A válások száma nem csökken, így a tartásdíj is egy sarkalatos kérdés. A gyermektartásdíjat a bíróság az eltartó jövedelmének 15-25%-a közötti összegben szokta megállapítani. A bíróság által megállapított tartásdíj nem fizetése esetén újra a bírósághoz kell fordulni.
Sajnos Magyarországon is egyre több a válás, így egyre több mindenkit érintenek a tartásdíjjal kapcsolatos információk. Hány gyerek után mennyi tartásdíj jár és mikor. A gyermektartásdíj szabályait az új Polgári törvénykönyv tartalmazza. Szabályai a következőképpen alakulnak.
A gyerektartással kapcsolatban a jogalkotók célja elsősorban a gyermekek érdekeinek szem előtt tartása, és az hogy biztosítva legyen az eltartásuk. A legutóbbi módosítás is ennek megfelelően történt.
Elsősorban a szülőknek kell megegyezniük a gyermek nevelése kapcsán felmerülő költségek vállalását, megosztását illetően, amit legkésőbb a bírósági tárgyaláson kell megtenni. Ha erre nem képesek, mert olyan ellentét van közöttük, akkor a bíróság a törvény adta szabályok alapján fog eljárni, és megállapít egy havonta fizetendő díjat.
Ettől el is lehet térni, mert nem csak havi tartásdíj formájában lehet a közös gyermeket tartani, hanem a megegyezés úgy is szólhat a szülők között, hogy egy értékesebb vagyontárggyal vagy egyszeri alkalommal nyújtott nagyobb pénzösszeggel „tudják be” a gyerektartásdíjat. Erre gyakorlati példa, mikor az egyik szülő a gyerek javára mond le a közös tulajdonban lévő lakóingatlanukban a tulajdonrészéről és így vagy nem fizet már többet tartásdíjat, vagy lényegesen kevesebb összeget.
Az új törvény felállít egy vélelmet a kiskorúak és azon húsz életévet be nem töltött nagykorú gyermekek érdekében, akik középiskolai tanulmányokat folytatnak. A vélelem alapján nem kell külön azt bizonyítani, hogy rászorultság áll fenn, hanem ezt feltételezzük automatikusan, vagyis, ha a gyereknek ennyi idős, akkor tartásdíjat fizetni kell. Ez megdönthető vélelem, mert bizonyítható az ellenkezője is, hogy a saját eltartásáról képes gondoskodni pl. a nagykorú gyermek, mert már dolgozik. Ez akkor gyakori, ha a gyerek szakközépiskolába vagy szakmunkásképzőbe jár.
A bíróságok egyébként százalékosan határozzák meg a gyerektartásdíjat mégpedig a jövedelem 15-25 százalékának megfelelően, így a fizetés emelkedésével a gyermektartásdíj is növekszik (ez akkor problémás, ha az apa pl. minimálbérre van bejelentve és a volt feleség tisztában van vele, hogy be nem vallott jövedelme ennek a többszöröse. Ilyenkor szinte lehetetlenség bebizonyítani, hogy jár a magasabb tartásdíj). Tulajdonképpen ez is volt az egyik célja a gyermektartásdíj százalékos arányban történő meghatározásának. A megállapításnál figyelembe veszi a bíróság a szülők vagyoni-jövedelmi viszonyait, az eltartott gyerekek számát és a gyerek saját jövedelmét, valamint az egyéb támogatásokat, amikhez a gyerekek hozzájutnak.
Az új Ptk. a gyermek indokolt szükségleteit veszi figyelembe, ami azt jelenti, hogy a gyermek valós, fennálló igényeire mérten egyéniesítetten kell megállapítania, a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások függvényében. Ehhez még hozzájönnek az egyéb költségek is, mert hát ugye egy gyereknek a szabadidejére is gondolni kell, hiszen az is pénzbe kerül, ha a gyerek sportolni, biciklizni vagy moziba menni szeretne. A gyerek tartása szinte mindennél előbbre való, így a szülő kénytelen saját szükségleteit is korlátozni, ha ez az ára, hogy fizethesse a tartásdíjat.
Korábban hat hónapra lehetett visszamenőleg követelni a tartásdíjat, ami ma, a törvénymódosítás hatására 3 évre növekedett. Ez abban az esetben lehetséges, ha igazolhatóan, alapos ok miatt késlekedett a gyermektartásdíj érvényesítését illetően a szülő.
Vélemény, hozzászólás?