Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás könnyít az adófizetési kötelezettségeken azoknál, akik ezt választják. 2006 óta van bevezetve az adózási rendszerbe a rövidebb nevén ekho, és közérthetően fogalmazva részben hasonlatos az eva-hoz abból a szempontból, hogy leegyszerűsíti a közteherviselést.
Azt, hogy ki választhatja az ekho-s adózást, attól függ, hogy a magánszemély megfelel-e a törvényben foglalt feltételeknek.Az ekhot nem csak magyarországi magánszemély, hanem az EGT-ben biztosított bármilyen magánszemély is választhatja. Tehát azokdönthetnek az ekho mellett, akik az általános szabályok alapján adóznak a munkabérük, vagy a vállalkozói kivétjük után, esetleg a vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként szerzett jövedelme után.De „ekhozhatnak” a nyugdíjasok is. Vannak azonban kivételek is. Munkaviszonynál például az, hogy a munkabérnél a munkáltató a minimálbért meghaladó részre veszi csak figyelembe a dolgozója ekhozását. Ezalól is kivétel a nyugdíjas, vagy az, aki a munkáltatójával fennálló másik jogviszonyban legalább a minimálbér után lerótta a közterheket.
Ha az adózó tehát úgy dönt, hogy mivel a bevétele összegét tekintve megteheti, az ekhot választja, akkor erről írásban kell nyilatkoznia.
Ekho-t csak olyan bevétel adózására lehet választani, amelyet forintban kapott meg és amely nem haladja meg a törvényi összeghatárt, ami –korábban 25 millió forintvolt – 60 millió forint. Ezen összeghatárnál még további feltétel, hogy a jövedelem eléri a minimálbér 12 szeresét. Ha ez nem teljesülne, akkor meg kell nézni, hogy mekkora hányada a 60 milliónak az az összeg, amekkora az adózó jövedelme a 12szeres minimálbérhez viszonyítva. (Ha az ekhot választó magánszemély áfát fizetett, akkor a bevételt csökkenteni kell ezzel az összeggel.) Az összeghatárt csökkentő tényező az eva alá tartozó bevétel például. Ha valaki tehát elérte a fentebb részletezett összeghatárt, akkor már nem nyilatkozhat arról, hogy az ekhot választja adózási formaként. A nyilatkozat viszont bármikor megtehető, mert ha valaki munkaviszonyban áll és ezt akarja választani, akkor a munkáltatója a nem számfejtett összegre fogja az adózási nyilatkozatát figyelembe venni. A nyugdíjasoknál is érvénybe lépett a 60 milliós értékhatár.
Törvényi változás a magánszemély bevétele összege tekintetében a korábbiakhoz képest, hogy 125 millió forintra emelték a 100, ill. 50 millió forintról az adóévben az országos sportági szakszövetség, szövetség – 1. o. versenyrendszerében induló sportszervezet - hivatásos sportolója, edzője, vagy edzője, ill. válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya) bevételét.
Ha időközben meghaladja a bevétele az összeghatárt, akkor gondoskodnia kell a visszavonásról. (Ez a munkaviszony és az állandó megbízásos jogviszonyra vonatkozik). Ha valaki vállalkozási szerződés vagy eseti megbízások alapján jut a jövedelméhez, akkor az ekhoról még a kifizetés előtt kell nyilatkoznia, egyben át is vállalhatja a bevallási és megfizetési kötelezettséget is a kifizetőjétől.
Menyi az ekho tulajdonképpen? Magánszemély az „ekhoalapból” 15 százalékot kell, hogy fizessen.Ha viszont nyugdíjas, és erről nyilatkozik is, akkor11,1 százalék. Az ekhoalap után a kifizető viszont 20 %-ot fizet meg. Az ekhot mindig a kifizető állapítja meg, továbbá vonja le és fizeti is meg, vagyis pl. a munkáltató. (kivéve, ha ezt átvállalta a vállalkozó pl.)Ha valaki az EGT-ben van biztosítva, akkor a kifizető nem fog ekhot fizetni, de levon 9,5%-ot.
Olyan helyzetbe is kerülhetünk, hogy jogosulatlannáválik az ekho választásunk.Ebben az esetben a jövedelmet szja-nál kell figyelembe venni úgy, hogy az ekho alap 9 és fél %-a szja előleggé válik és az ekhoalapnak vett rész 9 %-átekho különadó. Ezt köteles bevallani és meg is fizetni.
Ha az összeghatárt meghaladja a bevétel, akkor különadó címén további százalékok kerülnek levonásra, vagyis nem 9, hanem 18 százalék a magánszemély különadója azekho-alap után.
Néhány gyakorlati eset: aki áfát fizet, arra az áfa törvény vonatkozik még akkor is, ha egyébként ekho-ról nyilatkozott. A személyi jövedelemadó tv. alapján az ekho alapként számításba vett bevételt nem kell figyelembe venni, viszont a bevallásban éves össz-jövedelem részét képezi. Az egyéni vállalkozók pedig, ha a bevételük után ekhot fizetnek, akkor az szja tv. vonatkozásában a vállalkozói költségeket arányosan számolhatják el akként, amilyen arányt az ekhóalap és vállalkozói bevétel adóévi egybeszámolt összegéhez képest a vállalkozói bevétel képez.
Magánszemélyek szja bevallást nyújtanak be, amiben szerepeltetik az ekho-s bevételt és abból levont ekho összeget. Ha azonban korábban a bevallásról és befizetésről átvállaló-nyilatkozatot tett, akkor az ekhot negyed évenként, a negyedévet követő hónap 12-ig meg kell fizetnie.
