2016. szeptember 15-én jelent meg és 2017. január 1. napjától lép hatályba az a rendelet, amely módosította – a sokadszorra átgondolt és megváltoztatott – új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló rendeletet, valamint a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló rendeletet is, vagyis a Családok otthonteremtési kedvezményének (CSOK) szabályait. A szabályokat a CSOk bevezetésekor még egyetlen jogszabály szabályozta, melyből aztán két rendeletet alkottak, külön az új és a használt lakásokra.
A módosítások lényegében azok lettek, amiket már előre megjósoltak, és amiről már több helyen is lehetett olvasni: például azt, hogy addig igényelhető a CSOK, míg a gyermek a 25-öt be nem tölti, de a 25 évét betöltött is bizonyos feltételekkel, vagy, hogy új lakás vásárlásánál már a használatba vételi engedély előtt megkérhető a CSOK, valamint az új jogszabály-módosítás rendezi az osztatlan közös tulajdonban lévő lakások esetében a CSOK-ot.
A jogszabálymódosítás eltérő rendelkezéseket vezetett be az új lakások, és a használt lakások CSOK feltételei tekintetében is. Új lakás-vásárlás vagy építés esetében gyermeknek minősíti a jogszabály 25 éves koráig az igénylő gyermekét. Sőt, ha megváltozott munkaképessége már egy éve fennáll, akkor még a 25. életévét betöltötteket is. A CSOK-ot már a gyámok is igénybe vehetik, ha a gyermek szülei meghaltak és már egy év telt el a gyámság alá vételtől. Az igénylés esetén fontos, hogy együtt költözzenek a lakásba, hiszen csak akkor jár a CSOK, akkor tölti be célját, szerepét.
Az újonnan (2008.07.01. után) épített lakásoknál, melyeknél építési engedély van csupán, de a használatba vételi még nincs meg, benyújtható lesz a kérelem 2017. január 1-től. Kérelmezni lehet ugyan, de folyósítani CSOK-ot majd csak a használatba vételi engedély megszerzését követően fogják.
Az új rendelkezés szerint már Építőközösség tagjaként is jár a CSOK kedvezmény. Hogy mi az építőközösség? Azt így már ezen a néven nem találjuk az új Ptk-ban, hanem polgári jogi társasági szerződésre lett átkeresztelve. (a lényege az, hogy többen épület felépítése végett együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást is közösen rendezik. Társasházat hoznak létre, és a benne lévő lakások és helyiségek tulajdonjogát egymás között rendezik.) Ezek alapján tehát a felépítendő házra is lehet már CSOK-ot igényelni, a tulajdonába kerülő lakásra, melyhez be kell nyújtani az építőközösség részére kiállított számlát.
Mi a helyzet az osztatlan közössel? Az eddig problémát okozó és a CSOK elé akadályt gördítő osztatlan közös tulajdonú ingatlanok jogi helyzetére is megoldást hozott az új jogszabálymódosítás. Ebben a szakaszban kimondja a jogszabály azt is, hogy a CSOK-os lakásban csak támogatott személy szerezhet tulajdont, de azt is elfogadják, ha az osztatlan közösben a CSOK-kal támogatott személynek kizárólagos használati joga van. Amennyiben a támogatott személy meghalna, és egyenesági rokona (gyermeke, szülője…) házastársa vagy élettársa szerzné meg a tulajdonrészét, a CSOK jogosultság attól még nem szűnik meg.
Továbbra is fontos feltétel, hogy házastársak és élettársak esetében az új lakásban mindkettőnek tulajdonjoga kell, hogy fennálljon. Azt nem mondja ki a jogszabály, hogy milyen arányú, fele-fele, vagy ¼-3/4-ad, a lényeg, hogy a Földhivatalba be legyen jegyezve a tulajdonjog.
Az új jogszabály szerint a CSOK a kérelem benyújtásakor már megfizetett bekerülési költségre, illetve az épület készültségi fokának megfelelő, még fennmaradó bekerülési költségre is igényelhető 2017. január 1-től.
További CSOK-os módosítások
Kimondja a jogszabály, hogy a CSOK-ot igénylő nem lehet tulajdonos az építtetést végző cégben, de tulajdonos közeli hozzátartozója, sem élettársa nem lehet. Ezeket nyilván igazolni kell, nyilatkozat formájában.
Szolgálati lakásban élők CSOK-ja: mostmár ők is igényelhetik a CSOk-ot, és ebből kifolyólag mentességet is kapnak a 10 éves bentlakási kötelezettség alól, hiszen ha a támogatott személy és a gyermeke a foglalkoztatási jogviszonyból kifolyólag köteles a szolgálati lakásban lakni, azzal nem sérti meg a CSOK feltételeit, vagyis az életvitelszerű bentlakási kötelezettséget. Ez a rendelkezés az új és használt lakásokra egyaránt érvényes 2017. január 1-től.
Használt lakás vásárlása és bővítése
Ebben az esetben is érvénybe lép a gyermek 25 éves új korhatár meghatározása, mint az új építésű ingatlanoknál, mint ahogyan az osztatlan közös tulajdon szabályai és a gyámokra vonatkozó szabályok is. A használt lakások esetében is nyilatkozatot kell benyújtani a CSOK igénylés mellé, hogy az építési társaságban nincs tulajdonrésze, sem közeli hozzátartozói kapcsolata. A használt lakás vásárlását vagy bővítését szeretné a fiatal házaspár, és megelőlegezett lakáscélú állami támogatásban részesültek, akkor köthetnek CSOK támogatási szerződést, ha a korábbi gyermekvállalásukat már teljesítették.
Abban az esetben, amikor a fiatal házaspár közös és nem közös gyermekeiket együtt nevelik, vagy gyermeket vállalnak, az ilyen párok akkor vagy vállalják, hogy a gyermek születését követően nem igényelnek családtámogatási ellátást, vagy pedig, – ha azt családtámogatási kifizetőhelyen igényli, – benyújtják a szükséges dokumentumokat hozzá a bankhoz (gyermek születési anyakönyvi kivonata, lakcímigazolványa és adóigazolványa) születést követő 60 napon belül. / az a munkáltató, amely tartósan legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehozni, vagy e feladatok ellátására megállapodást kötnie/.
Vélemény, hozzászólás?