A Munka Törvénykönyvének változásai többek között a bérpótlék számítás alapját is átírták, így munkavállalóként nagyon fontos, hogy tisztában legyen azokkal a járandóságokkal, melyek munkavégzéséből adódóan megillethetik. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkavállalók legtöbbször nem is tudják, hogy milyen plusz összegekre lennének jogosultak, s az is tény, hogy a munkaadók előszeretettel hallgatnak ezekről, hiszen kiadásaikat növelnék azzal, ha a bérpótlékokat is kifizetnék munkavállalóiknak. Takarékoskodás és költséghatékonyság ide vagy oda, a jogszabály alapján járó összeg felett nem lehet csak úgy elsiklani.
A legfontosabb talán annak tisztázása, hogy a bérpótlékok számításakor milyen bért vehetünk alapul. Az alapnak számító egy órára jutó alapbér összegét
- Általános teljes napi munkaidő esetében a havi alapbért 174 órával
- Részmunkaidős állás esetében a 174 óra arányos részével osztjuk.
A jogszabály megfogalmazásában, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a délután hat és reggel 6 közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A rendszeres alatt azt érti a törvény, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete a munkanapok legalább 1/3-ad részében eltér, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 órányi eltérés van.
A bérpótlék a rendes munkabéren felül illeti meg a munkavállalót a következő esetekben:
- Vasárnapi munkavégzés esetén 50%
- Munkaszüneti napon végzett munka esetében 100 %
- A 18 és 6 óra közötti munkavégzésre 30 %
- Készenlét esetében 20 %
- Ügyelet alkalmával 40 % ( ha nem mérhető az ügyelet tartama, akkor 50 % jár ).
Már a munkaszerződés megkötésekor is lehetőség van arra, hogy úgy állapodjanak meg a felek az alapbérben, hogy az már a bérpótlékokat is tartalmazza, de mód nyílik a havi átalány díj meghatározására is bérpótlékok gyanánt.
Bár többször napvilágot láttak olyan hírek, miszerint a vásárlói szokások megváltozásával a hipermarketekben, bevásárlóközpontokban a vasárnapi nyitva tartás már teljesen természetesnek minősül, és éppen ezért nem is illeti meg a munkavállalókat a vasárnapi pótlék, ám fontos tudni, hogy az aktuális jogszabályok értelmében ez nem így van, és továbbra is megilleti ez az alkalmazottakat.
Más kérdés, hogy a munkaadók mennyiben tartják be a bérpótlékok kifizetésére vonatkozó előírásokat, és hogy az egyébként is nehéz álláshoz jutási körülmények mennyiben befolyásolják a munkavállalókat, hogy e téren érvényre juttassák jogaikat. Miként sok esetben az sem kerül kifizetére, úgy a bérpótlékok egyes fajtáinak megfizetését is ki kell harcolni munkavállalóként – még akkor is, ha a fizetés elmulasztásával a munkaadók egy esetleges büntetés kiszabását kockáztatják.
