A szabadság alatt, és egyéb igazolt távollét alatt jár a munkavállalóknak a távolléti díj.
A távolléti díj számításában a jogszabályok változása miatt új szabály került bevezetésre. A másképpen számítandó távolléti díj miatt most lehet, hogy lesz olyan hónap, amikor kevesebb bér jön ki a hónap végén. Tekintsük át, hogyan is kell kiszámítani a távolléti díjat, és mi is egyáltalán a távolléti díj?
A távolléti díj kifejezést a hétköznapokban nem igazán használjuk, mert amikor távolléti díjat kapunk, akkor úgymond igazoltan vagyunk távol a munkahelyünktől. Ha szabadságunkat töltjük, vagy orvoshoz kell mennünk, esetleg temetésre, akkor erre az időre távolléti díjként lesz megnevezve a fizetésünk erre az időre eső része, amit másképpen is számítanak, mint a munkabért. Nem mindegy, milyen jogcímen jár a távolléti díj, hiszen keresőképtelenség idejére pl. a távolléti díj 70 %-a jár.
A távolléti díj viszont elsősorban a szabadságolással kapcsolatban került központba, hiszen az teszi ki túlnyomóan a munkahelytől való távolmaradásunk nagy részét. Szabadság idejére járó bér kiszámítására a 174-es osztószámot kellett használnunk. Ha tehát a havi bérért dolgozó elmegy fizetett szabadságra, vagyis az úgynevezett évi rendes szabadságát használja fel, akkor távolléti díj illeti meg ezalatt az idő alatt. Eddigiek során a szabadság idejére számított távolléti díj tulajdonképpen semmiben nem különbözött a rendes munkabértől, mert ugyanúgy alakult a havi bér minden hónapban, ha ment valaki szabadságra, ha nem, ezért a távolléti díj is csak elnevezésében különbözött a havi bértől.
2013. januártól másképp kellett már számítani a távolléti díjat a nem havibéres munkavállalók esetében. Az új szabályozás szerint jól meg kellett gondolnunk, hogyan vesszük ki a szabadságunkat, ami nem könnyű, hiszen nagyon kevesen tehetjük meg, hogy egyszerűen csak eldöntjük és kiírjuk magunknak a szabit, hanem egyeztetnünk kell a főnökkel és a munkatársakkal is, és emellett még azt is figyelnünk kell, hogy az a hónap, amiben elmegyünk szabira, hány napból áll. Jobban „megérte” ugyanis a 22 munkanapos hónapokban kivenni a szabadságunkat, mert akkor abban a hónapban több pénzt vihettünk haza. A magyarázat egyszerű: a számítás nem egész 22 munkanapos hónappal számol, hanem annál valamivel kevesebbel, így a több munkanapos hónapban kisebb osztószámra nagyobb összeg jut. Az osztószám a 174, ami 21,7 munkanapnak felel meg, ez volt a magyarázata a magasabb eredménynek.
Ha egy napra vonatkozó távolléti díjat akarunk kiszámolni, akkor a havi bruttó bért (alapbér, pótlékátalány, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybérek,bérpótlékok egybeszámításával) elosztottuk 174-gyel (részmunkaidő, vagy egyéb az általánostól eltérő teljes munkaidő esetén a 174 óra helyett, annak arányos számával) így megkaptuk az egy órára járó munkabért, majd megszoroztuk nyolccal, ez az egy napra járó munkabér.
A távolléti díj számítás alapelve, hogy a munkavállaló díjazása lényegesen ne térjen el attól a díjazástól, mint amelyben tényleges munkavégzés alapján részesült volna.
A távolléti díj a nyugdíjalapba beszámít, szolgálati időnek minősül, hiszen a biztosítási jogviszony is fennáll.
A távolléti díj alapja az esedékesség időpontjában érvényes alapbér. Amennyiben az alapbér részben vagy egészben teljesítménybér, annak az esedékességet megelőző hat naptári hónapra irányadó átlagát kell figyelembe venni.
A távolléti díj számításánál az alapbéren túlmenő juttatások csak korlátozott mértékben figyelembe vehető tételek.
Az alapbérnek nem minősülő teljesítménybér a távolléti díj számításánál nem mérvadó. A bérpótlékok közül csak a műszakpótlék, az éjszakai pótlék és a készenlét, illetve ügyelet esetén járó bérpótlék vehető számításba, e juttatások is csak az alább meghatározott feltételek fennállása esetén.
Vagyis a bérpótlékokra, amit minden hónapban ugyanúgy kell számolni, nem igazodik a hónap napjainak számához. A pótlékok közül a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díjba akkor kell beleszámítani, ha a dolgozó a konkrét időszakban, legalább a munkaidő 30 százalékában akkor dolgozott, mikor műszak- vagy éjszakai bérpótlék is járt neki. Vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok 1/3-ában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. Az ügyeletre és készenlétre is szabály van, hiszen akkor lehet figyelembe venni a távolléti díjnál, ha a legalább 96 órát letöltött egy hónapban készenlétben vagy ügyeletben.
A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az adott időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az adott időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával, ez az osztószám.
A távolléti díj azonban úgy is szabályosan teljesíthető, ha megegyezik a havibérrel, így nincs eltérés egyetlen hónapban sem, lehet így valamivel többet fizet ki a munkáltató, viszont megkíméli magát egy viszonylag összetett számolási módszertől.
Vélemény, hozzászólás?