A gyermeknevelési támogatás (GYET) (más néven: főállású anyasági támogatás) 2018-ban sem lesz több, mint a nyugdíjminimum. Az összeget havonta kapja az anya a legkisebb gyermek 8. életévének betöltéséig, de a legidősebb nagykorúságával mindenképp megszűnik az ellátás.
Régebben háztartásbelinek, ma főállású anyának nevezik azokat az édesanyákat, akik otthon tudnak maradni gyermekükkel. A tapasztalat manapság azt mutatja, hogy a szülést követő lehető legrövidebb időn belül újra dolgozni akarnak az anyák, s ezt leginkább a nehéz anyagi körülmények, valamint az idő előrehaladtával az elhelyezkedés nehézkessé válása indokolja. Ez azonban nem kedvez a gyermeknevelés velejáróinak, hiszen kerüljön akármilyen jó bölcsődébe is a kicsi, az anyai gondoskodást, és a féltő odafigyelést egyetlen intézmény sem tudja pótolni. Nem véletlen, hogy a bölcsődébe járt gyermekek között sokkal több a kiegyensúlyozatlan, akár beilleszkedési problémákkal küzdők száma.
Azt már elöljáróban is leszögezhetjük, hogy a főállású anyasági támogatás 2018-ban sem magas, így ez a terület kizárólag az anyagi oldala miatt valószínűleg nem válik vonzóbbá a jövőben sem. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegével megegyező támogatási forma nyilvánvalóan kevés ahhoz, hogy a gyermeknevelés a megfelelő színvonalon biztosítva legyen, de segítségnek mindenképpen hasznosnak bizonyul. Amennyiben a feltételeknek megfelel, 2019-ben is érdemes az illetékes szervnél kérelmeznie a főállású anyasági támogatást, hiszen ha valami jár, akkor ki kell használni.
Az anyagi körülmények és a gyermekneveléssel együtt járó költségek elindították hazánkban azt a folyamatot, hogy a fiatalok egyre kevésbé mernek gyermeket vállalni, ez pedig nem csak a lakosság elöregedése miatt jelent problémát, hanem az állami nyugdíjrendszer működőképessége miatt is. A főállású épp a korábbiakban említett gondokra igyekszik megoldást jelenteni, ám a kormány részéről további teendők is szükségessé válnak annak érdekében, hogy a gyermekvállalás, és annak felnevelése során az édesanyák azt a szerepet tudják betölteni, mely rájuk szabott, s ez ne álljon a boldogulás, vagy éppen a karrier útjába.
A támogatást a „Kérelem megállapítására” nevű nyomtatvánnyal lehet igényelni a Magyar Államkincstár illetőségeinél.
Be lehet nyújtani a Családtámogatás Ügyfélszolgálatain, személyesen, vagy postai úton is, de a sokak által választott ügyfélkapus megoldás is járható út. A nyomtatvány felsorolja, hogy milyen okmányok csatolása szükséges hozzá. Fontos tudnivaló, hogy visszamenőlegesen két hónapra igényelhető az legkisebb összegével, azaz 28500 forinttal megegyező támogatás. A kérelem pozitív elbírálásához legalább három gyermeket kell nevelni a családban, az igénylők lehetnek a szülők, a gyám, valamint a nevelőszülő is.
A gyermek harmadik életéve után lehetséges az igénylés, és addig jár, amíg a legkisebb gyermek el nem éri a nyolcadik életévét. Abban az esetben viszont, ha a legidősebb gyermek a 18 éves korhatárt eléri, automatikusan leáll a támogatás folyósítása.
Természetesen egyéb kedvezmények, támogatások, segélyek, pótlékok is igényelhetőek a nagycsaládosok számára, azon azonban mindenképpen érdemes elgondolkodni, hogy ezek együttesen elegendőnek bizonyulnak-e arra, hogy a gyermek számára a teljes körű ellátást, és a minőségi megélhetést biztosítsák. Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzetben célravezetőbb lehet a gyermekekkel töltött idő helyett a munkavállalás mellett dönteni, hiszen napjainkban mind az iskoláztatás, mind az élet más területei nagyon sokba kerülnek. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy szülőként kiesve a munkaerőpiacról milyen esélyekkel indulunk akár 8 év kihagyás után. Nem csak szakképzettségünk és tudásunk fakul meg, de a munkaadók is előnyben részesítik azokat a munkavállalókat, akik nem nagycsaládosként szeretnének elhelyezkedni. Bár minden efféle diszkrimináció tiltott, de a gyakorlat sok esetben mégis mást mutat.
Gyermeknevelési támogatás mellett lehet dolgozni, maximum heti 30 órában, ha pedig otthonról végezhető a munka, akkor időkorlátozás nélkül.Mivel a gyermeknevelés támogatásban részesülő heti 30 órában dolgozhat az ellátás folyósítása alatt, így a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig – ennél több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő idejű részmunkaidőre módosítani.
Vélemény, hozzászólás?