Az évtizedekkel korábban fúrt kutak helyzetét rendezték a vízgazdálkodási törvény módosításával. Sok telken van még mindig fúrt kút, melynek helyzete rendezetlen.
Tavaly került módosításra a vízgazdálkodási törvény fúrt kutakra vonatkozó szabályozása.
A módosítás által meghosszabbodott az engedély nélkül létesített, mezőgazdasági öntözésre használt kutak bejelentési kötelezettségének határideje.
A vízjogi fennmaradási engedélyt 2020. december 31-ig kellett volna megszerzi, de a törvénymódosítás a határidőt kitolták 2023. dec. 31-ig.
2021. január 1. napján hatályba lepő bekezdés:
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29.§ (7) szerint Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki – a 45/N. § (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét 2023. december 31-ig előterjeszti.
Az új kutak létesítését is egyszerűsítette a kormány egy könnyebben értelmezhető igénybejelentővel, így kevesebb költséggel és adminisztrációval lehet vizet kinyerni az öntözéshez, ami segítség a kistermelőknek és az agrárium többi szereplőjének, de a környezeti terhelésük miatt nagy kárt okozhatnak
Ellenben szigorúbb feltételekhez köti a mélységi fúrásokat, valamint bizonyos területeken nem engedélyezett a kútfúrás. Az új létesítésekre határozták meg, hogy milyen mélységre és hol lehet kutat ásatni, viszont az országnak megközelítőleg 1/8-ad része olyan terület, ahol a vízbázis védelmében nem engedélyezhető a kútfúrás.
Rengeteg 20-30 évvel ezelőtt ásott kút van az országban, melyek regisztrációja nem teljes, így akár rossz helyen is lehetnek, ezekről a jogszabály nem rendelkezik, bár valószínűleg nem is lenne egyszerű nyilvántartásba venni valamennyit.
A törvényben továbbá nem rendelkezik arról sem, hogy ellenőriznék az 50 méteres kútmélység betartását.
Kerti kutak más tészta
Jegyző hatáskörébe tartozó – pl. háztartási ivóvízigény vagy háztartási igények kielégítését szolgáló – kutak és a a vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan mértéket egyidejűleg nem haladja meg; számosállat: 500 kg élőtömegű állategyed vagy csoport. A törvénymódosítás a jegyző hatáskörébe tartozó kutakat nem érinti, engedély kérelem itt található:
http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/351/JEGYZ01405
Nem kell engedély az 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/A.§ (1a) alapján
„ Előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető mezőgazdasági öntözési célú kút, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:
- a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj vagy talajvíz szennyezéssel nem érintett területen létesítik,
- a kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el,
- a kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja,
- a kutat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerint a hatósági nyilvántartásba a létesítő előzetesen bejelentette, továbbá a bejelentés jóváhagyását követően a létesítés során a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel felszerelte.”
Ezen fenti törvénymódosítás szakértők szerint meglehetősen aggályos, hiszen a talaj felső, jelenleg bejelentéshez kötött legfeljebb 50 méteres rétegeiből a mélyebb talajrétegekben lévő vízbázisokba szivároghatnának a szennyezőanyagok. Továbbá a törvény nem tesz különbséget a különböző talaj- illetve vízkészlet-viszonyok tekintetében sem, valamint a bejelentéshez kötött kutak ellenőrizését sem tartalmazza. Az Alföldön, mivel egy szárazabb területről beszélünk, eleve mélyebben lelhető fel víz. Amúgy sincs a hatóságoknak teljes képe arról, valójában hány fúrt kút van az országban, mely problémát csak tovább tetéz a jelenlegi törvénymódosítás, hiába próbálták a kistermelőket támogatni ezzel.
Vélemény, hozzászólás?