2016-ban volt a rezsicsökkentés végrehajtva, tehát a rezsicsökkentési hullám folytatódott az azt megelőző éveknek megfelelően. Az áram és a gáz is olcsóbb lett, bár nem biztos, hogy kevesebbet fizetett ezáltal minden fogyasztó, mint az azt megelőző három évben.
Mennyivel kevesebb rezsiköltséget kell állnunk a tavalyi vagy tavaly előttihez képest? Mire is terjed kis a rezsicsökkentés, hol vehetjük észre a saját számláinkon, hogy a rezsink kevesebb lett? Vajon tényleg érezhető lesz a különbség a költségeket tekintve? Idén is számtani lehet majd hasonló dijcsökkentésekre?
A közszolgáltatók a számla kiküldésével egyidejűleg kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg mellett arról is részletes tájékoztatást kell, hogy adjanak, hogy a rezsi csökkentés hatására, mekkora összeget takarítottunk meg. Ezeket az adatokat mind fel kell tüntetni minden egyes számlán, hogy az előzőhöz képest, valamint az eddigihez képest mennyit spórolhattunk meg. Év végén pedig az egész éves költséghez viszonyítva szerepel majd a számlánkon, hogy mennyit kellett volna fizetnünk, ha nincs a rezsicsökkentés.
A rezsicsökkentés végrehajtása céljából elfogadott jogszabály kiterjed a földgázszolgáltatásra, a villamos energiára, a távhőszolgáltatásra és a víziközmű-szolgáltatásra is.
Egyik ilyen rezsicsökkentő rendelkezés volt, amikor 2013. július 1-ét követő időszakban teljesített szippantott szennyvíz összege nem haladhatta meg az év elején alkalmazott díj 90%-át.
Ha 2013. július 1. után az ürítési díj vonatkozásában a társasház úgy szeretné a közszolgáltatóval szemben érvényesíteni, hogy a szennyvíztárolóba vezetett szennyvíz mennyisége legyen az alapja a számításnak, akkor írásban kell tájékoztatni a közszolgáltatót arról, hogy a díjcsökkentés hatálybalépése, illetve az utolsó ürítés óta mekkora mennyiséggel terhelték az ürítendő szennyvíztárolót.
A társasházak esetében az ingatlantulajdonost illeti meg a díjcsökkenés. A rezsidíjcsökkenést már az elkövetkezendő hónaptól láthatták a fogyasztók a számlákon.
A magánszemélyek tulajdonát képező lakásingatlanok esetében a kéményseprő közszolgáltatás összegét a szennyvízdíjhoz hasonlóan szintén lecsökkentették, továbbá a hulladék közszolgáltatási díjat is.
A rezsi lecsökkentését egyre több szolgáltatásra terjesztette ki a kormány fokozatosan. A díjcsökkentések idén is tartanak, amit a részletes számlákon is megtekinthetük.
A víz- és a szemétszállítási díjak korábbi 10%-os csökkentését az elfogadott törvény szerint a szociális intézményekre (nyugdíjas otthonok), valamint az önkormányzati vagy szolgálati bérlakások fogyasztóira is kiterjesztették, ahol korábban nem jelentkezett a rezsicsökkentés.
Az utolsó közszolgáltatás, a távhő lett, amivel végül összesen majdnem 25 százalékkal csökkent az összrezsidíj. A legtöbb és legérezhetőbb csökkentést a villamosenergián valósították meg. 2014-ben földgáz, villamosenergia és távhő újabb csökkentését tapasztalhattuk, így a rezsicsökkentés harmadik üteme is lezárult.
2017 azért volt érdekes a rezsi díjak alakulása szempontjából is, mert 2018-ban már jöttek a választások, és a kormány által eltervezett közmű-szolgáltatási tulajdonlás változások megkövetelték az újabb rezsicsökkentési hullámot. Mégsem így történt, mert a vállalkozások áramszolgáltatási díjai nőttek és nem i kevéssel. Az államosítással másfélszeresre nőttek a díjak. A lakosságot ez közvetetten érinti, mert a növekedő díjak maguk után vonják a növekedő termékárakat. Pedig a kormány pont ezzel kampányolt a választások előtt is, hogy 10 %-kal fogja csökkenteni a vállalkozások áramszolgáltatási költségét is.
Vélemény, hozzászólás?