Építési engedélyeztetési eljárás szabályai 2017

Az építési eljárásokban lesznek változások az új lakásépítési támogatás hatására 2016-ban. Ezen felül még a hatályosságában is, mert kivétel nélkül 3 évig hatályos a jogerősítéstől, és az építkezéstől számított 5 éven belül használatba vételit is meg kell szerezni. Ezeken felül energetikai szempontú módosítások történtek.

Mikor kell építési engedély, és mik a feltételei? Mennyibe kerül és hol kell kérelmezni? Mi a kérelem tartalma, és miket kell csatolni? Ezeken kívül még számtalan kérdés merül fel egy engedélyeztetés előtt és közben, amire itt igyekszünk választ adni.

Az építési engedély hatályosságában 2016-ban voltak változások. Már nincsenek kivételek, egységesen minden építési engedély a jogerőssé válásától számított 3 évig hatályos. Amásik fontos változás, hogy az építkezés megkezdésétől számított 5 éven belül pedig meg kell szerezni a használatbavételit vagy a használatba vétel tudomásul vételre alkalmasnak kell lenni az épületnek. Az engedély hatályosságának hosszabbítását lehet kérelmezni az építési hatóságnál, de csak feltételekkel. A hosszabbítás egy-egy évre szólhat, mert két alkalommal lehet kérni.

Az elvi építési keretengedély hatályosságát sem köti feltételhez már a törvény, hanem kijelenti, hogy az a jogerőssé válásától számított egy évig hatályos. Az építtető kezdeményezheti ezalatt az egy év alatt az építési engedélyezési szakasz lefolytatását, de kérelmezheti a meghosszabbítását is.

További 2016-os változás a kormányrendeletben, hogy a használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékletként csatolni kell az építési naplón kívül aszakhatóságnak szükséges,akorm.határozat5. melléklete szerinti dokumentációt, ha nincs előzetes szakhat. Ezen felül az eljárási illetéket és a díjbefizetésről szóló igazolást. Ha pedigmeglévő épület bővítése történt, és a bővítés túlhaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben megszabott követelményeknek való megfelelést igazoló épületenergetikai számítást.

Szintén 2016-os változás, hogy az építtetőnek a használatbavételi kérelem beadásáig az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló korm.rend.hatálya alá tartozó épületeknél az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia.

Egyébként a kormányrendelet alapján az energetikai szabályoknak való nem megfelelés miatt a hatóság a használatba vételi engedély kiadását megtagadhatja.

Ha építkezésbe fogunk, előtte építési engedéllyel kell rendelkeznünk, mégpedig jogerősítettel, amihez tartozik egy záradékolt műszaki

Nem minden építéshez kapcsolódó munkálat engedélyköteles. Az építésügyi eljárásokról szóló jogszabály (312/2012. (XI.8.) kormányrendelet) 1. számú mellékletében van egy meglehetősen hosszú felsorolás, hogy mik azok, amihez nem kell engedély.

A légkondi felszerelés is éve óta engedély nélkül végezhető.

2017. január 2 -án hatályba lépett módosítás szerint megváltozott 1. sz. melléklet alapján példaszerűen(nem teljeskörűen) felsorolva a következők:

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.

4. Új, önálló égéstermék-elvezető kémény építés 6,0 m magasságig.

5. előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot nem lépi túl.

14. 180 napig fennálló rendezvényekhez használt színpad pl. sátorszerkezetek, állvány jellegű építmény építése.

15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház , fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.

De a húsz nm-nél kisebb alapterületű rendezvény tartására szolgáló könnyűszerkezetes építmény is, vagy a kert végébe épített 50 nm3-nél és 1,5 méter mélynél kisebb tó, vagy medence sem. A kerítés, vagy járda sem, de az árnyékszék sem, de ha légkondit akarunk felszerelni, vagy napelemet, azt is megtehetjük engedély nélkül.

Ha szennyvízre, vagy más közműre szeretnénk rácsatlakozni, akkor csak telken belül nem engedélyköteles.

Az engedély kérelmezésének két módja is van. Egyrészt telkenként kell figyelembe venni a kérelmezést és ütemenként, vagy pedig valamennyi ütemre együttesen is beadható a kérelem, sőt kombináltan is kérhető, vagyis bontás-építés; építés-fennmaradási.

Az engedélyezés során az építésügyi hatóság több szempontból is vizsgálja az építést, továbbá helyszíni szemlét is tart.

A kérelem tartalma és mellékletei:

Az eljárási díjat meg kell fizetni, enélkül eljárás nem indítható. A kérelem mellékletét kell, hogy képezze a településképi vélemény (polgármestertől kell beszerezni) plusz a tervtanács szakvéleménye.

Az engedély díja:

Az engedélyért illetéket kell fizetni, ami részletesen az illetéktörvény mellékletében szerepel. Az 5000 forintos alapilletéken felül, alapterülettől függően kell leróni az illetéket. Az egylakásos épületre pl. 20000.-Ft-ot, egyébként lakásonként 10000Ft, ha az egyes önálló lakrészek a 250m2-t nem haladják meg. Ha már megépült épülethez alakítják át bővítéssel, akkor minden megkezdett 100 nm után 10000.-Ft illeték, de ezek csak a leggyakoribb estek, ezeken felül még vannak más esetkörök az illetékjogszabályban.

Meddig hatályos az építési engedély?

Az engedély érvényességét a jogerősítés időpontjától kell számítani. Az engedély max. három évig használható fel. Azért max. három év, mert ennél rövidebb hatályosságot is megállapíthat a hatóság. A hatálya meghosszabbítható kérelemre, míg le nem jár, viszont meghosszabbodik, ha a hatálya alatt elkezdik az építkezést, és azt öt év alatt be is fejezik, ám ekkor már a használatbavételinek is meg kell lennie.

Mi van ha el akarunk térni az építési engedélytől?

Gyakran megtörténik, hogy az eltérés szükséges, mert megváltoznak az igények. Ha ez történik, akkor el lehet térni az engedélytől, de csak annyival, ami nem engedélyköteles, aztán pedig amikor használatbavételit kérünk, csatolni kell egy állapot tervet. Ha el is térünk a tervtől, azt azért szabályosan kell tenni, különben elbontathatják, vagy átalakíttathatják velünk.

Akkor lesz problémás különösen az eltérés, ha azáltal nagyobb lesz a szintmagasság, vagy az alapterülete a háznak, mert akkor aküröl fog vizsgálódni a hatóság, hogy az építési előírásoknak megfelel e az építmény. Ha megfelelő, akkor fennmaradási engedélyt ad ki, de egyúttal bírságot is kapunk, viszont egyben használatbavételinek is minősül a fennmaradási. Második eset, ha továbbépítési engedélyt kapunk+ fennmaradásit + bírságot. A harmadik esetkör, amikor szabályossá nem tehető, akkor elbontatják és még meg is bírságolnak.

A hatóság tíz éven belül jogosult intézkedni, eljárást indítani a szabálytalanul építkezők ellen. A bírságok meglehetősen magasak is lehetnek, akár milliós nagyságrendűek is.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás