Orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, orrviszketés – ha a tünetek közül legelább két tünetet napi rendszerességgel tapasztal, és ez egyértelműen egy-egy növény virágzásának idejéhez köthető, akkor nagy valószínűséggel szénanátha kínozza. Vannak, akiknél naponta csak egy-két órán keresztül jelentkeznek a tünetek, mások akár hónapokig szenvednek tőle. Az immunrendszer erősségétől is függ, hogy rendszeressé válnak-e a panaszok, milyen intenzitással jelentkeznek, valamint társul-e hozzájuk olyan komolyabb egészségügyi gond, mint a fejfájás, vagy a fokozott kimerültség.
Az érintett betegek számát nehéz pontosan meghatározni, hiszen sokan nem is tudják, hogy szénanáthájuk van, vagy a tünetek gyorsan elmúlnak. Mivel az utóbbi időben rengeteget hallani az allergiás megbetegedésekről, így a lakosság is tájékozottabb, aminek köszönhetően a korábban ismeretlennek vélt tünetegyüttessel sűrűbben fordulnak orvoshoz. Természetesen nem csak az említett virágporokra alakulhat ki a szénanátha, és jellegzetes tünetei, hanem a házi por, valamint egyes háziállatok szőre, tolla is okolható a betegségért. A növényeket tekintve a tavaszi időszakban a fákról levegőbe jutó pollenek a leggyakoribb allergének, nyáron a pázsitfüvek és a gabonafélék válthatnak ki allergiás panaszokat, nyár végén pedig az egyes gyomok a bűnösek.
Mivel allergiáról van szó, így a kezelésben központi szerep jut a kiváltó tényező felismerésének, és lehetőség szerint annak megszüntetésének. Az úgynevezett Prick-teszt segítségével a bőrbe juttatott anyag hatását vizsgálja a szakember, de a bőrpróba mellett fül-orr-gégészeti vizsgálat is kérhető, mely egyrészt kizárja egyéb betegség jelenlétét, másrészt egyértelműsíteni tudja a szénanáthára jellemző sápadt, duzzadt nyálkahártya jelenségét. A kórtörténet ismerete sokat segíthet az orvosnak a diagnosztizálásban, lényeges lehet a szedett gyógyszerekről, fogyasztott ételekről való tájékoztatás, de a környezetben élő állatokat, valamint a munkahelyi körülményeket is érdemes megemlíteni.
Bár a tünetek megjelenésének gyakorisága, azok időtartama változó, de általában könnyezés, orrfolyás, nyálkahártya duzzanat, köhögés, arcüregi fájdalom, tüsszentés, a torok és a szájpadlás viszketése jelentkezik a szénanáthás betegeknél, de súlyosabb esetben akár a munkaképességet is érintő fejfájás, fáradtság és ingerlékenység is tapasztalhatóak. A kezelés hosszadalmas folyamat, és a megelőzésre legalább akkora hangsúlyt kell fektetni, mint a már jelentkezett tünetek enyhítésére, az esetleges gyógyszeres és immunterápiára is.
A gyógyszerek szedése mindig egyénre szabottan kerül kialakításra, sokszor megelőzésként ajánlott alkalmazni őket. Az antihisztaminok más és más mennyiségben és variációban hozzák meg a várt javulást, ha tehát elsőre nem tapasztalja a tünetek enyhülését, célszerű próbálkozni másféle készítményekkel. Érdemes megemlíteni az immunterápia lehetőségét, melyet az allergiaszezon után javasolt választani. Segítségével enyhíthető a túlérzékenység, hiszen a terápia során az allergén bőr alá fecskendezésével az anyag az immunrendszert annak blokkolására serkenti. Ezzel a szervezet mintegy megtanulja semlegesíteni az allergéneket, vagyis a szokásos tünetek megelőzhetővé válnak. Az egyszerűség kedvéért ma már tabletta és csepp formájában is kaphatóak az immunterápiás anyagok
Gyakran hívják fel a figyelmet a szakemberek arra is, hogy nagyon fontos részét képezi a gyógyulásnak az allergének kerülése. Ez azonban azért nem állja meg a helyét teljesen, mert ez nem minden kiváltó tényező esetében érhető el. Míg a házi port a gyakori takarítással, a minél kevesebb lakástextília alkalmazásával, vagy azok sűrű mosásával meg lehet szüntetni, az esetleg problémát okozó háziállatokat lehet kerülni, addig a pollen és a lakáson kívüli allergének jelenlétét nem tudjuk megváltoztani. Amit tehet a beteg, hogy a pollenjelentéseket rendszeresen figyelemmel követi, és azokban az időszakokban, amikor magas a koncentráció, nem megy szabadba, vagy ha mégis muszáj, akkor lehetőleg napszemüvegben, és a sűrű kéz-, haj-, valamint arcmosásról sem feledkezhet meg. Sok betegnél fordul elő, hogy a tünetek teljesen nem szüntethetőek meg, számukra a legfontosabb, hogy megtanuljanak együttélni a betegséggel, és esetleg alternatív kezelési formákkal egészítsék ki az életmódváltást és a rendszeres immunerősítést.
A szénanáthások jól tudják, hogy tüneteik sajnos jelentősen képesek befolyásolni az életminőséget. A betegséggel, valamint annak kezelésével azért is érdemes foglalkozni, mert olyan problémákhoz vezethet, mint az asztma. Bizonyított tény, hogy a szénanáthával küzdők esetében az ekcéma gyakrabban fordul elő. A krónikus bőrgyulladás mellett az arcüregi nyálkahártya duzzanata arcüreggyulladást is okozhat, ami akár krónikussá válhat. Gyermekeknél nem ritka, hogy a szénanátha következtében középfül gyulladás következik be, ami komoly fájdalmakkal és magas lázzal járhat.
A természetes gyógymódok kedvelői számára ajánlott a homeopátia, hiszen számos készítmény beszerezhető kifejezetten az allergia leküzdésére. Tudatos és egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek, weboldalak, televíziós műsorok rendszeresen felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozásra, a stresszoldás fontosságára, valamint a testmozgás hasznosságára. Nem csak elcsépelt frázisok ezek, hiszen az immunrendszer erősítése ilyen módokon valósítható meg leginkább. Ahhoz, hogy a szervezet képes legyen érdemben felvenni a küzdelmet a sokszor éppen életmódból adódóan kialakuló allergiával, meg kell adni számára mindazt, ami normális működéséhez szükséges.
Vélemény, hozzászólás?