Társasházi törvény, alapító okirat 2019

Fotó: © robbertheiligers / Flickr
Fotó: © robbertheiligers / Flickr
A kettő vagy annál több lakásból álló házak már létrehozhatják saját társasházukat. Vannak gyakorlati előnyei és hátrányai a társasháznak, ezt mindig a lakóközösségnek kell eldöntenie, hogy belevágnak vagy sem.

A minimum két lakásból álló házakat társasházként lehet bejegyeztetni. A lényeg, hogy külön tulajdonban álljanak a lakások. A többemeletes tömbházak társasházak, ahol közös képviselő fogja össze a lakóközösség ügyes bajos dolgát. A társasházi törvény határozza meg a társasházzal kapcsolatos jogi hátteret. 

A jogszabály meghatározza a fogalmakat, ami a társasházakkal kapcsolatosan felmerül, mint például azt, hogy mi tartozik közös tulajdonba és mi nem. Az egyes lakások nyilvánvalóan mindenki külön tulajdonában állnak, úgyszintén a pincehelyiségek, vagy tárolók is állhatnak valaki tulajdonában. Ami ezen kívül áll, az általában közös, mint a ház tartóelemei, vagy a folyosók, közlekedők, de bizonyos vagyontárgyak is. 

A társasházat, mint fogalmat a lakóközösség alkotja. Ez azért is fontos, mert jogokat szerezhet a társasház a közös tulajdonra vonatkozólag, de kötelezettségeket is vállalhat, sőt pert is indíthat, és be is perelhető egy társasház. Ha viszont perben áll, akkor a közös képviselő fogja képviselni a társasházközösséget a bírósági eljárás alatt is. 

A lakók a közösség kötelezettségeiért akként felel, amilyen tulajdoni hányaddal rendelkeznek a társasházban. Egyszerű, sortartásos kezesség szabályi lesznek az irányadóak ezekre az esetekre. Ez azt jelenti, hogy míg az adósságot nem rendezésig az érintett társasháznak kell a tartozásokat rendeznie a közös vagyonból, vagy pedig megelőlegeznie. 

A lakók egy még meg nem épített házra is alapíthatnak társasházat. Az eljárás menetének lényege az, ha még meg sem épült a ház, hogy engedélyezési záradékkal kell ellátni a tervrajzot, és annak a földnek a tulajdonosa, amelyre épülni fog a ház, alapító okiratot hoz létre, melyet benyújt a földhivatalhoz. A földhivatal az alapítást feljegyzi az ingatlan tulajdoni lapjára, majd pedig, ha már megvan a használatba vételi engedély, akkor lehet társasházként bejegyezni. Ahhoz, hogy a társasházat megalapítsák, mindenkinek hozzá kell járulnia, akinek tulajdona van a házban. Ha valaki mégis ellene lenne az alapításnak, akkor a bíróságon lehet kérelmezni, hogy a hozzájárulását pótolja a bíróság. 

A társasház megszületésekor okirat szükséges, ugyanúgy, mint egy cégnél, vagy társadalmi szervezetnél. 

A társasházakról szóló törvény szerint már nem kell, hogy a telek és a lakóház tulajdonosa egy személy legyen, és már földhasználati megállapodást sem kötelező kötniük a tulajdonosoknak. 

Alapító okiratba kell foglalni valamennyi, alapításhoz szükséges tényt. Ezt az alapító okiratot kell a földhivatalhoz benyújtani, hiszen be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba a tényt, hogy társasház lett egy lakóközösség. 

Ez az okirat tartalmazza azt is, hogy a társasházban tulajdonnal rendelkezők, egymás tulajdonára, - ami a társasházban van – előjoggal rendelkeznek, ha azt a tulajdonos ki akarja adni, vagy el akarja adni, vagyis előbérleti joga van, illetve elővásárlási joga van. 

A törvény azt is felsorolja, miket kell tartalmaznia egy alapító okiratnak. A legfontosabb és kihagyhatatlan eleme, a felsorolása azon lakásoknak és egyéb helyiségeknek, amik az egyes lakók tulajdonában vannak. További lényeges eleme az okiratnak, a közös tulajdonú helyiségek és azoknak a tulajdoni hányadok szerinti megosztása, vagyis, hogy kit mekkora rész illet meg a nagy közösből. Ezeken felül olyan adatok, amik az ingatlan-nyilvántartás miatt elengedhetetlenek, úgymint helyrajziszámok vagy az ingatlan terhei (pl.jelzálogjog, haszonélvezet) 

Végül pedig fontos, hogy legyen egy elnevezése a társasháznak, valamint címe. Az okiratot mindezek miatt is, érdemes ügyvéddel, közjegyzővel, vagy jogtanácsossal elkészíttetni, hiszen ellen is kell jegyeztetni. A földhivatal ugyanis csak ellenjegyzett okirat alapján jegyez be bármit is a nyilvántartásába. 

Felmerülhet olyan eset is, hogy módosítani kell az alapító okiratot. Ezt csak valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával együtt lehet megtenni. 

Az alapító okirat aláírása után alakuló ülést kell tartani, mégpedig két hónapon belül, mert meg kell állapodni a közös képviselő személyéről, valamint egyéb járulékos kérdésekről is, úgymint társasházi számlanyitás, amire a különböző költségbefizetéseket lehet utalni, valamint egyéb befizetéseket kezelni. 

