Eljött a cégek kötelező törzstőkéje emelésének végső határideje 2017-ban. Lejár lassan az utolsóra meghatározott a türelmi idő vége, ezért minden érintett cégnek meg kell módosítania az alapító okiratát, és meg kell emelnie a törzstőkéjét, különben bírságra lehet számítani. Már nem az első határidő kitolás ez a Kft-k törzstőkéjének új Ptk szerinti mértékre, vagyis 3 millióra való felemelésére.
Korábban már elfogadták azt a jogszabály módosítást, hogy minden cégnek mekkora törzstőkével kell rendelkeznie, és ha ennek nem felel meg a cég, akkor a hiányosságokat pótolni kell. A türelmi idő végét 2016-ban már meghúzták, mégpedig az első negyedévre, azonban ezt a határidőt is meghosszabbították, feltehetően, mostmár utoljára.
A végső határidő 2017. március 15.
Az új Ptk. 2014.március 15 napjától van hatályban (2013. évi V. törvény) Az új törvény szerkezete is teljesen más lett, mint a réginek, mivel több jogszabály is elveszti hatályosságát, és az új Ptk magába „szippantja” őket kicsit más tartalommal ugyan.
Ilyen hatályát vesztett törvény a 2006. évi IV törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) szóló törvény is, vagyis az új Ptk. magába integrálta a régi Gt-t, de megmarad a cégeljárásról szóló törvény, ami a részletszabályokat és a tulajdonképpeni eljárásjogi szabályokat tartalmazza.Ez sok változást okoz a jövőben, ezek közül egyik a gazdasági társaságok törzstőkéjére vonatkozó szabályok, ami elég sok céget érint Magyarországon.
Az új Ptk. 3:161. §-a, mely a társaságok törzstőkéjét és a törzsbetétek fogalmát és mértékét szabályozza, kimondja, hogy a társaságok törzstőkéje nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. Egyértelműen fogalmaz, vagyis 2014. március 15-e után már nem csinálhatunk céget 500 ezer forinttal, mint ezidáig. Még ezt is megelőzően szintén 3 millióval lehetett csak Kft-t alapítani, azonban ezt évekkel ezelőtt megváltoztatta a jogalkotó és 500 ezerrel is lehetett Kft-t létrehozni, amit sokan ki is használtak, beindultak a „céggyárak”. Az új Ptk. ennek vetett véget, mikor hatályba léptették a 3milliós törzstőke szabályt, így minden 500 ezres törzstőkés cégkénytelen volt, vagy lesz 2017. március 15-ig törzstőkéjét a törvényi határig megemelni.
Korábban az a szabály volt érvényben hogy a törzsbetétek felét a bejegyzési kérelem benyújtásáig be kellett fizetni, rendelkezésre kellett hogy álljon ez az összeg. A jelenlegi szabályok szerint erről szabadon állapodhatnak meg a tagok a társasági szerződésükben.
A lényeg az, hogy ha a cég törzstőkéje nem éri el ezt az előírt mértéket, akkor dönteni kell a felemeléséről, mégpedig határidőig. A határidő betartása azért is fontos, mert annak letelte után a cégek bírságra számíthatnak, de legvégsőbb esetben a büntetés a társaság törlése lesz.
Azok a cégek, amik már be vannak jegyezve, vagy amelyeknek még folyamatban van a bejegyzése, de a tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, annak a következő társasági szerződés módosításkor erről rendelkeznie kell, valamint összhangba kell hoznia az alapító okiratát az új Ptk szabályaival. A jogszabály szerint a cégeknek nem csak a törzstőkét kell felemelnie, hanem át kell térnie az új Ptk. hatálya alá is, hiszen a régi cégek még a Gt. szerint alakultak meg. A legtöbb cég kivárja a végső határidőt, mert ha áttér a Kft. az új Ptk-ra akkor már az új felelősségi szabályokat kell a cégre alkalmazni az ügyvezető esetében.
Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani a társasági határozatot.
Közkereseti társaságoknál és betéti társaságoknál ez a határidő szigorúbb volt, mert rájuk 2015.március 15-i határidő alkalmazandó, nekik eddig kellett megtenni a szükséges módosításokat.
Ha tehát egy kft-nek nem fog a rendelkezésére állni a törzstőke felemeléshez szükséges összeg, akkor kénytelen lesz átalakulni betéti társasággá, esetleg közkereseti társasággá, vagy akár egyesülhet is más társasággal. A lényeg, hogy kft-ként nem megfelelő nagyságú törzstőkével nem létezhet egy cég.
A kft. emelhet törzstőkét úgy is, hogy a tagok nem pénzbeli, hanem apporttal történő tőkeemelést (céges tárgyak értékesítése, pl. gépkocsi) hajtanak végre, vagy pedig nyereségből emelnek jegyzett tőkét. A hatályba lépő rendelkezések szerint viszont a jegyzett tőkéből nincs kimondva, hogy mennyit kellene rendelkezésre bocsátani, viszont a céges tartozásokért ugyanúgy felel a tag a törzsbetéte erejéig így is úgy is. A törzstőke emelés egyik alternatívájaként vagyoni értékű dolog tulajdonjoga, vagy követelés is megfelelő a tőkeemeléshez. Tőkeemeléshez a törzstőkén felüli vagyonból szükséges a taggyűlés által elfogadott számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege vagy a közbenső mérleg. Sokszor tagi kölcsönnel emelnek törzstőkét a cégek, amikor a tag a társasággal szembeni követelését apportként viszi be a cégbe, de nem elengedi, hiszen „cserébe” jogokat kap a cégben, így nem ingyenes, és nem kell utána sem ajándékozási sem visszterhes vagyonátruházási illetéket sem fizetni az illetéktv. szerint.
A gyakorlati életben a törzstőke emelés úgy néz, ki, hogy a társaság lenyilatkozza, hogy befizette azt a házipénztárába, a könyvelő pedig megteszi a szükséges lépéseket, hiszen törzstőkeemelés a házipénztárba történő befizetéssel is teljesíthető vagy a szabad eredménytartalék terhére illetve a fent említett apporttal.
Ezekhez a kérdésekhez elengedhetetlen az ügyvéd és a könyvelő együttműködése!
Nagyon fontos tudniuk a cégeknek, hogy minden cégeljárásos iratot, törzstőkeemelést és ehhez kapcsolódó okiratmódosításokat csakis ügyvéddel készíttessenek el. Ezen eljárásokban nem járhatnak el semmilyen magukat hirdető cégek, irodák..stb.
Vélemény, hozzászólás?