A bruttó bérünkből elég nagy százalékot vonnak le, mire megkapjuk a nettó bérünket. 2016-ban az szja 1%-os csökkentése miatt valamennyivel több lesz a bérek nettója, és még a családi adókedvezmény miatt is kevesebbet vonnak a gyermeket nevelőktől. Egyéb levonás viszont nem csökken.
Nettó és bruttó bér, a nettó bér kiszámítása 2016
Nettó bér fogalma és számításainak módja nincs egyetlen jogszabályban sem leírva, ezért is érdemes tisztázni a fogalom tartalmát, meg azért is, mert mindenkit érdekel, hogy miért annyi a fizetés, amennyit a bérpapírunkon látunk. Évről évre csak minimálisan araszolgat felfelé a minimálbér, pár ezer forinttal jelent csak többet idén is az emelkedés.
2015-ben új változás az adózás szempontjából, a friss házasoknak nyújtott adókedvezmény. Ez két évig adóalap csökkentő tényezőt jelent, – összesen 120ezer forintnyi összeg – az esküvőtől számítva. Ez csak akkor szűnhet meg idő előtt, ha közben születik közös gyermek, mert akkor már családi adókedvezmény lesz levonva az adóból.
A nettó bér az a pénzösszeg, amit a munkavállaló a bruttó munkabérből a munkabért terhelő járulékok levonása után megkap. Ez ma nálunk rengeteg levonást eredményez és közel felét nem kapjuk meg a bruttó bérünknek. Vannak juttatások, amiket bele kell számítani a bruttónkba, van, amit pedig nem, vagyis adómentesen kapjuk meg. Így jutunk el a nettó bérünk összegéhez, de hogyan is kell kiszámolni és mi is kerül levonásra a bruttó bérből?
A bruttó munkabérbe nem számítandóak bele a természetbeni juttatások, mint például a céges telefon, amit használunk a munkahelyi ügyek lebonyolítására, de használhatunk saját célra is. Ilyen még a céges autó, valamint egyéb tárgyi eszközök, amiket a munkáltató bocsát a munkavállaló rendelkezésére saját használat céljából is. További juttatások, mint a költségtérítések, ezek között az utazási költségtérítés, benzin hozzájárulás, bérlet… stb, ami a bruttó bérbe nem számítandó bele. És végül a cafetéria, ami jelenleg mára szinte minden munkavállalónál az Erzsébet utalványra és a Széchenyi Pihenő kártyára korlátozódott, hiszen ez adható meghatározott összeghatárig, és meghatározott fajtája adómentesen, vagy pedig kedvezményes adóztatással.
A bruttó bért terhelő járulékok, adók pedig a következőek. Van, amiket a munkavállaló fizet és van, amit a munkáltató. A munkavállalónak kell megfizetnie a 10% nyugdíjjárulékot, a bruttó bérünk 16 %-áig terjedő személyi jövedelemadót (szja), valamint a 8,5 %-os egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Az egészségbiztosítási járulék pedig az alábbiakból tevődik össze: Természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4% ; Pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 3% és a 1,5% -os Munkaerő-piaci járulék.
A bruttó bérünkből ezeket a járulékokat vonják le, így a bérpapírunkon ezek a tételek kerülnek feltüntetésre. A munkáltatónak kötelező a munkavállaló bérpapírján, minden munkabérből történő levonást feltüntetni és azt minden hónap 10. napjáig átadnia. Eddig kell a munkabért is megkapnia, vagy pedig ha nem készpénzben kapja, akkor eddig a napig meg kell érkeznie a dolgozó bankszámlájára az összegnek.
Munkáltatót pedig az alábbiak terhelik: 27%-os szociális hozzájárulási adó, 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás, ugyanis a munkáltatónak is vannak még pluszban kiadásai a munkabéren felül, nem csak a munkavállalóknak. Ez közel annyi, mint amennyit a dolgozója fizet a saját béréből.
Vagyis 34,5 százalékot vonnak le a bruttó bérünkből, így csak a 65,5% marad a zsebünkben. Így már könnyű kiszámolni, hogy mennyi a nettó bérünk, ha már tudjuk, mennyi a bruttónk.
Vélemény, hozzászólás?