A nyugdíj melletti vállalkozói tevékenységet ugyanolyan levonások fogják súlytani, mint az azelőtti évben. Megmaradtak a járulékok és már mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a nyugdíj mellett belefog e a vállalkozásba.
Napjainkban sok nyugdíjas érzi úgy, hogy számára nem elegendő a nyugdíj és van még ereje dolgozni, ezért munkát vállal. A nyugdíjasként történő elhelyezkedés, vagy akár a vállalkozás indítása is megoldást jelenthet azok számára, akik szeretnének továbbra is aktívan tevékenykedni. Ez nem csak az anyagiak miatt kifizetődő, hanem gyakran egyéb szempontok is szerepet játszanak a nyugdíjasok ilyen irányú döntésénél.
Sok nyugdíjas ettől függetlenül nem csupán a jövedelemszerzés miatt dolgozik, hanem hogy továbbra is hasznosnak érezhesse magát, és mert fizikai és egészségi állapota ezt megengedi. Ha egy nyugdíjas úgy dönt, akármilyen oknál fogva is, hogy nyugellátását kiegészíti munkaviszonyból vagy vállalkozásból származó jövedelemmel, akkor tudnia kell, milyen adózás vonatkozik rá.
2020. július 1. napjától már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül (pl. megbízási jogviszonyban) minden munkát végző saját jogú nyugdíjas biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alóli mentességet élvez.
A foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas munkavállalója keresete után a 15,5% szociális hozzájárulási adó, valamint a 1,5% szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.
A nők kedvezményes nyugdíjában (40 év szolgálati idő) részesülő nő szeretne még nyugdíj mellett dolgozni, akkor a munkával szerzett keresetére vonatkozóan szintén 2020. július 1. napjával megszűnt az éves kereseti korlátozási összeghatár, vagyis annyit kereshet, amennyit akar és még járulékmentes is.
Korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülőkre továbbra is vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya, ha ellátásuk mellett dolgoznak. Az összeghatár a mindenkori minimálbér 18 X-osa. (kb. 3 millió Ft)
Ha a bruttó kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, az ezt követő hónaptól évvégéig, de legfeljebb a nyugdíjkorhatár betöltéséig az ellátás folyósítását felfüggesztik, mely a következő év januárjában indulhat újra.
Rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett ha három egymást követő hónapon keresztül a havi bruttó kereset meghaladja a minimálbér (legalább középfokú képzettséget igénylő munka esetén a garantált bérminimum) 1,5 X-esét, akkor a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást megszüntetik.
Nyugdíjas vállalkozók:
2020. július 1. napjától a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.
A nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
Azok a teljes öregségi nyugdíjban részesülők, akik elérték az öregségi nyugdíj korhatárát , társas vállalkozásnak minősülő tevékenységre jogosultak, és járulékok már nem terhelik őket.
Így az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett a 10 százalék nyugdíjjárulékot sem kell megfizetni, még akkor sem, ha már nyugdíjas, vagy nyugellátása szünetel.
Kiegészítő tevékenységet folytatónak nevezzük a sajat jogú nyugdíjast, valamint a nyugdíjkorhatárát betöltött özvegyi nyugdíjast is, aki egyben egyéni- és társas vállalkozó akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátásának folyósítása szünetel.
A Katv.(kisadózó vállalkozások) szerint kisadózóként bejelentett személy esetében, a fenti szabályok nem alkalmazhatók. Ha a tag saját jogú nyugdíjas, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól abban az esetben is mentesül, ha a társaságban munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végez munkát
Kisadózó csak az lehet, aki egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozó kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt-ben, illetve Kkt-ben vagy egyéni cégben. A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet, azonban ha kisadózó, akkor nyugdíjasként nem minősül főállású katásnak, így a kisadózást választó nyugdíjas vállalkozó esetén a vállalkozás a nem főállású kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. A tételes adó megfizetésével a kisadózó mentesül többek között az szja, eho, szoc.hozzájárulái adó, egészségügyi hozzájárulás…stb. alól. Nem kérheti viszont a nyugdíjemelést a nyugdíjas, ha kisadózást választott.
Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó, ha a vállalkozásban nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemmel rendelkezik, akkor jogosult az úgynevezett 0,5 %-os nyugdíjemelésre. A nyugdíjat a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján, a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme figyelembevételével kell növelni, ezért jogosult a nyugdíjemelésre.
A nyugdíjemelést 2017 január óta nem kell kérelmezni, azt hivatalból állapítja meg az Államkincstár minden arra jogosultnak.
Ha a keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas elhunyt, mielőtt nyugellátása összegének növelését megállapították volna, – az elhunyt jogán – hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérheti a jogszerző nyugellátásának 0,5 %-os növelését.
Akkor, ha nyugdíjasként szeretne vállalkozóként tevékenykedni, munkát vállalni, mindenképpen fontos, hogy az aktuális jogszabályokról szakembertől tájékozódjon, így tisztában lehet azzal, hogy milyen aktuális előírások vonatkoznak az adott helyzetre, milyen kötelezettségeknek kell eleget tennie. Természetesen számos tényező függvénye, hogy nyugdíjasként vállal-e valaki hasonló feladatokat, az egészségi állapot, a kor, a képzettség, az öregségi nyugdíj összege, valamint az életkörülmények mind befolyást gyakorolhatnak a döntésre.
Ami azonban mindezek ellenére tény, hogy az állam nyugdíjrendszer számára egyre inkább problémát okoz majd a nyugdíjak finanszírozása. A népesség elöregedése, a gyermekvállalási kedv csökkenése mind olyan problémát jelentenek, melyek miatt egyre többen gondolkodnak az aktív, munkával töltött évek meghosszabbítása mellett. Felelősségteljes döntéssel kiegészíthető a jövedelem idős korban is, ezzel javítva az életminőséget és a megélhetést.
A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.
Vélemény, hozzászólás?