Szívritmuszavarok, vagyis a szívverést koordináló elektromos tevékenység zavarai sokaknál előfordulhatnak, de azok súlyossága, gyakorisága éppen úgy eltérőek lehetnek, mint a kiváltó okok. A túl lassú, vagy éppen a túl gyors szívverés az agy vérellátására éppen úgy hatással van, mint a pszichére, ám a legtöbb esetben magától elmúlik, és rendeződik a pulzus. Természetesen szervi probléma is állhat a háttérben, így ha gyakran tapasztalja az erős szívdobogásérzést, vagy össze-vissza kalimpál szíve, akkor mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulnia.
Vannak, akik nem is érzékelik a ritmuszavart, csak annak kísérőjelenségeit, a mellkasi fájdalmat, a légszomjat, egyfajta bizonytalanság érzést, szédülést, esetleg ájulást. A kamra fibrillációról fontos tudnia, hogy esetében szinte semennyi vér nem kerül a szövetekbe, így a beteg néhány percen belül elájul, majd leáll a légzése, valamint a pulzusa. Ha tehát többször tapasztalta már a szívdobogásának rendellenességét, keresse fel szakorvosát, és még ha semmi komoly nem is áll a háttérben, a szívbarát, egészséges életmódra való átállás azonnal javasolt. Egyébként kifejezetten az ilyen hirtelen szükséghelyzetekre vannak repülőgépeken, bevásárló központokban, vagy egyéb, sokak által látogatott helyszíneken automata defibrillátorok, melyek indokolt esetben lehetővé teszik az előírás szerinti sokkolást –ezzel akár életet mentve.
Nézzük most azokat a tüneteket, melyek 100/ percnél magasabb szívfrekvencia, vagyis tachycardia esetén jelentkeznek! A túl gyors, vagy szabálytalan pulzus következtében szédülés, bizonytalanságérzés jelentkezhet a megfelelő vérmennyiséggel való ellátottság hiánya miatt. Ez sok betegnél erős szorongást, pánikjellegű tüneteket is okoz, így a szédülés mellett még idegesség, rémültség is úrrá lehet az érintetteken. Mivel a szív több oxigént használ ebben az állatotban, így kísérheti a jelenséget mellkasi fájdalom, légszomj is. A vérnyomás problémái a látáson is megmutatkoznak, nem ritka, hogy a páciens apró fekete pontokat lát egy ideig. A túl gyors szívverés eszméletvesztéshez vezethet, ami a már említett defibrillátoros segítség nélkül akár az életét is veszélyeztetheti. Előfordulhat erős vizeletvesztés is.
A 60/percnél alacsonyabb szívfrekvencia, vagyis a bradycardia esetében vérnyomásesés következik be, ami szintén szédüléshez vezet. Az ideges panaszok mellett csökken a beteg teherbírása, és ugyancsak látászavarokat tapasztalhat. Az eszméletvesztés kockázata mellett ki is hagyhat a pulzus, veszélyes állapotot eredményezve ezzel.
A szívritmuszavarok kialakulásáért egyaránt felelőssé tehető az életmód, de egyes betegségek, vagy a szívizom például infarktus következtében keletkező hegesedése is gátolhatja, hogy az elektromos impulzusok megfelelő ütemben végezzék dolgukat. Az egészséges életmódot folytató embereknél, a korábbiakban szerzett szöveti károsodás nélkül nagy valószínűséggel nem alakulnak ki szívritmuszavarok. Ezzel szemben azonban vannak olyan betegségek, amelyek egyértelműen felelőssé tehetőek a ritmuszavarokért.
