A nyugdíjkorhatár 2021.év első felében a férfiak és nők egyaránt 64. életévük betöltését követő 184. napon töltik be a nyugdíjkorhatárt.
2022-ben csak 65 évesen tudnak az érintettek nyugdíjba menni. Csak a nőknek maradt meg az a joguk, hogy fiatalabban menjenek nyugdíjba, ha megvan a 40 év szolgálati idejük. Nyugdíjba vonuláskor nem kell a munkáltatónak a munkaviszonyt megszüntetni már, mert törölték a jogszabályból a rendelkezést.
A hazánk gazdasági helyzetét és az államháztartást érintő problémák közül csupán egy a nyugdíjrendszer alakulását, annak nehézségeit érintő téma, viszont tény, hogy ez olyan, mely mihamarabbi megoldást kíván. A 2008-as gazdasági válság számos magyarországi problémára is rávilágított, és ez egyértelműen megmutatta, hogy bizonyos helyzetek nem várhatnak, azonnali beavatkozást igényelnek. Az egyik ilyen, napjainkban sokat emlegetett téma a társadalom elöregedése, és ezzel egyidejűleg a nyugdíjak finanszírozásának gondjai.
Az elmúlt években folyamatos változások voltak tapasztalhatóak az öregségi nyugdíjra vonatkozóan. Így, aki érdeklődik a téma iránt, vagy esetleg saját maga is érintett, viszonylag egyszerűen tájékozódhat ma már az információk között, hiszen gyakorlatilag a rendszer kiforrottnak mondható, legalábbis, ami a jogszabályokat illeti.
Ennek megfelelően öregségi nyugdíjra jogosult az a személy, aki
- legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik
- betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, melyet a nyugellátásokról szóló jogszabály tartalmaz, és melyről a következőkben is szólunk.
Fontos feltétel a húsz év szolgálati viszony, hiszen ennek hiányában nem jogosult az illető öregségi nyugdíjra. Ha viszont megvan a 15 szolgálati ideje, akkor úgynevezett öregségi résznyugdíj igénylésére jogosult.
Az említett változások 2010 óta folyamatosan érintik a nyugdíjkorhatárt. 2013-ban az 1951-ben születettek érték el a 62 éves nyugdíjkorhatárt, 2014-ben pedig az 1952 első félévében születettek érték ezt el és a születési dátumot követő 183. napon következett be a nyugdíjba vonulási lehetőségük. A számítás magával hozza azt is, hogy az 1952 második félévében született munkavállalók csak 2015 első felében váltak öregségi nyugdíjassá. 2017. év második felében mehettek nyugdíjba az 1954-ben születettek.
2020-ban az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. napon, 2022-ben pedig az 1957-ben vagy azt követően született, ha betölti a 65. életévét.
A jogszabályok módosítása miatt a nyugdíjkorhatár elérte előtt ma már nem kérhető az öregségi nyugdíj megállapítása, vagyis kizárólag annak betöltése után igényelhető. Viszont a szolgálati idő számítását, vagyis adategyeztetést már jóval korábban érdemes kérelmezni, hiszen hosszabb lehet az átfutási ideje. Itt kezdeményezheti az ügyfélkapus adategyeztetést: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/nyugdijbiztadategyeztetes.html
Kivétel az általános szabályok alól a nők kedvezményes nyugdíjazása. A női munkavállalók, akik 40 év szolgálati idővel rendelkeznek, feltéve, ha ebből minimum 32 év tényleges keresőtevékenységgel telt, életkorukra tekintet nélkül mehetnek nyugdíjba. A szükséges szolgálati idő megszerzése esetén kérhető a nyugdíjkorhatár elérte előtt is az öregségi nyugdíj megállapítása. A gyakorlat azt mutatja, hogy az évek előrehaladtával egyre kevesebb olyan nő van jelen a munkaerőpiacon, aki az említett 40 év szolgálati idővel kéri nyugdíjazását.
Jogszabály módosítás eredményeképpen már nem kell a nyugdíjas munkaviszonyát megszüntetni a nyugdíjba vonuláskor, hiszen a nyugdíjról szóló jogszabályban úgy volt megfogalmazva, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor nem áll munkaviszonyban. a Munkatörvénykönyvében is módosították az erre vonatkozó paragrafust. Ez a rendelkezés kikerült a jogszabályból.
A nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán a nyugdíjkorhatár folyamatos, szakaszonkénti emelése valósul meg, mely során minden évben hat hónappal emelkedik abetöltendő nyugdíjkorhatár. A gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy az 1957-ben születettek csak 65 éves korukban érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt, s ez minden utánuk születettre érvényes lesz a jövőben, függetlenül a nemtől. A következő táblázatban igyekeztünk összefoglalni a születési idő függvényében az öregségi nyugdíjra jogosultság idejét.
| Életkor 2010 | ÖregségiNyugdíjkorhatár | Öregségi nyugdíjrajogosultság | |
| 1950 | 60 | 62 | 2012 |
| 1951 | 59 | 62 | 2013 |
| 1952 | 58 | 62,5 | 2014. II. félév; 2015. I. félév |
| 1953 | 57 | 63 | 2016 |
| 1954 | 56 | 63,5 | 2017 II. félév ; 2018 I. félév |
| 1955 | 55 | 64 | 2019 |
| 1956 | 54 | 64,5 | 2020 II. félév ; 2021 I félév |
| 1957 | 53 | 65 | 2022 |
Természetesen sokakban felmerül a kérdés, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor kötelező-e a nyugdíjba vonulás. A további munkavégzésen való gondolkodás elsősorban a nehéz anyagi körülmények, valamint a nyugdíjak alacsony összege miatt indokolt, de az is előfordul, hogy a munka szeretete, vagy az aktívan töltött mindennapok iránti igény indokolják ezt. Amennyiben egészségi állapot és szándék is alátámasztják a további munkavégzést, erre minden további nélkül lehetőség van. Arra is mód van, hogy a várható nyugdíj összegének kiszámítása után, e bevételi forrás mértékének tudatában döntsön valaki arról, hogy szeretne-e még a munkaerőpiacon tevékenykedni, esetleg a nyugdíj mellett munkát vállalni. Bizonyos feltételek megléte esetén erre is nyitottak a lehetőségek, a nyugdíj mellett, annak felfüggesztésével, vagy kedvezményes adózási, járulékfizetési lehetőségek kihasználásával.
A kedvezményes lehetőségek egy részének megszűnése a nyugdíjba vonulást illetően sokak nemtetszésére adott okot, éppen úgy, mint a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése. Ennek ellenére azonban a jogalkotó alapos megfontolással hozott olyan döntést, mely hosszú távon talán képes lesz a nyugdíjrendszert abból a gödörből kirángatni, melybe több okból kifolyólag is belekerült. S hogy mit tehetünk munkavállalóként, felelős tevékenykedéssel saját jövőnkért? A piacon megjelenő számos megtakarítási forma, befektetési lehetőség, melyek mindegyike a nyugdíjcélú takarékoskodást tűzte ki céljául, okosan kihasználva alkalmat teremtenek az öngondoskodásra, és arra, hogy az állami nyugdíj mellett olyan további anyagiak álljanak majd nyugdíjasként rendelkezésünkre, melyek boldogulásunkat lesznek hivatottak szolgálni.
Vélemény, hozzászólás?