A kisvállalati adó 2021-ben is kiváló lehetőség azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyek fejlődni kívánnak. A KIVA választása feltételekhez kötött, mégpedig alkalmazottak száma és árbevétel többek között. Mára már közel négyszer annyian, – vagyis majdnem 30 ezer vállalkozás – választotta a KIVA-t, mint 2016-ban. A KATA-s és KIVA-s cégek száma közel egyforma.
Az adminisztrációs terhek mindig is problémát jelentettek a vállalkozások számára. Erre figyelemmel alkották meg a KIVA rövidítésű adózási típust 2013-ban, hogy a vállalkozások adminisztrációs kötelezettségeit is mérsékeljék.
A kisvállalati adó három adónemet vált ki, a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót.
Az adó mértéke 2021-ben: az adóalap 11%-ára csökkent a korábbi 13%-ról.
A KIVA előnye az, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bért azonos kulccsal terheli, így elméletben jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére is, továbbá. Emellett a beruházásokra és készletek vásárlására fordított eredmény nem növeli az adóalapot, így a gyorsan növekedő vállalkozásoknak kedvez, és lényegesen egyszerűbb a társasági adónál. Ez nagyon jól hangzik, hiszen fontos egy vállalkozásnál a fejlődés és a versenyképesség, így a KIVA-s vállalkozások gyorsabban növekedhetnek.
KIVA alanya lehet Kft, bt, és egyéni cég, sőt szövetkezet is.
Azon táraságnak érdemes ezt választani, amelynél a személyi kifizetések meghaladják a nyereséget, viszont azáltal akarnak fejlődni, hogy a nyereségből visszaforgatnak a cégbe.
Melyik cégek választhatják a KIVA-t?
A kisvállalati adót már olyan cégek is választhatják, ahol a dolgozók létszáma 50 főig terjed.
A jogszabály változás előtt 25 fő volt a felső határ, vagyis az adóév előtti adóévben nem haladhatja meg az állomány az 50 főt, további feltétel volt 2017. január 1-től, hogy az elszámolandó bevétele nem léphette túl az 500 millió forintot (egy évnél rövidebb adóévnél arányosítás).
2021-ben hatályos szabályok már sokkal nagyobb összegekről szólnak
A 2012. évi CXLVII. törvény 16.§ (2) szerint:
- adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, (12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét)
- az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte;
- üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
- az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot;
- ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik;
- az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.
A KIVA választásakor a NAV-nál kell bejelentést tenni, mely bejelentés akár év közben is megtehető.
Új cégek esetében a társasági formának és annak , hogy naptári éves e az adózó, a KIVA választhatósága szempontjából még nincs jelentősége, ettől függetlenül választhatják ezt az adónemet. Ha megfelel a társaság a további feltételeknek, akkor a társaság létrejöttétől számított 30 napon belül kell bejelentéssel élnie a NAV felé.
Azoknál a cégeknél, ahol 2021. január 1. után is a KIVA alatt akarnak maradni, semmilyen tennivalójuk nincsen, sem plusz adminisztráció. Ezeknek a vállalkozásoknak a NAV küld tájékoztatást, hogyan változtak meg az adóalap számítási módok. Ezután lehetőségük van a cégeknek mérlegelni azt, hogy valóban a KIVA-t választják a továbbiakban is. 2021. december végéig küldött a NAV még tájékoztatást arról, hogy elkerülhető legyen a kettős adóztatás, mely csökkentő tételt kell levezetni és mekkora az összege.
2017-ben hatályba lépő új szabály volt, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó járulékalapja nem képezi az adó alapját, a személyi jellegű kifizetéseket tekintve.
A kisvállalati adóalapnak magasabbnak kell lennie a személyi jellegű kifizetéseknél ez alapvető szabály a KIVA-nál.
A munkavállalók többsége után adóalap kedvezményeket is érvényesíthet a vállalkozás, van, amiről igazolás sem szüksége. Pl.a 25 év alatti és 55 évfelettiekről nem kell, de a tartósan munkanélküli foglalkoztatásáról már igen.
Adóalap-kedvezmény összege
- A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 %-, melyhez nem szükséges igazolás .
- munkaerőpiacra lépő személy után a foglalkoztatás első 2 évében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér, a 3. évében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 %-a
- 3 vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő a foglalkoztatás első 3 évében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér; a foglalkoztatás 4. és 5. évében személyenként a minimálbér 50 %-a
- megváltozott munkaképességű személy a megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap, de havonta legfeljebb a minimálbér 2X-ese.
- doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 500 ezer forint
- doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 100 ezer forint ,kutató-fejlesztő munkavállaló havonta a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50 %-a.
További munkavállalói kedvezmények:
- 25 év alatti pályakezdő munkavállaló, akinek ezt megelőzően max. 180 napot dolgozott, első két évben 100 ezer forint/hó, részmunkaidő esetén annak időarányos része
- tartósan álláskereső személy (vagyis aki a megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként volt nyilvántartva), első két évben 100 ezer forint/hó, 3. évben 50 ezer forint/hó, részmunkaidő esetén annak időarányos része
- GYED-et követően, a GYESE, gyermekgondozást segítő ellátásban valamint, a gyermeknevelési támogatás (anyasági ellátás) folyósítása alatt, vagy azt követően foglalkoztatott személy első két évben 100 ezer forint/hó, 3.évben 50 ezer forint/hó, részmunkaidő esetén annak időarányos része.
2017-től új fogalom a pénztármentesített érték: Ez azt jelenti, hogy amíg a házipénztár értéke ezalatt van, addig nincs kihatással az adóalapra. Ez az összeg a tárgyévi összes bevétel 5 %-a, de legalább 1 millió forint. A veszteség elhatárolására is új szabály vonatkozik 2017-től.
Az adóbevallást május 31-ig kell megtenniük a vállalkozásoknak a KIVA nevű nyomtatványon. Ha év közben szűnik meg a KIVA jogalanyiság, akkor a megszűnést követő ötödik hónap utolsó napjáig kell bevallást teljesíteni.
A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a NAV-hoz történő bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést a 21KIVA nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni.
2021-től már a KIVA nyomtatvány is elérhető az ONYA-n.
A cikkünk rövidebb összefoglaló a 2021-ben hatályba lépő új szabályokról, ezért a kisvállalati adóról szóló jogszabály pontos ismerete nélkülözhetetlen a jogszabályoknak valómegfelelés szempontjából.
Vélemény, hozzászólás?