Sok pedagógust foglalkoztat a szabadság kiadásának jogi háttere. Hogy lehet kivenni a szabadságokat, ha ott vannak az iskolai szünetek? Mi van, ha pont nem az iskolai szünetre esik az üdülés időpontja, vagy egy több napos családi esemény? Mi van akkor, ha az iskolai nyári szünet felemészti az összes törvényben megállapított szabadságnapot?
A pedagógusok évente 21 nap alapszabadság és 25 nap pótszabadság, összesen 46 nap szabadság illeti meg, amelyben nincs benne a gyermekek után járó pótszabadság. A 46 nap munkanap, vagyis összesen 7 darab hét az évben, vagyis majdnem egybefüggő 2 hónap, ha egybeszámítanánk.
Ha viszont összeszámítjuk az iskolai szüneteket, akkor 2021-ben tavaszi és őszi, valamint a téli szünet összesen 19 nap. Ez évről évre kb 1-2 napot ingadozhat, vagy egy két nappal kevesebb vagy 1 nappal több.
Ehhez jön még a nyári szünet, ami 2021-ben kb. 56 nap. Vagyis a munkáltatónak idén összesen 74 napot kéne kiadnia, ami lehetetlenség, így munkáltatónak munkanapot kell elrendelnie az iskolai szünetek idejére, hiszen a szünidő sokkal hosszabb, mint a szabadság napjai.
A munkáltató szabadságolási tervet kénytelen készít, ha azt szeretné, hogy az iskolai szünetek a tanárok szabadsága, valamint az oktatási időszak összhangba kerüljenek.
A Munkatörvénykönyve 122.§-a szerint a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság igénybevétele előtt legalább 15 nappal be kell jelentenie.
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, ettől a felek eltérhetnek.
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell közölni. Főszabály, hogy a szabadságot megváltani nem lehet. (csak munkaviszony megszűnésekor a megmaradt napokat)
Ehhez képest a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 30. § (4) rendelkezik arról, hogy a szabadságokat a pedagógusoknak hogyan kell kiadni, de mivel a Munkatörvénykönyve magasabb rendű jogszabály, így a kettőt együtt, egymással összhangban kell tudni alkalmazni:
A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.
A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatásával – a munkáltató határozza meg.
326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet. 17. § (3) mondja ki, hogy kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.
Vagyis hogy mik azok a feladatok, amiket a pedagógus otthon is elvégezhet, így a nyári szünetben kényszerűségből elrendelt munkanapokon a pedagógus otthon elvégzendő feladatot is elláthat munkáltatói utasításra. Mivel itt a munkáltató által kijelölt feladatok elvégzése, vagyis az eredmény a fontos, így ezt munkáltatóként ellenőrizni, hogy a szóban forgó pedagógus valóban otthon munkát végez napi 8 órában, valójában nem is fontos.
Vélemény, hozzászólás?