Nyugdíjkorhatár férfiak és nők esetében 2018

Fotó: © .v1ctor Casale. / Flickr
Fotó: © .v1ctor Casale. / Flickr
A nyugdíjkorhatár 2017-ban 63 és fél év, azonban öt év múlva már csak 65 évesen tudnak az érintettek nyugdíjba menni. Csak a nőknek maradt meg az a joguk, hogy fiatalabban menjenek nyugdíjba, ha megvan a 40 év szolgálati idejük.

A hazánk gazdasági helyzetét és az államháztartást érintő problémák közül csupán egy a nyugdíjrendszer alakulását, annak nehézségeit érintő téma, viszont tény, hogy ez olyan, mely mihamarabbi megoldást kíván. A 2008-as gazdasági válság számos magyarországi problémára is rávilágított, és ez egyértelműen megmutatta, hogy bizonyos helyzetek nem várhatnak, azonnali beavatkozást igényelnek. Az egyik ilyen, napjainkban sokat emlegetett téma a társadalom elöregedése, és ezzel egyidejűleg a nyugdíjak finanszírozásának gondjai.

Az elmúlt években folyamatos változások voltak tapasztalhatóak az öregségi nyugdíjra vonatkozóan, ez azonban a 2014-es évben már nem így lesz. Így, aki érdeklődik a téma iránt, vagy esetleg saját maga is érintett, viszonylag egyszerűen tájékozódhat az információk között, hiszen gyakorlatilag a rendszer kiforrottnak mondható, legalábbis, ami a jogszabályokat illeti. Ennek megfelelően öregségi nyugdíjra jogosult az a személy, aki

  • Legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik
  • Betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt ( erről az világhálón számos, a területet érintő weboldalon levő táblázatokból is tájékozódhatunk )
  • A nyugdíjba vonulás napján nem áll munkaviszonyban

Fontos feltétel a húsz év szolgálati viszony, hiszen ennek hiányában nem jogosult az illető öregségi nyugdíjra. Ha viszont megvan a 15 szolgálati ideje, akkor úgynevezett öregségi résznyugdíj igénylésére jogosult.

Az említett változások 2010 óta folyamatosan érintik a nyugdíjkorhatárt. 2013-ban az 1951-ben születettek érték el a 62 éves nyugdíjkorhatárt, idén, 2014-ben pedig az 1952 első félévében születettek érik ezt el. Napra pontosan ez a születési dátumot követő 183. napon következik majd be. A számítás is magával hozza azt is, hogy az 1952 második félévében született munkavállalók csak 2015 első felében válnak öregségi nyugdíjassá.

2017. év második felében mehetnek nyugdíjba az 1954-ben születettek.

A jogszabályok módosítása miatt a nyugdíjkorhatár elérte előtt ma már nem kérhető az öregségi nyugdíj megállapítása, vagyis kizárólag annak betöltése után igényelhető. Kivétel ez alól azoknak a nőknek az esete, akik 40 év szolgálati idővel rendelkeznek, feltéve, ha ebből minimum 32 év tényleges keresőtevékenységgel telt. Ezen feltételek fennálta esetén kérhető a nyugdíjkorhatár elérte előtt is az öregségi nyugdíj megállapítása. A gyakorlat azt mutatja, hogy az évek előrehaladtával egyre kevesebb olyan nő van jelen a munkaerőpiacon, aki az említett 40 év szolgálati idővel kéri nyugdíjazását.

A nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán a nyugdíjkorhatár folyamatos, szakaszonkénti emelése valósul majd meg, mely során minden évben hat hónappal emelkedik ez. A gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy az 1957-ben születettek csak 65 éves korukban érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt, s ez minden utánuk születettre érvényes lesz a jövőben, függetlenül a nemtől. A következő táblázatban igyekeztünk összefoglalni a születési idő függvényében az öregségi nyugdíjra jogosultság idejét.

Születési idő

Életkor 2010

Öregségi

Nyugdíjkorhatár

Öregségi nyugdíjra

jogosultság

 

 

 

 

1950

60

62

2012

1951

59

62

2013

1952

58

62,5

2014. II. félév; 2015. I. félév

1953

57

63

2016

1954

56

63,5

2017 II. félév ; 2018 I. félév

1955

55

64

2019

1956

54

64,5

2020 II. félév ; 2021 I félév

1957

53

65

2022

Természetesen sokakban felmerül a kérdés, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor kötelező-e a nyugdíjba vonulás. A további munkavégzésen való gondolkodás elsősorban a nehéz anyagi körülmények, valamint a nyugdíjak alacsony összege miatt indokolt, de az is előfordul, hogy a munka szeretete, vagy az aktívan töltött mindennapok iránti igény indokolják ezt. Amennyiben egészségi állapot és szándék is alátámasztják a további munkavégzést, erre minden további nélkül lehetőség van. Arra is mód van, hogy a várható nyugdíj összegének kiszámítása után, e bevételi forrás mértékének tudatában döntsön valaki arról, hogy szeretne-e még a munkaerőpiacon tevékenykedni, esetleg a nyugdíj mellett munkát vállalni. Bizonyos feltételek megléte esetén erre is nyitottak a lehetőségek, a nyugdíj mellett, annak felfüggesztésével, vagy kedvezményes adózási, járulékfizetési lehetőségek kihasználásával.

A kedvezményes lehetőségek egy részének megszűnése a nyugdíjba vonulást illetően sokak nemtetszésére adott okot, éppen úgy, mint a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése. Ennek ellenére azonban a jogalkotó alapos megfontolással hozott olyan döntést, mely hosszú távon talán képes lesz a nyugdíjrendszert abból a gödörből kirángatni, melybe több okból kifolyólag is belekerült. S hogy mit tehetünk munkavállalóként, felelős tevékenykedéssel saját jövőnkért? A piacon megjelenő számos megtakarítási forma, befektetési lehetőség, melyek mindegyike a nyugdíjcélú takarékoskodást tűzte ki céljául, okosan kihasználva alkalmat teremtenek az öngondoskodásra, és arra, hogy az állami nyugdíj mellett olyan további anyagiak álljanak majd nyugdíjasként rendelkezésünkre, melyek boldogulásunkat lesznek hivatottak szolgálni.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás