Ez szélesebb kategória, mint amire elsőre gondolunk, nem csak a márkák megkülönböztetésére szolgáló grafikai jeleket foglalja magába. A védjegyoltalom nagyon fontos, hiszen enélkül számtalan szinte teljesen egyforma céglogóval találkoznánk, vagy majdnem azt a szlogent olvasnánk ugyanolyan, de más minőségű termékek reklámjaiban. Ezáltal nehéz lenne különbséget tenni a minőségi és a rossz minőségű áruk vagy szolgáltatások között.
A védjeggyel egy eladandó árut, vagy általunk nyújtani kívánt szolgáltatást akarunk beültetni a köztudatba. Ha van egy jó védjegy, amiről be tudják azonosítani az árunkat, és csakis a miénket, akkor az szuper, máris egyedikké váltunk. Ezt hívjuk márkának. Ettől lesz valami egy márka. Ehhez komoly fantázia, és alkotómunka kell, hogy a védjegy tükrözze az általunk működtetett céget és még meg is ragadjon az emberek tudatában.
Ehhez viszont az kell, hogy azt más ne használhassa, különben mi értelme is lenne, de az is fontos, hogy ne is lehessen rá asszociálni, egyszóval ne legyenek csak apró különbségek a két védjegy között. Na ebben rejlik a nehézség.
Hányszor találkozunk olyan logóval, ami kiköpött olyan mint…, vagy az „utánzatról” pont az eredeti jut eszünkbe. Ez nem feltétlenül rossz dolog, mert ezt is reklámként foghatjuk fel, és hihetik azt, hogy annyira jók vagyunk, hogy minket érdemes copyzni, mégis a legtöbbször óriásai károkat okoznak a lemásolók ezzel.
A védjegy viszont nem csak egy logó lehet, hanem egy szlogen, vagy egy dallamsor is. Kit ne hozott volna már ki a sodrából a tipikus fagyis kocsi „fejbemászó” és ottragadó dallamsora. Ha sikerült egy ilyen egyedi és tuti védjegyet megalkotnunk, akkor azt le kell védetni, amely védelem max 10 évig tarthat, de újra és újra meghosszabbítható a levédés és ekkor már senki nem használhatja, de csak országon belül. Van azonban európai védjegy is, ami értelemszerűen egész Európában védendő. Korábban Szabadalmi Hivatalnak hívták, ma már Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az, aki az ezzel kapcsolatos eljárásokat lefolytatja, itt kell kezdeményeznünk a védelem alá kerülést. Jogi képviselet nem kötelező az eljárás alatt.
Ha valaki mindezek ellenére, hogy védelem alatt áll egy védjegy, mégis megsértené azt, bitrolásnak nevez a jog. Ebben az esetben többminden is történhet. Kérelemmel élhet a bíróság felé, hogy állapítsa meg a bitorlást, de gyakran valamilyen ellentételezést szoktak kérni, hiszen ezzel nagy károkat is lehet okozni egy adott, már jól felépített és működő márkának, ha valaki használja a logóját. Kártérítési pert ilyen esetben egyértelmű. A törvény viszont több lehetőséget is felsorol, ami eszközül szolgálhat a védjegyoltalom megsértőivel szemben.
Vélemény, hozzászólás?