Nemrég módosították ismét a viszonylag még új, teljesen más szerkezeti felépítésű Polgári Törvénykönyv szabályait. Egyfelől a bankokra vonatkozólag tartalmaz új szabályokat, ami a hitelekkel kapcsolatban jelent nagyobb biztosítékot a hitelintézeteknek, másrészt a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségére állapítottak meg szigorúbb szabályokat. 2017. március 15-ig kellett felemelniük a cégeknek a törzstőkét a törvényi 3 milliós szintre, Kft-t ismét csak 3 millióval lehet alapítani.
Az új Ptk. az ügyvezető felelősségénél az egyetemleges felelősségi szabályokat állapította meg, ami azt jelentette, hogy a szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az esetben, ha a károkozó ügyvezető a kárt nem látta előre. Ilyen esetekben nem tehető felelőssé az ügyvezető, illetve a vezető a társasággal együtt, teljes vagyonával felel az olyan kárért, amelyet ügyvezetői minőségében, harmadik személynek okoz, vagyis egyetemleges a felelőssége. A cégnek okozott károk esetében a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni, amely felelősség egyébként is fennállna, ha megbízásos, ha munkaviszonyban áll is az ügyvezető a céggel.
A korábbi szabályok szerint eddig a károsult perelhette a károkozás miatt a céget, és a cég vagyona került végül végrehajtás alá. Ezek után a cég külön pert indíthatott a károkozó ügyvezető ellen. Ez is csak akkor játszott, ha megbízásos jogviszony állt fenn a cég és az ügyvezető között, mert ha munkaviszonyban állt az ügyvezető, akkor a kártérítésnek korlátai is vannak. A gyakorlatban viszont ez elég ritkán fordult elő, hogy a cég beperelte volna az ügyvezetőjét, hiszen a legtöbb cégben ma Magyarországon az ügyvezető egyben a tulajdonosa is a cégnek.
A 2016. július 1-i változás után az egyetemleges felelősség továbbra is megmaradt, viszont az ügyvezető felelőssége mind a szerződésen kívüli, mind a szerződéses viszonyban okozott károkra is fennáll. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a cég szerződéses partnerei is beperelhetik az ügyvezetőt károkozása esetében. Az új szabályozás szerint már a szándékosságot is bizonyítani kell, ha az ügyvezető kártérítési felelősségét akarjuk megállapítani, míg ez a korábbiakban nem volt.
Vagyis mostmár nem csak az szükséges a felelőssége megállapításához, hogy előre látta a kár bekövetkeztét, hanem egyenesen szándékos magatartás szükséges ehhez. A szándékosság viszont a magyar jogban a büntetőjogban van csak jelen, az egyértelműen meghatározza, viszont a polgári jog nem ismeri ezt a fogalmat.
Ahhoz, hogy ezeket az új felelősségi szabályokat alkalmazni lehessen, meg kell határozni a polgári jogi szándékossági fogalmat is.
Az új szabályok mellett a társaság tartozásaiért továbbra is elsősorban a cég felel, de ha a károkozás mögött szándékosság áll, akkor a vezető tisztségviselő a céggel egyetemlegesen felelőssé tehető. Ez a szabály a szerződésen kívül, harmadik személynek okozott károknál egyszerűbb helyzetet teremt, de ha a károkozás a társaság valamelyik fennálló szerződésének megszegésén alapszik, akkor már nem biztos, hogy ennyire egyszerű a helyzet, hiszen egy eddig ismeretlen jogi helyzetet szült a jogszabály-változás, ami eddig nem volt a magyar polgári jogban.
A lényeg az, hogy aki már az új szabályok hatálybalépése után alapít céget, azon cég ügyvezetőjére már az új felelősségi szabályok alkalmazandóak. Azok a cégek, akik pedig a korábbi szabályok szerint lettek létrehozva, azoknak legkésőbb 2017. március 15. napjáig át kellett térni az új Ptk. hatálya alá. Vagyis nem maradhat cég, mely a régi felelősségi szabályokkal kivonhatná magát a felelősségre vonás alól.
Munkaviszonyban álló ügyvezető
Ebben az esetben a Munka Törvénykönyve szerinti, vezető állású munkavállalónak minősül, így a polgári jogi felelőssége tekintetében a Munka Törvénykönyvének a vezető állású munkavállalóra vonatkozó külön szabályai az irányadók.
A vezető állású munkavállalóra is vonatkozik a munkajogi szabály, hogy a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles a munkáltatónak, vagyis a társaságnak megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
De míg egy nem vezető állású munkavállalónál a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a gondatlan károkozás esetében a négyhavi (kollektív szerződésnél max 8 havi) távolléti díjának az összegét, vezető állású munkavállalónál ilyen korlát nincs, ezért az ügyvezető gondatlan károkozás esetén is, (szándékos és súlyosan gondatlan esetben), a teljes kárért felel kivéve, ha ettől a felek a munkaszerződésben eltérnek! Vagyis, ha a munkaszerződés tartalmazza az erre vonatozó kivételeket.
Azt a kárt nem kell megtérítenie, amelynek bekövetkezését a károkozás idején nem láthatta előre, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, illetve mely abból származott, hogy a munkáltató a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
Megbízási jogviszony
A megbízott ügyvezető felelősségére a Ptk. szerződésszegésért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Azaz, ha az ügyvezető tevékenysége során kárt okoz a társaságnak, köteles azt megtéríteni. Mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső, az adott időpontban előre nem látható körülmény okozta, továbbá nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Vagyis ki kell tudnia mentenie magát a felelősség alól.
Ha szándékosan okoz kárt, a társaság teljes kárát köteles megtéríteni, de az ezen kívüli esetekben a kártérítés mértéke korlátozott.
A cég vagyonában keletkezett károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtérítenie, amilyen mértékben a cég bizonyítani tudja, hogy a kár az ügyvezető kötelezettségszegésének következménye és az ügyvezetői tevékenység kifejtése időpontjában az ügyvezető számára előrelátható volt. Természetesen a felek megállapodása ebben az esetben is lehet ettől eltérő.
Felmentvény
Ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, és kielégítetlen hitelezői követelések maradtak a cég után, abban az esetben a hitelezők követelésük mértékéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a vezető tisztségviselőkkel szemben. Ez a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzetben a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.
Ha azonban az ügyvezető úgy ítéli meg, hogy a feladatait megfelelően teljesítette, kérheti ennek a ténynek a gazdasági társaság általi elismerését. Ez a felmentvény.
A gazdasági társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére – a beszámoló elfogadásával egyidejűleg – az előző üzleti évre vonatkozó ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt bocsát ki.
Ezáltal az ügyvezető a későbbi esetleges kártérítési követelésekkel szemben védelmet kap. A felmentvénnyel szemben már csak akkor van esélye a társaság ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igényének, ha a felmentvény valótlan vagy hiányos tényeken adatokon alapszik.
Vélemény, hozzászólás?