Túlóra, rendkívüli munkaidő 2017, avagy a túlórázás szabályai az új munkatörvénykönyvében

Fotó: © amslerPIX / Flickr
Fotó: © amslerPIX / Flickr
A rendkívüli munkaként elrendelt „túlórázás” nem lehet több, mint 250 óra évente. A rendkívüli munkavégzésért bérpótlékot kell fizetni. A bérpótlék 100 vagy 50%-os lehet.

Sok munkahelyen gyakori jelenség a folytonosan elrendelt túlóra. De vajon szabályosan, jogszabálynak megfelelően rendeli ezt el a munkáltató? Elegendő indoka van arra, hogy túlóra legyen a „heti jutalmunk”, vagy nem túl sok a ránk rótt túlmunka, túlóra száma? Nézzük meg a hatályos szabályokat erre vonatkozóan, mik az új szabályok 2015-ben.

Az új munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendkívüli munkaidőként tartja számon az ügyelet mellett a munkaidő beosztástól eltérő és a munkaidő kereten felül végzendő munkát is, vagyis ha a konkrét törvényszöveget bogarásszuk, hiába keressük a túlóra szót, az csak a köznyelvben él, a törvényszerű megnevezése, a rendkívüli munka. A törvényben nem találunk túlórára vonatkozó fogalommeghatározást, hanem leírja azokat az eseteket, hogy mikor minősül rendkívüli munkának az elrendelt túlmunka. 

Ha a munkavállaló kéri, a munkáltatónak írásba foglalva kell elrendelnie a túlórát, de hát ki meri ezt előadni a munkáltatójának, mikor mindenki félti az állását. Minden esetre a jogszabályban ez áll, szóval jogunkban áll kérni. Most hogy ilyen nagy a munkaerő-hiány, mindenki álljon ki a jogaiért, és érvényesítse azt.

A túlórák száma korlátozva van, tehát nem rendelhető el ész nélkül, és nem kötelezhető erre a munkavállaló. A törvény szövegében a túlóra maximuma naptári évente a kettőszázötven órát nem haladhatja meg. Ha a munkaviszony év közben kezdődött meg, vagy részmunkaidős, akkor nyilvánvalóan arányosan kell ezt a maximumot meghatározni.

Nem túlórának minősül, ha valaki engedéllyel van távol a munkahelyétől, és azt később ledolgozza.

A túlórát nem lehet előre tervezni, az teljes mértékben jogellenes, tehát így nem szervezheti a munkát a munkáltató, hogy így fedje le a megszaporodott munkaigényt. A túlmunka ugyanis csak olyan esetekben rendelhető el, amikor a munkáltató nem látta előre, hogy meg fog növekedni a munkavégzési szükséglet, mert hirtelen kapott a vállalkozás egy nagyobb megrendelést, és azt határidőre teljesíteni kell, így hát, muszáj, hogy a dolgozók tovább bent maradjanak. Egyszóval csak különösen indokolt eset lehet a miértje egy túlóráztatásnak és ami még fontos, hogy nem jelenthet aránytalan terhet a munkavállaló családi és egyéb körülményeire.

Túlórák nem rendelhetők el nőknél, ha a terhességet nála megállapították, egészen addig, míg a gyerek az egy éves korát be nem töltötte. De ugyanígy azoknak sem, akik egészségügyi kockázat között dolgoznak, valamint a fiatal munkavállalóknak sem. Védelmet élvez még a gyerekét egyedül nevelő munkavállaló is a túlóra alól.

A túlóráért bérpótlék jár. Ha a heti szabadnapunkon (pihenőnap) kell túlórázni, akkor 100 százalékos a bérpótlék, ha viszont helyette másik szabadnapot ad a főnök, akkor csak 50 százalék.

A munkahelyeken kötelező a jelenléti ív, amin a dolgozók vezetik a rendes és rendkívüli munkaidejüket, vagyis a túlórákat is szerepeltetni kell rajta.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás