Lakásbérlet szabályai 2017

A lakás bérlete során a bérlő jogai és kötelezettségei ugyanolyan súlyúak, mint a bérbeadóé, sőt talán jobban védi a törvény a bérlőket mint a bérbeadkat, ezért is kockázatos dolog bérbe adni a lakásunkat, hiszen nem tudhatjuk mire is számíthatunk lakásunk új lakójától.

Kockázatos dolog manapság lakást bérbe adni, de egy jól elkészített bérleti szerződéssel bebiztosíthatjuk magunkat.

A lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni, ha lakást akarunk bérelni, vagy lakást adunk bérbe. Köznapi nyelven albérletnek szokták nevezni, bár nem az valójában, hiszen manapság már ritkán beszélhetünk főbérlőkről, akik albérletbe adják a bérelt ingatlant.

A lakásbérletnél a legfontosabbak a jogok és kötelezettségek. Mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek vannak a bérleménnyel kapcsolatban jogai és kötelezettségei is. Itt elsősorban azt az esetet tekintjük alapnak, hogy a lakásbérleti szerződés alapján jön létre, bár sokan adnak ki úgy lakást, hogy nem kötnek szerződést. Ennek pillanatnyi előnyei, de inkább hátrányai lehetnek. Főképp azért, mert szerződés nélkül nehezen követelhetjük és tartathatjuk be azt, ami a rendes használattal együtt jár.

A lakástulajdonos bérbeadó is tartani köteles magát a szerződésben foglaltakhoz, többek között ahhoz, hogy a lakás alkalmas a lakhatásra, (megfelelő állapotú, vagy nem áll fenn senkinek olyan joga a lakáson, ami a bérlést akadályozhatná) erre szavatosságot vállal. Ha ez nem teljesül, akkor a bérlő felmondhatja a szerződést, viszont nem kérheti azt, hogy helyette másik lakást biztosítson a bérbeadó. Ebben különbözik a szavatossági szabályoktól a lakásbérlet szavatossági szabályától.

A bérbeadónak kell foglalkoznia azzal, hogy a lakást karbantartsa. Ha bármi meghibásodna, akkor neki kell azt megjavíttatnia, vagy a bérbevevő is vállalhatja ezt, ha a bérbeadó ahhoz hozzájárul. Sőt abban is megállapodhatnak, hogy ezeket a költségeket levonják a bérleti díjból. De eleve úgy is megállapodhatnak, hogy ha bármilyen meghibásodás lépne fel, akkor egyeztetnek és a bérlő gondoskodik annak megszereléséről, megjavításáról, majd pedig levonják a költségekből az árát. Ha nem állapodnak meg, akkor a bérbeadó köteles gondoskodni minderről. Viszont a kisebb apró javításokra a bérbevevő köteles elvégezni, azokat maga is rendbehozhatja.

Sajnos előfordulhat, hogy a bérlő nem fizeti rendesen a közüzemi díjakat, vagy a bérlemény havi díját és hátralékot halmoz fel. Ez egy gyakorta előforduló probléma, ezért kell minden esetben nagyon körültekintőnek és elővigyázatosnak lenni. A bérbeadónak zálogjoga keletkezik ilyenkor a bérlő vagyontárgyain, ami a lakásban található, vagyis addig nem viheti el a bérlő a tárgyait, míg meg nem fizeti a tartozását, hiszen a bérbevevő legfontosabb kötelezettsége a lakbér fizetése. A lakbér minden hónap 15. napjáig esedékes előre, ha ettől eltérően meg nem állapodnak a felek.

Egyrészt úgy szokták ezt kivédeni, hogy valamennyi kauciót elkérnek a bérbeadók előre, hogy ha lesz valamennyi tartozás, azt abból ki lehessen fizetni

Másrészt át kell iratni valamennyi közműszolgáltatónál a fogyasztót a bérlő nevére, hogy ha fel is halmozza, rajta tudják követelni. Sajnos a hőszolgáltatók esetében mögöttes felelőssége is van a tulajdonosnak, így ha tartozás állna fenn, akkor egyetemlegesen fogják őt is kötelezni.

Ami ezek elkerüléséhez elengedhetetlen az az, hogy a tulajdonos rendszeresen ellenőrizze a közüzemik befizetését. Van, aki úgy jár el, hogy minden hónapban elkéri a csekkek árát és maga fizeti be. Talán megéri ez a fáradtságot, hogy ne járjunk úgy, ahogy sajnos sokan, hogy már csak azzal szembesülnek, lakásukon többszázezres közüzemi díjtartozást halmozott fel a lakásbérlő. Hiszen, ha a bérlőnek semmilye sincsen, még végrehajtatni sem tudjuk rajta a követelésünket és azzal, hogy kitettük a lakásból, szinte még semmit nem értünk el.

Akkor van probléma, ha valaki külföldre megy dolgozni, és közben kiadja jóhiszemüen a lakását valakinek. Ilyen esetben ugye ellenőrizni sem tudja, hogy minden rdneben megy e az ingatlanban, ezért agyon fontos, hogy megbízzunk ezzel valakit, akiben mi magunk is megbízunk.

Ha viszont megtörtént a baj, felmondhatjuk a lakásbérletet, melynek problémájával egy külön cikkünkben a lakásbérlet felmondása c. cikkben foglalkozunk részletesen.

A lakásbérleti és úgy általában a helyiségek bérletével kapcsolatban még van egy fontos szabály, hogy a bérlő nem adhatja tovább albérletbe a lakást, ha ehhez a bérlő a szerződésben nem járult hozzá. A bérbeadó pedig nem zavarhatja indokolatlanul a bérlőt azzal, hogy folyton ellenőrzi a lakást, amellett, hogy jogában áll előzetes bejelentéssel megtekinteni a lakást, hogy minden rendben van-e.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás