2021. január 26, kedd
MiXiN
  • Magyarország
  • Iratminta
  • Kalkulátorok
Nincs találat
Összes találat megtekintése
  • Magyarország
  • Iratminta
  • Kalkulátorok
Nincs találat
Összes találat megtekintése
MiXiN

NÉPSZERŰ CIKKEK

  • Pótszabadság 2021, gyermekek után is

    Pótszabadság 2021, gyermekek után is

    46 megosztás
    Megosztás 46 Tweet 0
  • Adóbevallás 2021 – Határidők és tudnivalók a személyi jövedelemadó bevallásáról

    620 megosztás
    Megosztás 620 Tweet 0
  • Egyszerűsített foglalkoztatás 2021 – alkalmi munkavállalás szabályai, bejelentés és adózás

    25 megosztás
    Megosztás 25 Tweet 0
  • Végrendelet 2021 – minta, szabályai, érvényessége

    620 megosztás
    Megosztás 620 Tweet 0
  • Műszaki vizsga árak 2021 – mennyibe kerül egy műszaki?

    6 megosztás
    Megosztás 6 Tweet 0
  • Lakásbérleti szerződés minta 2021

    620 megosztás
    Megosztás 620 Tweet 0
  • Ápolási díj 2021, igénylése és összege

    620 megosztás
    Megosztás 620 Tweet 0
  • Lakásbérlet szerződés felmondása 2021 + felmondás minta

    620 megosztás
    Megosztás 620 Tweet 0
  • Főállású anyasági támogatás 2021 igénylése és összege

    621 megosztás
    Megosztás 621 Tweet 0
  • Átvételi elismervény minta

    6 megosztás
    Megosztás 6 Tweet 0

Ügyvezetők, cégvezetők felelősségi szabályai 2021

2020.12.18.
mixinszerző:mixin
kategória: Magyarország
0
Megosztás620TweetMegosztás
Fotó: © graphic.joel / Flickr

Nemrég módosították ismét a viszonylag még új, teljesen más szerkezeti felépítésű Polgári Törvénykönyv szabályait. Egyfelől a bankokra vonatkozólag tartalmaz új szabályokat, ami a hitelekkel kapcsolatban jelent nagyobb biztosítékot a hitelintézeteknek, másrészt a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségére állapítottak meg szigorúbb szabályokat. 2017. március 15-ig kellett felemelniük a cégeknek a törzstőkét a törvényi 3 milliós szintre, Kft-t ismét csak 3 millióval lehet alapítani.

Az új Ptk. az ügyvezető felelősségénél az egyetemleges felelősségi szabályokat állapította meg, ami azt jelentette, hogy a szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az esetben, ha a károkozó ügyvezető a kárt nem látta előre. Ilyen esetekben nem tehető felelőssé az ügyvezető, illetve a vezető a társasággal együtt, teljes vagyonával felel az olyan kárért, amelyet ügyvezetői minőségében, harmadik személynek okoz, vagyis egyetemleges a felelőssége. A cégnek okozott károk esetében a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni, amely felelősség egyébként is fennállna, ha megbízásos, ha munkaviszonyban áll is az ügyvezető a céggel.

A korábbi szabályok szerint eddig a károsult perelhette a károkozás miatt a céget, és a cég vagyona került végül végrehajtás alá. Ezek után a cég külön pert indíthatott a károkozó ügyvezető ellen. Ez is csak akkor játszott, ha megbízásos jogviszony állt fenn a cég és az ügyvezető között, mert ha munkaviszonyban állt az ügyvezető, akkor a kártérítésnek korlátai is vannak. A gyakorlatban viszont ez elég ritkán fordult elő, hogy a cég beperelte volna az ügyvezetőjét, hiszen a legtöbb cégben ma Magyarországon az ügyvezető egyben a tulajdonosa is a cégnek.

A 2016. július 1-i változás után az egyetemleges felelősség továbbra is megmaradt, viszont az ügyvezető felelőssége mind a szerződésen kívüli, mind a szerződéses viszonyban okozott károkra is fennáll. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a cég szerződéses partnerei is beperelhetik az ügyvezetőt károkozása esetében. Az új szabályozás szerint már a szándékosságot is bizonyítani kell, ha az ügyvezető kártérítési felelősségét akarjuk megállapítani, míg ez a korábbiakban nem volt.

Vagyis mostmár nem csak az szükséges a felelőssége megállapításához, hogy előre látta a kár bekövetkeztét, hanem egyenesen szándékos magatartás szükséges ehhez. A szándékosság viszont a magyar jogban a büntetőjogban van csak jelen, az egyértelműen meghatározza, viszont a polgári jog nem ismeri ezt a fogalmat.

Ahhoz, hogy ezeket az új felelősségi szabályokat alkalmazni lehessen, meg kell határozni a polgári jogi szándékossági fogalmat is.

Kapcsolódó cikkek

Oldtimer autók 2021

Oldtimer autók 2021

2021.01.11.
Helyi adók változása 2021

Helyi adók változása 2021

2021.01.10.
Önkormányzati lakásbérlés feltételei 2021

Önkormányzati lakásbérlés feltételei 2021

2021.01.10.
Rezsicsökkentés 2021 – mértéke

Rezsicsökkentés 2021 – mértéke

2021.01.10.

Az új szabályok mellett a társaság tartozásaiért továbbra is elsősorban a cég felel, de ha a károkozás mögött szándékosság áll, akkor a vezető tisztségviselő a céggel egyetemlegesen felelőssé tehető. Ez a szabály a szerződésen kívül, harmadik személynek okozott károknál egyszerűbb helyzetet teremt, de ha a károkozás a társaság valamelyik fennálló szerződésének megszegésén alapszik, akkor már nem biztos, hogy ennyire egyszerű a helyzet, hiszen egy eddig ismeretlen jogi helyzetet szült a jogszabály-változás, ami eddig nem volt a magyar polgári jogban.

A lényeg az, hogy aki már az új szabályok hatálybalépése után alapít céget, azon cég ügyvezetőjére már az új felelősségi szabályok alkalmazandóak. Azok a cégek, akik pedig a korábbi szabályok szerint lettek létrehozva, azoknak legkésőbb 2017. március 15. napjáig át kellett térni az új Ptk. hatálya alá. Vagyis nem maradhat cég, mely a régi felelősségi szabályokkal kivonhatná magát a felelősségre vonás alól.

Munkaviszonyban álló ügyvezető

Ebben az esetben a Munka Törvénykönyve szerinti, vezető állású munkavállalónak minősül, így a polgári jogi felelőssége tekintetében a Munka Törvénykönyvének a vezető állású munkavállalóra vonatkozó külön szabályai az irányadók.

A vezető állású munkavállalóra is vonatkozik a munkajogi szabály, hogy a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles a munkáltatónak, vagyis a társaságnak megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

De míg egy nem vezető állású munkavállalónál a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a gondatlan károkozás esetében a négyhavi (kollektív szerződésnél max 8 havi) távolléti díjának az összegét, vezető állású munkavállalónál ilyen korlát nincs, ezért az ügyvezető gondatlan károkozás esetén is, (szándékos és súlyosan gondatlan esetben), a teljes kárért felel kivéve, ha ettől a felek a munkaszerződésben eltérnek! Vagyis, ha a munkaszerződés tartalmazza az erre vonatozó kivételeket.

Azt a kárt nem kell megtérítenie, amelynek bekövetkezését a károkozás idején nem láthatta előre, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, illetve mely abból származott, hogy a munkáltató a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Megbízási jogviszony

A megbízott ügyvezető felelősségére a Ptk. szerződésszegésért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Azaz, ha az ügyvezető tevékenysége során kárt okoz a társaságnak, köteles azt megtéríteni. Mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső, az adott időpontban előre nem látható körülmény okozta, továbbá nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Vagyis ki kell tudnia mentenie magát a felelősség alól.

Ha szándékosan okoz kárt, a társaság teljes kárát köteles megtéríteni, de az ezen kívüli esetekben a kártérítés mértéke korlátozott.

A cég vagyonában keletkezett károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtérítenie, amilyen mértékben a cég bizonyítani tudja, hogy a kár az ügyvezető kötelezettségszegésének következménye és az ügyvezetői tevékenység kifejtése időpontjában az ügyvezető számára előrelátható volt. Természetesen a felek megállapodása ebben az esetben is lehet ettől eltérő.

Felmentvény

Ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, és kielégítetlen hitelezői követelések maradtak a cég után, abban az esetben a hitelezők követelésük mértékéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a vezető tisztségviselőkkel szemben. Ez a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzetben a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

Ha azonban az ügyvezető úgy ítéli meg, hogy a feladatait megfelelően teljesítette, kérheti ennek a ténynek a gazdasági társaság általi elismerését. Ez a felmentvény.

A gazdasági társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére – a beszámoló elfogadásával egyidejűleg – az előző üzleti évre vonatkozó ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt bocsát ki.

Ezáltal az ügyvezető a későbbi esetleges kártérítési követelésekkel szemben védelmet kap. A felmentvénnyel szemben már csak akkor van esélye a társaság ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igényének, ha a felmentvény valótlan vagy hiányos tényeken adatokon alapszik.

Megosztás620TweetMegosztás

Vélemény, hozzászólás?

Következő cikk
KIVA, kisvállalati adó – mértéke, feltételei 2021

KIVA, kisvállalati adó - mértéke, feltételei 2021

Mixin.hu
Hasznos infók amire napi szinten szükséged lehet –Kapcsolat|Tudnivalók
Nincs találat
Összes találat megtekintése
  • MiXiN kezdőlap
  • Magyarország
  • Iratminta
  • Kalkulátorok

Mixin.hu - Hasznos infók amire napi szinten szükséged lehet - Kapcsolat | Tudnivalók