Szülési szabadság 2015

Fotó: © Panayiotis Filippou / Flickr
Fotó: © Panayiotis Filippou / Flickr
A gyermekvállalás minden nő életében olyan örömteli időszak, mely miatt megérik a nagy pocak, a súlygyarapodás és a reggeli rosszullétek. Tény azonban, hogy hazánkban egyre kevesebben döntenek a gyermek mellett, melynek egyértelműen anyagi okai vannak. A népesség elöregedése, és a lakosság számának fogyása azonban semmi jóval nem kecsegtet, gondoljunk csak a nyugdíjrendszer nehézségeire.

Azokat a hölgyeket viszont, akik várandósak, alanyi jogon megilleti a 24 hét szülési szabadság. Az ideje alatt kapható anyagi ellátásoktól eltekintve ez az időszak azért is nagyon fontos, hiszen a kismama felkészülhet a szülésre, és a kis pocaklakó világrajövetele után maximálisan átadhatja magát az újdönsült édesanyai szerepnek, megfelelően gondoskodhat a babáról. Mivel alanyi jogon jár a szülési szabadság, így annak kiadásáról a munkaadó nem dönthet, minden körülmények között megilleti a munkavállalót.

A 24 hetes időtartamot egyszerre kell kivenni, és belőle négyet már a szülés előtt lehetséges. Sok kismama dönt azonban úgy, hogy a lehető legtovább dolgozik, hiszen főként a gyermekvállalás előtt állva valóban szükség lesz minden anyagi lehetőségre. Természetesen a szülés napjáig lehetetlenség, és nem is ajánlott dolgozni, ha tehát a szülési szabadságot a szülés időpontjától szeretné kivenni, akkor is van mód arra, hogy előtte közvetlenül se kelljen már munkába járnia. A táppénz erre kínál remek lehetőséget, a szülési szabadság ideje alatt pedig a terhességi-gyermekágyi segély jelent majd bevételi forrást. Ennek összege a napi átlagkereset 70 %-a, melyből adóelőleg kerül levonásra, tehát azzal mindenképpen számolni kell, hogy ez bruttó összeget jelent.

A Munka Törvénykönyve az apák számára is kedvezményeket biztosít arra az esetre, ha új kis jövevénnyel bővül a család. Az apa döntése szerint a szülés utáni két hónapon belül bármikor kiveheti a standard esetben 5 napos pótszabadságot, ha pedig iker gyermekek születéséről van szó, akkor 7 nap pótszabadság jár neki. Igazolásként a munkaadó kérheti a születési anyakönyvi kivonat bemutatását, valamint a munkavállaló arra kötelezett, hogy előre szóljon a pótszabadság igénybevételéről. A szülési szabadság megilleti az örökbefogadót is. Ha az édesanya meghalna, akkor a gyermekről való gondoskodás érdekében az apa veheti igénybe a szülési szabadság idejét.

Érthető, hogy anyagi megfontolásból a kismamák igyekeznek minél tovább munkában maradni, ám még akkor is vannak bizonyos kockázati tényezők, ha kifejezetten nem minősül veszélyeztetett terhesnek egy nő. A várandósság idején kialakuló terhességi magas vérnyomás akár vetélést is okozhat, s mivel a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése ilyenkor nem ajánlott, a munkahelyi stressz nem biztos, hogy jót tesz az egészségi állapotnak. A szülés közeledtével bármilyen apró probléma súlyos következménnyel járhat, éppen ezért érdemes elgondolkodni annak lehetőségén is, hogy a 15 napos betegszabadságot vegyék igénybe a kismamák a szülés előtti időszakban. Erre a távolléti díj 80 %-a illeti meg a munkavállalót.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a várandós édesanyák igyekeznek a terhesség kezdetekor még eltitkolni ezt, nehogy úgy gondolja főnökük, hogy kevésbé terhelhetőek, és rosszabb minőségű munkát adnak ki a kezükből. Egy idő után azonban feltétlen érdemes közölni a munkaadóval a helyzetet, hogy ő is tudjon a jövőben a szülési szabadság kiadásának idejére tervezni, továbbá a várandós nőket bizonyos kedvezmények is megilletik a munkavégzés során.   



Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás