Állásinterjú kérdések

Fotó: © mjtmail (tiggy) / Flickr
Fotó: © mjtmail (tiggy) / Flickr
Mindannyian idegesek vagyunk, ha úgy hozza az élet, hogy állást kell keresnünk és miután beadtuk az önéletrajzunkat a meghirdetett állásajánlatokra, valahonnan felhívnak minket és állásinterjúra kerül a sor. Izgulunk, hogy jó válaszokat adjunk majd a feltett kérdésekre és fel is vegyenek az állásra. Az állásinterjú kérdéseket mindenki szeretné előre tudni, és latolgatunk is előre, hogy vajon ezt vagy azt fogják e megkérdezni, és amitől méginkább félünk, hogy nem fogunk tudni rá értelmes választ adni.

Az állásinterjú kérdései alapvetően magától a munkahely jellegétől függ. Alapvetően nem lehet felkészülni egy állásinterjúra igazán, hiszen honnan is tudhatnánk, mire kíváncsi leendő munkaadónk. 

Amit viszont mindenképpen jó, ha megteszünk, az az, hogy előre kutakodunk az adott cég után, hogy legalább azzal tisztában legyünk, hová is kell mennünk, ki a vezető tisztségviselő, mi a cég fő profilja, mekkora cégről beszélünk, és ehhez hasonló dolgok. Minél alaposabbak vagyunk, annál szimpatikusabbak leszünk az inretjúztató szemében. Mindemellett pedig céltudatosnak is fogunk tűnni. Arra számítani kell ugyanis, hogy megkérdezik, miért pont itt szeretne dolgozni. Erre a kérdésre pedig nem túl jó válasz az, hogy jó ugródeszka lenne, vagy éppen ott kezdünk el agyalni a kérdésen, miközben fél szemmel a plafont bámuljuk, a vállrándítás pedig a lehető legrosszabb válasz. 

A „miért járnánk jól magával” kérdésre is érdemes gyúrni, mert ez is könnyen előkerülhet. A munkáltatók ugyanis szeretik tudni, hogy a jelölt tisztában van e saját képességeivel, és hogy mennyire tudja eladni magát. Ez persze nem azt jelenti, hogy közhelyeket puffogtatva ömlengjünk magunkról, hanem pl. szeretek és tudok csapatban dolgozni, de az önálló munkavégzésben is eredményesen teljesítek, ezt pedig néhány konkrét példával alá is támaszthatjuk.

Ilyenkor az sem jó, ha szerénykedünk. Ha rákérdeznek valamely képesítésünkre vagy gyakorlatunkra, még ha az egy két hónapos is volt, ne kezdjük el pironkodva legyinteni, hogy „ó az semmiség volt csupán” , és hasonlók. Viszont ennek másik véglete, az öntömjénezés, ami szintén nem kifizetődő.

Az is nagyon fontos dolog, hogy merjünk spontánnak lenni, mert bizony előfordulhat, hogy meghökkentő kérdést fognak nekünk feltenni, amelynél nem feltétlenül a konkrétumokra kíváncsiak, hanem a probléma megoldó képességünkre, hogy a hirtelen teljesen más témájú kérdésre hogyan reagálunk. Leblokkolunk, vagy pedig adunk egy ügyes frappáns választ. Például: Ön milyen állat lenne, ha választhatna? Ekkor lehet azt mondani, hogy holló, mert az könnyen tanul és ügyesen alkalmazza a tanultakat, például. De döntse ezt el mindenki maga.

Amire még nagyon fontos odafigyelni, az az öltözködés, ezt ugyanis sokan elrontják, mert a fiúk-férfiak pincérnek öltöznek, a hölgyek pedig könnyűvérűnek. Nyilván ez is szorosan összefügg a munkahely jellegével, hiszen egy divatüzlet eladói álláshirdetésére nem kell kiskosztümben érkezni, viszont egy cég marketinges állásinterjújára elvárás. A túlzásba vitt parfümözés, vagy smink, esetleg férfiaknál túlzott hajzselézés is fordított hatást fog elérni, kivéve, ha a szépségiparban akarunk elhelyezkedni. Ha viszont a cég fiatalos és lendületes, akkor nem szükséges nagyon túlzásba esni az elegancia terén. Ebben is találjuk meg az arany középutat és előre tájékozódjunk, hogy a leendő munkahelyünkön milyenek az elvárások, mondjuk a cég honlapján.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás