A helyi adók az önkormányzatok által, illetékességi területükön kivethető adónemek. Vannak helyi adók, amiket minden önkormányzat alkalmaz és vannak, melyek nem általános jelleggel vannak jelen minden településen, városban. A leggyakoribb az iparűzési és az idegenforgalmi adó. A telekadót vagy az építményadót viszont nem mindenhol alkalmazzák.
A kormány nem engedi, hogy az önkormányzatok 2021-ben megemeljék a helyi és a települési adókat valamint, hogy új adókat vezessenek be.
A Kormánynak a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges gazdasági intézkedésről szóló 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete 1.§ (1) alapján tehát:
„A helyi önkormányzat; a helyi önkormányzat által fenntartott szervezetek; a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság és az által alapított társaság; valamint a képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására szerződéssel rendelkező, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet által nyújtott szolgáltatásért, végzett tevékenységéért megállapított díj, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás keretében felmerülő díj, illetve egyéb díjfizetési kötelezettség mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon díjnak a rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos és alkalmazandó mértéke.”
A fent felsorolt szervezetek e rendelet 2020. december 19-i hatálybalépésének napjától új díjat nem vezethetnek be, új kötelezetti kört sem jelölhet ki.
2021.december 31-ig pedig új díjat sem állapíthat meg.
A rendelet 2021. február 8-án hatályát veszíti.
2015-ben változtatták meg olyan szinten az adójogi szabályokat, hogy az önkormányzatok szinte már mindenre kivethettek adót. Voltak önkormányzatok, ahol aztán el is szabadult a „pokol” és érdekesebbnél érdekesebb adónemek születtek, ezzel hergelve a helyben lakókat. Van, ahol a halastavakat adóztatták, máshol meg a nádasokat, szóval elég színes a paletta helyi adók területén. De voltak önkormányzati rendelet megsemmisítések is.
2015. január 1-től lehet az önkormányzatoknak települési adókat kivetniük. Voltak települések, amelyek csak 2015 második felétől vezették be a magánszemélyeket terhelő, termőföldek után aranykorona érték alapján számított adót. Volt olyan település, amely olyan adót vezetett be, amely azokat a természetes személyeket sújtja, akik nem tulajdonosként, sem haszonélvezőként, sem stb, valamint ezeknek nem hozzátartozójaként lakik életvitelszerűen a településen lévő épületben pl. ha valaki vendégházat üzemeltet.
A legtöbb önkormányzat a földadót vetette ki, de volt ahol a munkagépeket, mezőgazdasági gépeket terhelő járműadó, vagy a magas építményadó került bevezetésre. Ebadót is bevezetett jó pár önkormányzat és az útadóra is „rákapott” pár település. A termőföldekre kivetett adó kérdése azonban problémás, hiszen ellentétes a kormányzati célokkal. A kormány célja ugyanis az volt, hogy minél kevesebb teher háruljon a mezőgazdaságból élőkre, ezzel támogatva az őstermelőket. Mindamellett pedig a jogszabály mondja ki, hogy földadó olyanra vethető ki, amin más adó nincs (miközben a termőföld tulajdonos fizeti a kárenyhítési hozzájárulást, ha bérbe adja, akkor meg szja-t) Balmazújváros termőföldadó-rendeletét 2015-ben pont emiatt semmisítették meg.
2017. január 1-től szigorodnak a helyi-adó mentesség szabályai az építmények és a telkek tekintetében. A szigorítás célja az, hogy ne lehessen kibújni az adófizetés alól. A nonprofit szervezetek csak akkor élhetnek a mentességgel és akkor nem kell az épület, épületrész, telek után járó helyi adót fizetni, ha az ingatlant kizárólag az alaptevékenységükhöz használják. Ha viszont vállalkozási célra hasznosítják, vagy tulajdonosként van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, akkor adót kell fizetni.
Az építmény- és telekadó alól mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. Erről az adóalany az adóév 5. hónapjának utolsó napjáig – írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak valamint adatbejelentésnek minősül.
2017. január 1-jétől egyablakos bevallás lesz az iparűzési adóval kapcsolatban. Ettől a naptól elektronikusan is benyújtható az iparűzési adóbevallás egy új bevallási nyomtatványon, amihez az ÁNYK-t kell használni (általános nyomtatványkitöltő) A NAV továbbítja az így benyújtott bevallásokat az illetékes önkormányzati adóhatóság felé.
Ezen a linken tölthető le a bevallás.
A helyi önkormányzatok azonban nem jogosultak a maximális szabadsággal meghatározni és kivetni mindenféle adókat. Az adómaximumra való tekintettel kötelesek mérlegelni és figyelembe venni a település sajátosságait és azt is, hogy azok, akiket majd az adó súlytani fog, képesek lesznek e kinyögni az adóterhet. Jogszabálysértő lesz az az adófajta kivetés, amely ha az adó tárgyát nézzük, aránytalan, vagy amelyik diszkriminál mondjuk különböző települési körzetek között a telkek mérete és funkciója alapján. A Kúria a telek forgalmi értékének 1/5-öd részének értékét elérő telekadót már súlyosan aránytalannak ítélte. Ha az adózó szerint a telekadó aránytalan, ami a helyi rendeletben szerepel, akkor meg lehet támadni az adóhatósági határozatot, és az adórendeletet közigazgatási eljárásban, majd pedig bírósági eljárásban, önkormányzati rendelet-felülvizsgálat keretében.
Vélemény, hozzászólás?