Egyéni vállalkozó 2017: adózása, járulékai

Fotó: © reynermedia / Flickr
Fotó: © reynermedia / Flickr
Az egyéni vállalkozók adózását is érinti az szja elmúlt évi változása. A 15%-ra csökkentett szja miatt kevesebb adóra számíthatnak az egyéni vállalkozók is. Maradt a nyugdíjjárulék és az egészségügyi hozzájárulás is.

Saját útját kívánja járni, és a jövőben olyan munkát szeretne végezni, ahol saját főnökeként, egyéni érdekeit szem előtt tartva tevékenykedhet a mindennapokban? Sokan vannak úgy vele, hogy szívesen lennének egyéni vállalkozók, ám a vonatkozó szabályokkal nincsenek tisztában. Mielőtt erre az útra lépne, érdemes megismernie azokat a tudnivalókat, amelyek ezen évben vonatkoznak az egyéni vállalkozók adózására. Különösen fontos, hogy tisztában legyen azokkal a határidőkkel, melyek a fizetési kötelezettségekkel kapcsolatosak, ellenkező esetben komoly késedelmi kamatokra és bírságokra számíthat, ha elmarad egy-egy fizetéssel. A NAV honlapján pontos információkhoz juthat arról, hogy egyéni vállalkozóként milyen változásokkal kell számolnia, és mely területekre érdemes komolyabban odafigyelnie! 

Lássuk néhány rövid pontban, milyen szabályok is vonatkoznak ma Magyarországon az idei évre vonatkozóan az egyéni vállalkozók adózási kötelezettségeire, hiszen elégtelen járulékfizetés esetén komoly bírságokra és szankciókra számíthatunk, amelyeket mindenképpen célszerű elkerülnünk. 

A félreértések elkerülése végett először is nézzük, ki számít ma egyéni vállalkozónak Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint:

  • minden olyan természetes személy, aki az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről alkotott törvény szerint az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel,
  • az egyéni szabadalmi ügyvivő,
  • minden olyan önálló bírósági végrehajtó, aki nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedik,
  • a magán-állatorvosi igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenységet folytató személy, a falugondnok, a tanyagondnoki illetve szociális szolgáltatói tevékenységet ellátó személy, vagyis együttes néven illetve: az egészségügyi vállalkozó. 

Cikkünkben helyhiány miatt nem vesszük sorra az összes erre vonatkozó jogszabályt, csupán általánosságokat közlünk. Elsőként nézzük az egyéni járulékokra vonatkozó szabályozásokat!

Az egyéni járulékok mértéke 10% nyugdíjjárulékból vagy 10% magánnyugdíj-pénztári tagdíjból tevődik össze. Ezeket közvetlenül az adott pénztárba kell befizetni és / vagy bevallani. Az egyéni járulékok az alábbi komponensekből tevődnek össze:

  • 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék,
  • 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • 1.5% munkaerő-piaci járulék 

A pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alól mentesülnek azok, akik jövedelmüket a Prémiumévek Program alapján kapják, illetve azoknak, akik a különleges foglalkoztatási állományba tartoznak és jövedelmüket ez alapján utalják. Újra járulékkötelesek lesznek azonban a szabadságmegváltás, a jubileumi jutalom, az újrakezdési támogatás és a végkielégítés után járó összegek, mely rendelkezést a Munkatörvénykönyv 88. paragrafusa fejt ki bővebben.

Változtak az egyéni vállalkozók járulékbefizetési alsó határára vonatkozó nyugdíjjárulékok és tagdíjak de már az elmúlt években, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékok befizetési kötelezettségei is. Ezen változás értelmében mentesül a fizetés alól mindaz, aki

  • táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben részesül,
  • a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona és aki ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként és közjegyzőként kamarai tagságát és egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti. 

Abban az esetben, ha a fenti feltételek nem egy teljes naptári hónapra vonatkoznak és a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál a járulékalap harmincad részét szükséges alapul venni. Ezzel szemben a felső határt a törvény 4. bekezdésében foglaltak szerint csökkenteni kell. Jelen szabályzatot akkor kell alkalmazni, ha a jogviszony hónap közben szűnt meg vagy kezdődött el.

A járulékok megfizetését a biztosított egyéni vállalkozó havonta köteles teljesíteni, méghozzá a tárgyhónapot követő 12-ig naptári napig. Ebbe beletartozik mind az egészségbiztosítási-, mind a munkaerő-piaci járulék is. Ha az egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytat, akkor a nyugdíjjárulékot és az egészségügyi szolgáltatás díját negyedévente, vagy a negyedévet követő 12-ig naptári  napig kell megfizetnie.

A járulékok bevallása az Art.-ban meghatározottak szerint történik. Ez annyit tesz, hogy az egyéni vállalkozó  a tárgyhónapot követő hónap 12-éig az '58-as számú bevallás benyújtásával teljesíthet és köteles teljesíteni. A bevallás benyújtásával egyenértékű, amennyiben az adózó az adóhatóság "NY" jelű elektronikus űrlapjának segítségével nyilatkozik és közli, hogy bevallásra adott időszakban azért nem került sor, adókötelezettség ezen időszak alatt nem keletkezett. Ez a tevékenység azonban semmilyen körülmények között nem alkalmazható abban az esetben, ha bevallási kötelezettség soron kívüli, továbba ha a tevékenységet lezáró adóbevallásról van szó.

Amennyiben a vállalkozó tevékenységét megszünteti, ha a tevékenységre való jogosultság bármilyen okból megszűnik és ha a tevékenység folytatására való jogosultság szünetel, soron kívül kell kitölteni az adóbevallást.

Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását a változástól számított 15 napon belül köteles az az ügyfélkapun keresztül, kizárólag elektronikus úton bejelenteni, és ha a változás az igazolványban szereplő adatokat is érinti az igazolványát az ország bármely járási hivatalában leadja. Ha személyazonosító adatai (pl. neve) és lakcíme változik, azt nem kell bejelentenie.

Fenti cikk csupán általánosságokat közöl a témában, a teljes anyagot és ide vonatkozó jogszabályt a NAV honlapján olvashatják az érdeklődők az adott évre vonatkozóan.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás