a korábban kötelezően előírt orvosi felülvizsgálaton.

A jövőben tehát nem kell bizottság elé menni azoknak, akiknek a bizottság egyszer kimondta, hogy az egészségi állapotában történt romlás véglegesnek tekintendő. Vagyis javulás sem várható, esély sincs a jövőben munkavállalásra, ezáltal szükségtelen is egy újabb felülvizsgálat. Azokat sem fogják visszahívni, kiknek a leleteiből egyértelműen kitűnik, hogy nem alkalmas egyszerűen arra, hogy munkát vállalhasson.

Azt a tényt sem hagyták figyelmen kívül a felülvizsgálati szabályok módosításával, hogy a nyugdíjhoz közeli életkorú személyek iránt - csúnyán szólva - sokkal kisebb az érdeklődés a munkaerőpiacon, mint a fiatalabb, vagy a pályakezdők iránt. Ezt figyelembe véve, azok esetében, akik öt éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt és például a felülvizsgálatra történő visszahívás időpontja pont ebbe az öt éves időszakba esik, már biztosan nem fogják behívni felülvizsgálatra, hiszen logikátlan és életszerűtlen döntés lenne valakiről két évvel a nyugdíja előtt megállapítani, hogy bizony munkára alkalmas, és tessék menni dolgozni. Na de ki fogja felvenni az illetőt és mégis milyen munkára, ha évekre úgymond ki volt vonva a munka világának forgalmából? Ettől már nem kell a jövőben tartani, mert a korábbi szabályozás megszűnt.

Ehhez kapcsolódó fontos módosítás még az, hogy ha valaki esetében komplex minősítést végeztek, akkor a szakhatósági, vagy a hatósági bizonyítvány, illetve a komplex minősítés bizonyos ideig hatályos. Ezalatt az idő alatt az ellátással kapcsolatban nem kell ismételten komplex minősítést végezni, csak akkor, ha az ügyfél ezt kéri. Ez nyilván akkor történhet meg, ha a megváltozott munkaképességű személy érdeke ezt diktálja, hogy újabb komplex minősítést végezzenek el az esetében.

Részben ide vágó téma még a huzamos ideig tartó keresőképtelenség eseteiben már korábban megtörtént felülvizsgálattal kapcsolatos módosítás, ami azt jelenti, hogy akik rehabilitációs ellátásban részesülnek és hosszabb ideig tartó egybefüggő keresőképtelenség következett be, azoknál legalább 60 nap után történik meg a felülvizsgálata a korábbi 30 nappal ellentétben. Ezt azért változtatták meg, mert a rehab. ellátásra jogosultaknál gyakori a hosszabb ideig tartó keresőképtelenség, viszont nem feltétlenül egyben egészségromlás is! A kettő nem egy és ugyanaz.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás