A munkáltató adómentes munkáltatói támogatást adhat a dolgozóinak a lakáshiteleik törlesztésének segítésére. A támogatás adható építéshez, adásvételhez, bővítéshez, korszerűsítéshez. De a korábban felvett lakáscélú hitel visszafizetésére adott támogatás is ide sorolandó.
2014. január elsejétől a munkáltatónak lehetősége nyílik arra, hogy kedvezményes adózású támogatással éljen a munkavállaló irányában, melyet már meglévő lakáshitel törlesztésére fordíthat. Fontos tisztában lenni azonban azzal, hogy a támogatás nem válthatja ki a munkabért, azt legegyszerűbben a rendszerbe illeszthetően lehet működtetni, természetesen szem előtt tartva a vonatkozó szabályozásokat, hogy semmiféle adózási probléma ne merüljön fel ezzel kapcsolatban a cég számára. Különös figyelmet érdemel az a helyzet, amikor a cégtulajdonos egyben munkavállaló is, hiszen itt osztalékadó fizetési kötelezettség léphet fel. Hasonlóképp nem célszerű jutalomként kifizetni a lakáscélú támogatást, ekkor ugyanis adó- és járulékterhek megfizetésének kérdése merül fel.
Munkáltatóként érdemes a témára vonatkozó aktualitásokat szemmel követni, hiszen ha él a lehetőséggel, akkor a jogszabályok pontos ismerete szükséges ahhoz, hogy adófizetésével kapcsolatban ne merüljenek fel problémák a jövőben. A rendszer idén sem fog jelentősen változni, tehát a lakásigényre vonatkozó előírások továbbra is aktuálisak, kizárólag ilyen célra fordítható a munkáltató által támogatott lakáshitel.
Természetesen az adómentes lakáscélú támogatás csak meghatározott feltételek megléte esetében nyújtható, erre külön rendeleti szabályozás vonatkozik. Deviza és forinthitelesek, új és régi lakást vásárlók egyaránt kedvezményezettek lehetnek, az összeg viszont öt év alatt maximálisan ötmillió forint lehet, s a meglévő lakás értékének harminc százalékáig vehető igénybe a támogatás. Havonta 83 ezer forint nyújtható tehát maximálisan, de ezt kizárólag lakáscélú hitel törlesztésére lehet fordítani, szabad felhasználásúra semmiképpen!
A méltányolható lakásigény fogalmával érdemes tisztában lenni, ezt egy korábbi kormányrendelet fejti ki és szabályozza. A lakás értéke, szobaszáma, valamint az együtt költöző családtagok száma egyértelműen meghatározza, hogy mely ingatlanok tartoznak a cég által támogatható körbe. A lakásigény mértéke a következőképp került meghatározásra:
- Egy-két személy esetében minimum egy, maximum három lakószoba
- Három személy esetében minimum másfél, maximum három és fél lakószoba
- Négy személy esetében minimum kettő, és maximum négy lakószoba
További beköltöző személyek esetében fél szobányival nő a lakásigény mértéke. Nem mindegy az sem, hogy vidéki, vagy fővárosi ingatlanról van szó, az építési költségekre vonatkozó árakat a Magyar Közlönyben teszi közzé a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.
| Családtagok száma (fő) | Minimálisszobaszám(db) |
| Max. ingatlan-értékVidék(millió forint) |
| |
| 1-2 | 1 | 10,5 | 9,5 | 3,15 | 2,85 |
| 3 | 1,5 | 12 | 11,5 | 3,6 | 3,45 |
| 4 | 2 | 15 | 14 | 4,5 | 4,2 |
| 5 | 2,5 | 17,5 | 16,5 | 5,0 | 4,95 |
| 6 | 3 | 19,5 | 18,5 | 5,0 | 5,0 |
A lakáshitel törlesztés adómentes támogatása tehát mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára megéri. Ez utóbbiak esetében nyilvánvalóak az okok, de a munkaadókat érintő sem elhanyagolhatóak. Ha csak nettó 100 egység kifizetését vesszük alapul, akkor is egyértelmű, hogy ez a kifizetés jóval kevesebb közteherrel jár együtt, mint más kifizetési formák az adott egységre vonatkozóan. A munkavállalók irányából természetesen hatalmas az érdeklődés a lehetőség iránt, de rendkívül lényeges, hogy a vonatkozó jogi háttér kellően részletes és kidolgozott legyen, s ne nyíljanak meg olyan kiskapuk, melyek egyéb célokra lehetővé tennék a kedvező adózású kifizetést ezen a jogcímen. A munkáltatónak a támogatást a hitelintézettel kötött megállapodás alapján, a meghatározott számlára kell utalni, azt semmiképpen nem lehet közvetlenül a munkavállalónak kifizetni.
A lakáshitel törlesztésére adott munkáltatói támogatás a cafeteria elemek között helyet kapva többletköltség nélkül biztosítja a munkavállaló terheinek csökkentését, s ha úgy alakul, akár meg is emelheti a munkaadó a cafeteria keretet. Az adómentes juttatáshoz nem kapcsolódik sem egészségügyi hozzájárulás,sem személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, így hatékony kifizetési formaként a munkavállalók elégedettségéért is sokat lehet tenni ezzel az eszközzel.
Vélemény, hozzászólás?