Önkormányzati lakásbérlés feltételei 2017

Fotó: © Julien.Belli / Flickr
Fotó: © Julien.Belli / Flickr
Önkormányzat tulajdonában álló lakást bérelni két jogszabály figyelembevételével lehet. A keretszabályokat egyrészt a lakások és helységek bérletéről szóló jogszabályban találjuk, másrészt a konkrét részletszabályokat önkormányzati rendeletben. Vagyis részleteiben eltérhetnek egymástól az egyes önkormányzatoknál érvényes lakásbérlési szabályok.

Az önkormányzatok saját tulajdonában álló lakásait, lakhatásra alkalmas helyiségeit az arra kijelölteknek bérbe adja, bérbe adhatja. Az önkormányzat bérleményének joga örökíthető is, ha az örökös is a lakásban lakott és mint társbérlő szerepelt a bérleti szerződésben, mint fél.

Mint minden bérleti jogviszonyt, ezt is írásban kell lefektetni. Az önkormányzati lakások bérbe vételéről bérleti szerződést kell kötni a hivatalnak a bérlővel. Ebben kell meghatározni azt is, hogy az mennyi időre jön létre, illetve hogy határozatlan idejű e a bérleti jogviszony. Általában határozott időre jön létre, amit aztán meghosszabbíthatnak. Ez az általános gyakorlat. 

Ha nem lenne írásba foglalva a megállapodás, akkor semmilyen jogot, sem kötelezettséget nem keletkeztetne, a bérlő semmilyen védelem alatt nem állhatna, és fordítva. A bérletre nem csak a helységbérletről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, de irányadóak az önkormányzat rendeletben lefektetett előírásai is. A rendeletek a részletszabályokat tartalmazzák, azokat, amiket a törvény nem részletez. Úgymint a helység társbérletének lehetőségei, a használatra vonatkozó szabályok, vagy a bérleti díj mértéke, vagy azt, hogy köteles abban életvitelszerűen élni, lakni, aki a bérletet igénybe veszi. 

Az önkormányzati bérlakásokat korábban is és ma is leginkább szociális alapon lehet bérelni. Ha a bérlő anyagi, szociális helyzete miatt lakhatása nem megoldott, akkor biztosítható ilyen önkormányzati bérlakás számára. A legfontosabb szempont az szokott lenni, hogy a bérlő helyben lakó, minimális jövedelmű, illetve vagyontalan személy legyen, akinek saját nevén ingatlana nincsen pl. Az önkormányzat úgy is dönthet, hogy az általa fenntartott intézményi dolgozónak ad ilyen bérlakást. Az önkormányzatok bérlakás kínálata azonban véges, van, ahol nem is tudnak ilyen lehetőséget biztosítani.

Az önkormányzat lakbértámogatást is adhat, ami százalékosan van megállapítva a tényleges lakbérhez képest. A lakbér összege négyzetméterre lebontva van meghatározva általában a rendelet mellékletében.

Az önkormányzati bérlakások lehetséges bérlőjét a képviselőtestület szokta kijelölni. A kijelölés után ezzel a személlyel kötik meg a szerződést.

Vannak körülmények, ami miatt felmondható a szerződés. Ha a bérlő nem lakik a lakásban, azt hosszabb időre, hónapokra elhagyja és erről még az önkormányzatot sem értesíti. Ezalól kivétel, ha valaki másik városba kell, hogy költözzön, mert ott megkezdi tanulmányait például.

Ha többen közösen bérelnek lakást, akkor bérlőtársi szerződést fognak kötni, és ennek az is jogkövetkezménye, hogy egyetemleges felelősséggel tartoznak, vagyis bármelyiküktől követelhető az egész bérleti díjtartozás pl.

Más jogi helyzet, ha társbérletről beszélünk. Egy ingatlan külön helyiségeit külön –külön bérlők bérlik. Itt nincs egyetemlegesség. Mindegyikőjükkel külön szerződés fog köttetni.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás