A benzinárak az évek alatt olyan szinten ingadoznak, hogy megjósolni is nehéz, mi következhet az elkövetkezendő időszakban, hiszen mint a korábbiak mutatják, sokszor nem nőtt, inkább csökkent a benzin ára, így lehet 2016-ban sem lesz magasabb, mint tavaly.
Benzinár – emelkedés (?)
Hiába a magas üzemanyagár, a magyarok még mindig nagy erőszeretettel járnak autóval, és még mindig rengeteg gépkocsi rohangál az utakon. Nálunk nem visszatartó erő a benzinár, amin nem is lehet nagyon csodálkozni, ha megnézzük, hogy több óra míg egy távolabbi nagyvárosból felérünk vonattal Pestre, nem beszélve a jegyárakról. Két embernek már nem éri meg sem vonatozni sem buszozni, sem villamosozni.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.(Szja Tv.) törvény 82. § (2) bekezdése azt a kötelezettséget állapítja meg, hogy az adóhivatal köteles közzétenni a NAV honlapon minden hónapban a benzinárakat. Erre azért van szükség, mert ez alapján számolhatóak el az üzemanyag költségek.
2016-ban az ólmozatlan 95-ös motorbenzin 317 Ft/l és 352 Ft/l között mozgott, a gázolaj ára 300 Ft/l és decemberben már 367 Ft/l lett, a keveréké 388 Ft lett év végére, míg az LPG autógáz 202 Ft -ig emelkedett csupán. Ezek az árak egyáltalán nem mérvadóak a jövőre nézve, mert volt év, amikor ennél drágább volt az üzemanyag mint most. 2017-ben még olcsóbb is lehet az elmúlt évhez képest az üzemanyag.
Ha az Szjatv. hatálya alá tartozó magánszemély úgy akarja elszámolni az üzemanyag költségét, hogy a közleményt veszi alapul, akkor nem fog kelleni számlát beszerezni a benzinvásárlásról.
Az üzemanyagárak erősen ingadoznak, nem lehet elmondani, hogy fokozatosan növekednének hónapról hónapra, hiszen 2015 szeptemberben drágább volt a 95-ös benzin, mint most, akkor 427 Ft volt literje, de a csúcson 2013 áprilisában volt, amikor is 442 forintot kellett fizetnünk literjéért. A keverék pedig majdnem elérte az 500 forintos rémálomhatárt, amikor is 473 forint volt literenként.
Akinek szüksége van rá, vagy érdekli, az nem csak az aktuális havi vagy jövő havi üzemanyag árakat tekintheti meg, de 1998-ig visszemenőleg nosztalgiázhat a NAV honlapján, és megnézheti hogyan alakultak az árak az elmúlt sok sok év alatt.
Már létezik olyan honlap is, ahol megnézhetjük, hogy melyik a hozzánk legközelebb eső legolcsóbb benzinkút, ami igen hasznos lehet, ha hosszabb útra indulunk, hiszen akkor minden forint számít. A témában már kalkulátort is találunk, ami pedig azt számítja ki, hogy mennyi lesz a teljes útiköltség benzinestül, autópályadíjastul együtt. Ehhez csak az autónk fogyasztását kell tudnunk és hogy milyen messzire megyünk.
Minden esetre akkor döntünk a legjobban, -főként a benzinárakat nézve – hogy amikor csak tehetjük, biciklire pattanunk, hiszen mindamellett hogy roppant egészséges kerékpározni, a legolcsóbb utazási forma (ha el nem lopják).
Üzemanyag elszámolás szabályai
Aki vállalkozásában vagy tevékenységi körével kapcsolatosan elszámolhatja a tevékenység végzése közben elhasznált üzemanyagot, annak figyelembe kell venni az elszámolás alapjául szolgáló jogszabályt. A mértékek a jármű típusa szerint változnak.
A 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet tartalmazza azokat a mértékeket, amiket figyelembe kell venni az elszámolás során, vagyis űrtartalom szerint vannak a járművek bekategorizálva. A rendelet hatálya kiterjed mindennemű járműre, a közúti járművekre és a mezőgazdaságban használt gépekre is. A rendelet 2010 január 1. óta nem módosult.
A jogszabályban szereplő táblázat szerint elszámolt üzemanyagot igazolás nélkül lehet elszámolni az abban szereplő mértékeknek megfelelően.
A rendelet mellékletei meglehetősen terjedelmesek, hiszen az egyes járművekre (erőgépekre) vonatkozóan tartalmaznak alapnormát, amelyek a különleges üzemmódjuk okán korrekciós tételekkel módosíthatóak. Azok a járművek, amik ebben a rendeletben nem szerepelnek, vagy ebben a rendeletben nem szereplő üzemanyaggal működnek, azoknál az alapnorma értékét a gyártó által szolgáltatott adatok vagy az üzemanyag-felhasználás mérése alapján műszaki szakértőnek kell megállapítania.
Ha egyszerűsített elszámolást alkalmazunk, akkor alapnorma helyett alapnorma-átalány is használhatók, amelyek a rendelet alapján a következőek:
Benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke motor hengerűrtartalom alapján liter/ kilométer szerint
| 1000 cm3-ig | 7,6 l/100 km |
| 1001-1500 cm3 | 8,6 l/100 km |
| 1501-2000 cm3 | 9,5 l/100 km |
| 2001-3000 cm3 | 11,4 l/100 km |
| 3001 cm3 felett | 13,3 l/100 km |
Gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke
| 1500 cm3-ig | 5,7 l/100 km |
| 1501-2000 cm3 | 6,7 l/100 km |
| 2001-3000 cm3 | 7,6 l/100 km |
| 3001 cm3 felett | 9,5 l/100 km |
Autógázzal üzemelő tisztán gázüzemű, valamint a kettős üzemű gépkocsik alapnorma-átalány mértékét, ugyanúgy, mint az LPG esetén 1,2 (liter/liter) értékű, CNG, LNG üzem esetén pedig 0,8 (Nm3/liter) értékű módosító tényező szorzataként kell megállapítani.
Segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár
| segédmotoros kerékpár: | 3,0 liter/100 km, |
| motorkerékpár: 80 cm3-ig | 3,5 liter/100 km, |
| motorkerékpár: 81-125 cm3 | 3,8 liter/100 km, |
| motorkerékpár: 126-250 cm3 | 4 liter/100 km, |
| motorkerékpár: 251-500 cm3 | 4,5 liter/100 km, |
| motorkerékpár: 500 cm3 felett | 5 liter/100 km. |
Gépjárművezetés gyakorlati oktatása során az alapnorma-átalány egyenlő az előzőekben meghatározott alapnorma-átalány 1,8 –cal szorozva, vagyis 180%.a az alapátalánynak.
És végül lássuk a példát és a képletet a gépkocsi útiköltség elszámolásához
Személygépkocsiknál az elszámolható összeg egyenlő a megtett km szorozva az 1 km-re eső üzemanyag költséggel plusz 9Ft amortizációs költség kilóméterenként.
Ha például 500 km-t akarunk utazni, akkor jelenlegi árakkal számolva, 1700-as hengerürtartalommal és a táblázat szerint9,5 literes fogyasztással
(418 Ft X 9,5l/100km) /100 =39,71 Ft/km
tehát 500 km X 39,71 Ft-tal = 19.855.-Ft
ehhez jön hozzá a 9 Ft amortizációs költség, azaz 500km X 9Ft = 4.500.-Ft,
—————————-
összesen 24.355.-Ft írható le költségként 500 km megtett útra 2014. július hónapban egy 1700 m3 hengerürtartalmú gépkocsinál.
Vélemény, hozzászólás?