A gyakorlati jellegű szabályokat viszont nem az alapító okirat tartalmazza, hanem arra külön, egy szervezeti és működési szabályzatot kell megszerkeszteni. A szabályzatot röviden csak szmsz-nek hívjuk. Ebben kell rögzíteni a közös költséggel kapcsolatos dolgokat, az egyéb díjak és költségek megfizetésének rendjét, továbbá a házirendet, a közgyűlés eljárási rendjét, és még további sok más adatot és eljárásrendet. 

Ha a társasház csak maximum hat lakásból áll, akkor az alapító okiratban kimondhatják, hogy a fent említett tárgykörökben a társasházi tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha nincs ez így kimondva, akkor a Ptk. szabályi fognak rá vonatkozni. 

A törvény szerint az szmsz-ben sok más fontosnak ítélt, lényeges részletkérdést le lehet fektetni. 

Például azt is, hogy ha valaki kiadja a lakását bérbe, közölje a közös képviselővel a bérlő adatait, ha a bérlő fogja fizetni a közüzemi díjakat. Ez a többi lakó biztonságának szempontjából, a lakásbetörések és egyéb eltulajdonítások szempontjából is fontos lehet, vagy azért, ha pl. a közüzemi díjakat közösen fizetik a lakók. Sok társasházban még közös a mérőóra, és aztán arányosan osztják meg a költségeket. 

A törvény részletesebb felsorolást is tartalmaz a kötelező szmsz elemek körére is, amit mindenféleképpen meg kell határozni, vagyis nem hiányozhat az szmsz-ből. A különböző tárgykörökben az összehívott közgyűléseken alkalmazott szavazások során, a szavazás rendjéről, a szavazatok és szavazati arányok mértékéről is rendelkezik a jogszabály, mikor elegendő a kétharmados szavazati arány. A közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, és a tulajdon felének képviseltetnie kell magát rajta ahhoz, hogy határozatképes legyen a jogszabálynak megfelelően. 

Egy társasház fontos része, a lépcsőházba kifüggesztett házirend. A házirend, aminek minden lakó köteles megfelelni, mert ebben van meghatározva, hogy hánytól hány óráig lehet zajjal járó tevékenységet folytatni, vagy a helyiséghasználati rend, illetve az, hogy a lépcsőházban tilos dohányozni. 

2011. januárjától már lehetőség van arra, hogy a közös költség hátralékkal rendelkező tulajdonos lakására jelzálog legyen bejegyezve a földhivatal nyilvántartásába, ha már három hónapja nem fizeti azt. Ez részben megoldást jelent az évek óta nem fizető lakók ilyen jellegű adósságának rendezésére, hiszen ezelőtt szinte behajthatatlan volt ez az összeg és a rendesen fizető lakókkal szemben jelentett ez nagy terhet. 

Lényeges mellékletét képezi a törvénynek egy hirdetményminta, amit a közös képviselőnek kell kifüggesztenie a társasházban, mindenki által látható helyre. A hirdetmény tárgya a rezsicsökkentéssel kapcsolatos, hogy a ház mennyit takarított meg az adott naptári félévben. 

Nagy vonalakban áttekintettük a hatályos társasházi törvény rendelkezéseit, de a jogszabály ennél részletesebb és rendelkezéseket tartalmaz a közgyűlések összehívására, megtartására és sok más társasház körüli jogi aktusra is. Amit a társasházi törvény nem vesz a szabályozása alá, azt a Polgári törvénykönyvből kell kiolvasni, elsősorban a tulajdonviszonyokra vonatkozóan. 

A társasházakkal kapcsolatosan sok más törvénymódosítás is életbe lépett az elmúlt évek során. A leglényegesebbek, hogy dohányfüst mentesnek kell lenniük a soklakásos társasházaknak, vagyis a dohányzás a folyosókon már a múlté. További előírás, hogy a folyosókon nem tárolható semmi, a tűzoltás és más katasztrófák megelőzése, vagy orvoslása miatt. Számtalanszor volt rá példa, hogy azért nem tudtak a tűzoltók feljutni az emeletre, mert megakadályozta őket a folyosón kihelyezett asztal, vagy más bútordarab, virágállvány. 

A folyosókon különféle táblákat kell mostmár kitenni, például azt, hogy merre van a kijárat, vagy hogy tűz esetén a liftbe beszállni tilos, illetve hogy nagytestű kutyákat csak pórázzal, és szájkosárra lehet levezetni a földszintre. Ezeket általában a földszinti hirdetőtáblán, mindenki által jól látható helyen érdemes kifüggeszteni.

2019. január 1 -től a legfontosabb változás hogy a legfontosabb okiratokat ügyvéddel vagy kamarai jogtanácsossal hitelesíttetni kell, illetve egy esetleges bírósági tárgyaláson a társasház jogi képviselete kötelezővé vált.

2019. január elsejétől a társasházak tulajdoni törzslapjaira fel kell jegyeztetni a közös képviselő, a házkezelője vagy az intézőbizottság elnöke nevétés a pontos elérhetőségét.

A 2003. évi CXXXIII. törvény pontos szövege: " 55/A.§ (2) A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság – az erre irányuló kérelme alapján – az ingatlan-nyilvántartásba – a társasház törzslapra – feljegyezte."



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás