Sajnos a válások száma nem csökkent az elmúlt évek alatt, így 2021-ben is sokakat fog érinteni a válással kapcsolatos dolgok. A válópereket megelőzően is lehetőség van közvetítői eljárásra, amivel békésen lehet rendezni a vitákat, és elkerülhető lehet egy válás. Persze a válóper menete, és kimenetele, hogy az viharos lesz vagy csendes, elsősorban a felektől függ.
A válás az egyik legnehezebb és legtöbb stresszel járó esemény egy pár életében, hiszen senki sem úgy házasodik, hogy elképzelhetőnk tartja egy későbbi válás bekövetkezését. A válások száma sajnálatos módon évről évre nő, a válóperek pedig hosszasan elhúzódhatnak, akár évekbe is telhet, míg döntés születik a vagyon megosztása kérdésében.
A 80-as években még csak körülbelül a házasságkötések egyharmada végződött válással, ma már a házasságkötések több mint fele fejeződik be elválással. Megdöbbentő adat, mégsem mi vagyunk a legrosszabb helyzetben ezen a téren Európában. A belgáknál például a házasságok megközelítőleg háromnegyede torkollik válásba. Magyarországon a válások lényegében 70%-át a házaspár nő tagja kezdeményezi, általában a megcsalás az ok vagy a másik leggyakoribb válóok – a statisztikák szerint -az alkoholizmusés megcsalás miatt.A válóperek 71%-át a feleségek kezdeményezik.
A 2020-ban kezdődött koronavírus járvány miatti korlátozó intézkedések ( otthoni karantén, kijárási tilalmak…stb) okán ugrasszerűen megnőtt a válások száma világszerte.
Ha egy pár életében elkövetkezik az elkerülhetetlen válás, – mert menthetetlennek érzik a kapcsolatukat- akkor az első lépés a válókereset benyújtása az illetékes bírósághoz. A válókereset tartalmi követelményei közé tartozik a felperes és alperes neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve. Továbbá a gyermekek számát, nevét, születési adatait, a házasságkötés időpontját, valamint hogy mikor szakadt meg az házassági életközösség érzelmi és/vagy anyagi szempontból, mind mind bele kell foglalni a keresetbe. Meg kell adni a keresetlevélben az utolsó közös lakhely címét, és azt is, hogy a gyerekekkel kapcsolatban miben egyeztek meg. A kereseti kérelemből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy milyen döntés meghozatalát kéri a bíróságtól a felperes: a házasság felbontását, a gyermekelhelyezést. Tartásdíj megállapítását is, ha nem tudtak ebben a kérdésben közös megegyezésre jutni. Ha megegyeztek a felek a tartásdíjról, akkor kérni kell annak bírósági jóváhagyását. Rendezni kell a kapcsolattartást is a gyermeknek azzal a szülővel, akinél nem lett elhelyezve. (ez szokott lenni a kéthetente láthatás, és az ünnepnapok megfelezése.
A közös vagyon megosztás már egy sokkal kényesebb kérdés, és nehezen is szoktak dűlőre jutni a felek, sokszor sokáig elhúzódik a megegyezés.
A keresetlevél illetéke 30.000 Ft, melyet a keresetlevélen kell leróni. A keresetlevél mellékleteit képezi a házassági anyakönyvi kivonat, a gyermekek anyakönyvi kivonata, a közös lakás vagy ház 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja, és jövedelemigazolások a gyermektartásdíj megállapításához.
Az első tárgyaláson a felperes megjelenése kötelező, ha mégsem jelenik meg, akkor az eljárást a bíróság megszünteti. Az első tárgyalás neve békítő tárgyalás, mert itt a bíróság megpróbálja a vitát rendezni, és megpróbálja elérni a békülést a válni szándékozó felek között. Ha a felek bizonyítani tudják, hogy már több, mint 3 éve külön élnek és a gyermekek elhelyezését is rendezték, akkor szintén lezárja a bíróság az eljárást.
Ha nincs békülés az első tárgyaláson, akkor következik a tárgyalás elhalasztása, ami három hónap. Ez az idő arra szolgálna, hogy a felek „magukba szálljanak” és megpróbálják rendezni soraikat, amire időt kapnak. Ha mégis a válás mellett döntenek, akkor a tárgyalás folytatása iránti kérelmet kell benyújtani a bíróságra. A bíróság a kérelem beérkezését követő 30 nap eltelte után tűzhet tárgyalási határnapot. A következő tárgyaláson már a vitás kérdéseket rendezi a bíróság, és tanukat is meghallgat, ha az szükséges, bizonyítást folytat le.
Az alperes jelenléte nem kötelező az első tárgyaláson, csak a felperesé. Attól szoktak tartani a felperesek, hogy ha az alperes nem jelenik meg, akkor nem tudnak majd elválni, de ettől nem kell tartani, mert ez nem akadálya a bírósági eljárás lefolytatásának.
Ha névváltoztatást akarnak a felek a válás után, azt az anyakönyvvezetőnél kell kezdeményezni, melyhez szükséges a válást kimondó bírósági végzés, a személyi igazolvány és illeték megfizetése.
Vélemény, hozzászólás?