A halotti anyakönyvi kivonat kiadása elengedhetetlen az elhunyt ügyeinek további intézéséhez, amelynek elintézése a rokonokra hárul. A haláleset bejelentése legtöbbször az egyébként is megrázkódtatás alatt álló családtagokat terheli. Az illetékesség továbbra is az elhalálozás helyéhez tapad. Ez akkor bonyolultabb és nehezebb, ha az illető nem itthon, hanem külföldön hunyt el.
Egy haláleset minden családot megráz lelkileg és legtöbbször anyagilag is. Egy ilyen helyzetben az embernek nehezére esik bármit is tenni, pedig ilyenkor nem kevés elintéznivaló szükséges. Még bonyolítja a helyzetet, ha az illető nem a lakhelyéhez közel hunyt el.
Az eljárás illetékmentes és költségmentes.
A halál bekövetkeztekor halottvizsgálat következik, de a boncolás sem kizárt, ha nem tudják, mi a halál tényleges oka. Ezt követően kerülhet sor csak a temetésre, vagy a hamvasztásra. A halott elszállítása az orvos által kiállított bizonyítvány kiadása után történik meg.
Ha viszont külföldre kell elszállítani az elhunytat, akkor az első lépés az, hogy a halál megállapítása helyén illetékes népegészségügyi intézetnél kell kérelmezni azt. Ha külföldről haza akarják szállíttatni, akkor pedig a külföldön működő magyar konzulátuson adnak erre engedélyt.
A halál tényét is anyakönyveztetni szükséges. Ennek illetékessége az a hely, ahol a halál bekövetkezett, ha pedig külföldön, akkor a fővárosi főjegyzőnél kell ezt megtenni. Ha autóbalesetben hunyt el valaki, akkor a baleset helyszíne lesz az irányadó. Ugyan így működik, ha valakinek a holttestére rábukkantak valahol. Ezen kívül még lehet olyan eset is, hogy egy rég eltűnt személyt holtnak nyilváníttatnak. A holtnak nyilvánítást bíróság mondja ki ítéletében. Az anyakönyvezetést pedig az fogja elvégezni, aki az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát is kiállította annak idején. Úgy értve, hogy az az anyakönyvezetői hivatal lesz az illetékes.
Ha kórházban történt elhalálozásról van szó, akkor az intézet vezetője fogja bejelenteni az anyakönyvezetőnek, míg otthon történt haláleset esetében a hozzátartozó intézi mindezt. Amikor bejelentik ezt a tényt – az esetet követő első munkanapon – szükség lesz a halott személyi igazolványára, lakcímkártyára is, továbbá a halottvizsgálati bizonyítványra.
Ezután ejtsünk szót a temetés költségeiről. A költségeket a hozzátartozók állják. Nem mindenki tudja azonban kifizetni ezt a tetemes összeget. A temettetésre igénybe vehető segélyért az önkormányzathoz lehet fordulni, ha a család anyagi helyzetére megterhelő lenne a költségek fedezése. Nem tud minden önkormányzat adni ilyen jellegű segítséget, mivel nem kötelező, így minden településen érdeklődni kell utána.
A szociális rászorultságot minden esetben vizsgálják. A kritérium, hogy az egy főre eső jövedelem nem nagyobb, mint az öregségi nyugdíjminimum 1,3-szorosa. Az igénylés menete az, hogy vinni kell a kérelemhez a számlákat, amiket a temetéssel kapcsolatos költségekről állítottak ki, tehát meg kell tudni előlegezni ezeket a kiadásokat, aztán majd az önkormányzat ez alapján állapít meg támogatást. Fontos, hogy a számlák az elhunyttal egy háztartásban élt hozzátartozó nevére legyenek kiállítva. A segély összege legalább annyi, mint a helyileg legolcsóbb temetés ellenértékének 10%-a. Ha viszont a létfenntartást veszélyeztetné a költségek egyedüli megfizetése, akkor a segély összege megegyezhet a teljes költséggel is. A segélyt nem kell szja-ban bevallani, mert adómentes.
Vélemény, hozzászólás?