A hétköznapi nyelvben ingatlanadónak hívott adónem valójában az ingatlan értékesítése során keletkező adófajta, melyet az eladó fizet meg. Ingatlanok adásvételekor az eladó megfizeti a személyi jövedelemadót, míg a vevő a vagyonszerzési illetéket kell, hogy megfizesse. Az adó mértéke a tulajdonlás időtartamától függ az adó százalékos mértéke, és tizenöt év után már egyáltalán nem kellett adót fizetni.
Az ingatlan átruházása után fizetendő adó a személyi jövedelemadó kategóriája és az éves bevallásban kell szerepeltetni. A jogalkotó szerint ilyenkor jövedelemszerzés történik, ha hozzájutunk az ingatlanunk értékéhez.
Az adó mértékét az 1995. évi CXVII. Törvény szabályozza (személyi jövedelemadó törvény: SZja tv.).
Az szja törvény szerint adózni kell az ingatlan átruházás, vagyoni értékű jog átruházása (visszterhes alapítása, átruházása, megszüntetése ilyen jogról való végleges lemondása) után. Azon a napon számít megszerzettnek a jövedelem, amelyik napon a földhivatalhoz benyújtják az erről szóló okiratot. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez nem kötött vagyoni értékű jog esetén a szerződés kelte a mérvadó.
Az ingatlan tulajdonban tartásakor 2007. december 31-ét követően az ingatlanon létesített épület, épületrész, építmény, építményrész esetében valamint meglévő helyett újjáépített, leválasztott, megosztott esetét, továbbá 6 nm-t meghaladó növelés esetén a szerzést.
- az utolsó használatbavételi vagy fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének időpontjával, vagy
- a bevételnek a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összegével arányos megosztásával választható, hogy
A telek, valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan bevétel-része tekintetében a szerződés földhivatali benyújtása szerinti szerzési időponttal és esetenként külön-külön
A ráépítés, létesítés, alapterület-növelés bevétel-része tekintetében az utolsó használatbavételi vagy fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének időpontjával azonos.
A 2007. évet követő ráépítés, bővítés esetén az utolsó jogerős használatbavételi engedély keltének (illetőleg a tényleges használatbavételnek) éve a megszerzés éve, ha ezt követően az ingatlanon további építés, bővítés nem történt, illetve választható, hogy a telek és az épület szerzési időpontját így, de külön-külön határozzák meg.
Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételnek nem része a szokásos piaci értékét meghaladó összeg.
Birtokösszevonási célú önkéntes földcsere nem minősül átruházásnak. Ha értékkiegyenlítés történik, az már jövedelmének számít.
Az átruházásból származó jövedelemből le kell vonni az eladó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket:
- megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
- értéknövelő beruházásokat;
- az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
Az ingatlan átruházásából származó jövedelmet, az ingatlan megszerzésének évét követő öt év után csökkenteni kellett korábban úgy, hogy 15 év után vált teljesen adómentessé. Ez viszont csak a lakáson kívüli ingatlanokra vonatkozott, mert a lakások esetében már évekkel ezelőtt 5 év tulajdonlás után adómentessé vált az eladás.Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítani és határidőig kell megfizetnie.Ha az átruházásából származó jövedelmet vagy egy részét a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában vagy ápolási intézményben férőhely – megszerzésére használja fel és ezt az adóbevallásában feltünteti, az adót vagy annak egy részét nem kell megfizetnie.Az adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az dót mérsékelheti, vagy elengedheti
2017. január 1. napjától hatályba lépett nagyon lényeges változás, hogy
Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az szja tv 62.§ 1-3) bekezdéseiben kiszámított összeg
- 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
- 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
- 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
- 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
- 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.
Tehát az szja mértéke az adó alapjának 15%-a, ha a lakást a vásárlását követő 5 éven belül és drágábban értékesítik, mint amilyen összeget a vásárlásra fordítottak.
Az szja alapja pedig az ingatlan szerzéskori és eladáskori vételára közötti különbözet, ha az eladás drágábban történik.
Vélemény, hozzászólás?