Szakemberek a koszorúér betegséget hozzák kapcsolatba elsősorban az említett problémával, ennek során ugyanis beszűkülnek az erek, akár el is zárulhatnak, ezzel növelve a szívinfarktus kockázatát. Ezt követően kialakul egy hegszövet, amely már nem biztos, hogy maximálisan ellátja feladatát, elektromos rövidzárlatok következhetnek be, amelyek kamrai tachycardiához, vagy kamrai fibrillációhoz vezethetnek, vagyis a szív rángatózásáért felelősek. Szintén károsodhat a szívizom az úgynevezett cardomyopathia következtében, amely során a kamra egyik fala elvékonyodik, vagy megvastagodik. Történjen bármelyik is, a pumpáló funkció károsodást szenved. Hasonló problémát okoznak a szívbillentyűk betegségei is, így ha ilyet diagnosztizáltak Önnél, a rendszeres kontroll, valamint a tudatosan szívbarát életmód kiemelkedő jelentőséggel bírnak.
Természetesen nem kell ahhoz a szívvel bármi problémának lenni, hogy megnőjön a ritmuszavarok kialakulásának kockázata, hiszen az évek előrehaladtával a szívizom egyébként is meggyengül, ami hatást gyakorolhat az impulzusok vezetésére. A genetika is szerepet játszik ebben, de amik sokkal inkább okolhatóak, azok a pajzsmirigy egyes megbetegedései. A magas vérnyomásról, az elhízásról, a cukorbetegségről, az alkoholfogyasztásról, valamint a dohányzásról nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy számos betegség kialakulásának kockázati tényezői közé tartoznak, így többek között szívritmuszavarok is a számlájukra írhatóak.
Nem mindegy, mennyi kálium, magnézium, nátrium és kalcium van jelen a szervezetben, hiszen ezek az ingerületek vezetéséhez nélkülözhetetlenek. Az ionszintek normáltól eltérő változásai egyértelműen arrhytmia kialakulásához vezetnek. Az elegendő mennyiség hiánya felszívódási zavarok következménye is lehet, mint amilyennel például az alkoholizmus is együtt jár.
A diagnosztizálás után első lépésként az esetlegesen fennálló okokat kell megszüntetni. Egyes panaszok esetében eredményesek lehetnek azok a módszerek, melyek elsajátítása egyszerű, és bárki számára ajánlott. Van, hogy egy egyszerű köhintés segít, de a hideg vizes arcöblítés, vagy a nagy légvétel utáni levegő benntartás is segíthet azokban az esetekben, amikor nagyon szapora, szabályos ritmusú szívverést tapasztal a páciens.
Egyes helyzetekben gyógyszeres kezelésre van szükség, de megoldást jelenthet a pacemakeres kezelés is, amely során egy kis készüléket ültetnek a kulcscsont közelébe. Ez érzékeli, ha a szívfrekvencia lelassulna s ekkor elektromos impulzusok küldésével segít rá a szív munkájára. Hála a korszerű technológiának, a készülékek ma már az ideális szívműködést eredményezően is programozhatóak, sőt, képesek elősegíteni, hogy a szív vérpumpáló teljesítménye javuljon.
Létezik az úgynevezett ablatios beavatkozás is, amely során tulajdonképpen a szívizom egy kis területét károsítják a bevezetett katétereken keresztül, így a keletkezett elektromos blokád megszünteti a ritmuszavart. Megoldási lehetőséget jelent, bár tény, hogy a nyílt mellkasi műtét miatt csak legvégső esetben szokták javasolni az úgynevezett Maze eljárást, mely során sebészi úton ejtenek bemetszéseket a pitvarban, melyek az elektromos jelek terjedését a normál ütembe hangolják. Az infarktus után tapasztalható aneurizma, vagyis a bal kamra falának kiboltosodása, szintén műtéti úton távolítható el. A coronaria bypass műtétet koszorúér betegség súlyos formájával küzdő betegeknek szokták javasolni, így csökkentve a ritmuszavarok számát, valamint javítani a vérellátást.
Ami továbbra is javasoltható mindenki számára, az az egészséges életmód. Kerülje a dohányzást, az alkohol és koffein fogyasztását, valamint tudatosan szenteljen időt a testmozgásra. A szervezet vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel való ellátása szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy ne következzenek be olyan állapotok, betegségek, melyek szívritmuszavarokat eredményezhetnek. A stressz csökkentése, és annak tudatos kezelése szintén segítség lehet saját maga számára!
Vélemény, hozzászólás?