Öregségi nyugdíj akkor jár, ha 20 év ledolgozott szolgálati idő van a hátunk mögött és a jogszabály által megállapított nyugdíjkorhatár is betöltésre került. Nyugdíjra azonban akkor is lehetőség van –bár szűk körben – ha még nem töltöttük be a nyugdíjkorhatárt. Most átnézzük, milyen változások vannak a nyugdíjazás terén, és milyen feltételekkel jár az nekünk. a nők kedvezményes nyugdíjazására továbbra is lehetőség nyílik.
2021. január 1-től hatályos új paragrafus a nyugdíjtörvényben a 13. havi nyugdíjról szóló rendelkezés:
Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy az alábbi ellátásokban részesül:
- saját jogú mezőgazdasági szövetkezeti járadék
- mezőgazdasági szakszövetkezeti járadék
- mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok saját jogú növelt összegű járadéka
- öregségi nyugdíj
- hozzátartozói jogon szerzett mezőgazdasági szövetkezeti járadék,
- mezőgazdasági szakszövetkezeti járadék
- mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok hozzátartozói jogon szerzett növelt összegű járadéka
Amennyiben a jogosult több társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a fentebb felsoroltak szerinti ellátásban részesül, a 13. havi nyugdíjra való jogosultságot ezen ellátásonként kell vizsgálni!
A tizenharmadik havi nyugdíj összege:
A tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a fenti ellátások együttes összege.
A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév első negyedévében, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja az arra jogosultaknak.
Alapszabály, hogy annak jár öregségi nyugdíj, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, vagyis 2017-ben a 1954-ben született, akik a 63. életév betöltését követő 183. nap után mehetnek nyugdíjba, míg 2019-ben az 1955-ben születettek, akik ekkor töltik a 64. életévüket, továbbá 20 év szolgálati időt szereztek hozzá. 2020-ban az 1956-ban születettek (64. életév betöltését követő 183. napon), míg 2022-ben az 1957-ben vagy azt követően születettek, akik a betöltötték a 65. életévüket és rendelkeznek 20 év szolgálati idővel.
Öregségi résznyugdíjra az jogosult továbbra is, aki ugyan betöltötte az előírt nyugdíjkorhatárt de nincs meg az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő, viszont megvan a 15 év szolgálati jogviszonya.
Az öregségi nyugdíj összege: a nyugdíj összegét szolgálati idő és a havi átlagkereset függvényében állapítják meg az alábbi táblázat segítségével:
| Szolgálati idő években | Öregségi nyugdíj alapját képezőhavi átlagkereset %-a |
| 15 | 43,0 |
| 16 | 45,0 |
| 17 | 47,0 |
| 18 | 49,0 |
| 19 | 51,0 |
| 20 | 53,0 |
| 21 | 55,0 |
| 22 | 57,0 |
| 23 | 59,0 |
| 24 | 61,0 |
| 25 | 63,0 |
| 26 | 64,0 |
| 27 | 65,0 |
| 28 | 66,0 |
| 29 | 67,0 |
| 30 | 68,0 |
| 31 | 69,0 |
| 32 | 70,0 |
| 33 | 71,0 |
| 34 | 72,0 |
| 35 | 73,0 |
| 36 | 74,0 |
| 37 | 75,5 |
| 38 | 77,0 |
| 39 | 78,5 |
| 40 | 80,0 |
A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személynek nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíjjárulékot (10%) fizetnie csak a személyi jövedelemadót (15%) kell a bére után. Viszont e jogviszonyára tekintettel semmilyen társadalombiztosítási ellátás nem jár részére, a nyugdíj melletti munkavégzés esetén járó nyugdíjemelés sem. A saját jogú öregségi nyugdíjast a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatónak a nyugdíjas részére kifizetett bér után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.
Az 55 évesnél idősebb munkavállalókat alkalmazó munkáltatókat megilletőszocho-kedvezmény(szociális hozzájárulási adó felével egyező mértékű, de legfeljebb 100 ezer Ft bér erejéig érvényesülő kedvezmény) 2019-től megszűnik. Ez a nyugdíj előtt állók helyzetét veszélyezteti, hiszen a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú öregségi nyugdíjasok után viszont a bérük összegétől függetlenül a munkáltatót teljes szocho-mentesség illeti meg.
Szocho-mentessége jár a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas nyugdíjas vállalkozó, az özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó, aki a öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja, valamint a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személy esetében.
Az előrehozott öregségi nyugdíjat már sajnos jó ideje eltöröltek. Ilyen jogcímen már senki nem mehet nyugdíjba évek óta. Ez volt az a nyugdíjfajta, amikor hiányoztak évek a szolgálati időből, de csökkentett összeggel így is lehetett nyugdíjazni.
A kedvezményes nyugdíj, ami csak a nőknek jár, továbbra is megmarad, mint nyugdíjforma, de csak ha 40 év munkaviszony igazolható, az életkor nem számít. Ennél a nyugdíjformánál is igaz, hogy mellette nem lehet dolgozni.
A negyven évnyi munkaviszonyt úgy számolják be, hogy 32 évnek kereső tevékenységnek kell lennie biztosítotti jogviszonyban: (ha súlyos fogyatékos gyermeket nevel valaki, akkor az ápolási díjból 30 év számolható el) Ha legalább öt gyereket nevel saját háztartásban, akkor ez az idő, vagyis a 30 év további 1 évvel csökken, és ezt követően, minden további gyermek egy év mínuszt jelent, de maximálisan 7 évvel lehet csak csökkenteni. (vagyis, ha nyolc gyereket nevel, akkor 23 év a követelmény, hogy az kereső tev. járó jogviszony legyen a 40 évből) A „sima” ápolási díj ideje pl. nem számítható be, vagyis, amikor rászoruló idős rokonunk után igényeljük azt.
De mi minősül szolgálati időnek ebből a szempontból? Minden olyan állás, amikor biztosított valaki, továbbá a GYES, a GYED, a TGYS (terhességi gyermekágyi segély), gyermeknevelési támogatás ideje, és a súlyosan fogyatékos gyermek után megállapított ápolási díj ideje.
Természetesen nem kötelező nyugdíjba menni, még akkor sem, ha minden feltétel teljesül. Mindenki dönthet úgy, hogy amíg bírja, addig dolgozik, és nem veszi igénybe a társadalombiztosítási nyugellátást. Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, de egyértelmű, hogy ha magasabb bérrel dolgozik valaki, mint amekkora lenne a nyugdíja, nyilván nem éri meg még visszavonulnia.
Vélemény, hozzászólás?