A hagyatéki tárgyalás a közjegyzők előtt lefolytatott tárgyalási forma, ami során tulajdonképpen átadásra kerül az elhunyt hagyatéka. A hagyatéki eljárás leglényegesebb szabályaiban változás nem történt.
Mi is a hagyaték, és miért kell tárgyalást tartani? Mi van ha valami kimarad a hagyaték átadásából? Ha utólag kerül elő egy vagyontárgy, vagy egy ingatlan? Sok sok kérdés merül fel a hagyatékkal és a hagyatéki eljárásokkal kapcsolatban. A tárgyaláson kell tisztázni, hogy ki és mit örököl, de nem csak a vagyonról, de a terhekről is rendelkezni kell.
A hagyaték az a vagyonösszesség, amit az elhunyt hátrahagyott és amit az örökösök örökölnek. A hagyatékot viszont át kell adni az örökösöknek aszerint, ahogy azok jogosultak abból részesedni.
Mikor indul meg a hagyatéki eljárás?
Amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, vagy – ennek hiányában – a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés, vagy olyan személy bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, az örökhagyó haláláról értesül, majd a jegyző a hozzá becsatolt iratok alapján és a felek meghallgatása után elkészíti a hagyatéki leltárt.
A hagyatéki eljárást a közjegyzők folytatják le. A hagyaték átadásakor a közjegyző végzést hoz, ezt hagyatékátadó végzésnek nevezzük. A megjelenésre értesítést küld a közjegyző az érintetteknek.
Abban az ideális esetben, amikor nincs öröklési vita és más nem jelentett be hagyatékra igényt csak egy örökös, akkor a közjegyző teljes hatállyal fogja átadni a hagyatékot.
Ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést fog hozni a közjegyző, ha nincs helye a teljes átadásnak, mert vita alakul ki a hagyaték körül. Ha ilyen vita merül fel, akkor a bíróságnak kell rendet tennie. Ekkor még nem kerül a vagyon senki tulajdonába, csak birtokolhatja azt míg teljes hatályú nem lesz az átadás. A hagyaték átadással felmerült terhek és az öröklési illeték is kifizethető az ideiglenes hatályú hagyatékból de azokért saját vagyonával felel az illető.
Ha öröklési vita van, a hagyatékot akkor is át fogja adni a közjegyző, de csak az örökösöknek, vagy ha az nincs, akkor a végrendelettel kijelölteknek, vagy végső soron a törvényes örökösnek.
Szokott adódni olyan eset, hogy valamilyen vagyontárgy kimarad a hagyatékátadásból, mert arra utólag derül fény (előkerül egy takarékbetétkönyv, vagy egy értékes festmény), vagy nem lett felvéve a hagyatéki leltárba. Egy ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, és az egyik tulajdonos már korábban elhunyt és nem került a közjegyző előtt átadásra, addig nem tudják eladni az ingatlant, míg át nincs adva az a tulajdonrész. Ekkor póthagyatéki tárgyalás tartását kell kérni az illetékes közjegyzőtől.
Ha nem tisztázott az örökhagyó vagyoni helyzete, mikor az ügy már a közjegyző előtt van, akkor felfüggesztést is lehet kérni, míg megkérik pl. az adóhatóságot, hogy nyilatkozzon az adók tekintetében. Meg kell nézni, hogy a lakóhely szerint melyik közjegyző lesz az eljáró, vagyis illetékes.
Ha valakinek meghal a felmenője, de az elhunytnak több örököse is volt, viszont csak az egyiknek kellett viselnie a költségeket, akkor ezeket a kiadásokat hitelezői igényként lehet érvényesíteni egy hagyatéki tárgyaláson. Sok kérdés felmerülhet egy ilyen tárgyaláson, lehet nem is tudunk kellőképpen felkészülni rá, viszont ügyvédi közreműködést is igénybe vehetünk. Sőt, ha nem tudunk ott a tárgyalás napján nyilatkozni, akkor kérhetünk határidőt rá, és akkor a közjegyző elhalasztja a tárgyalást és új napot jelöl ki.
A hagyatékot vissza is lehet utasítani. Ezt megtehetjük a hagyatéki tárgyaláson a közjegyző előtt, vagy nyilatkozat formájában is, ha nem tudunk részt venni a hagyatéki tárgyaláson.
Ha egy autó van pl. a hagyatékban, de még nem adták azt át, viszont az örökösök azt használni szeretnék, akkor azt megtehetik még akkor is, ha nem került a nevükre. Viszont a használatra elsősorban a haszonélvező jogosult. Haszonélvezője pedig akkor lesz az autónak, ha van túlélő házastárs, vagyis özvegye az elhunytnak. Ha ő ad egy nyilatkozatot, miszerint megengedi, hogy az örökös használja az autót, akkor a közúti ellenőrzés során sem lehet ebből probléma. Viszont a hagyatéki végzés meghozatala után egy hónapon belül intézkedni kell a biztosítás módosítása iránt, különben a biztosító naponta kötbért fog felszámítani. A biztosítóhoz vinni kell a hagyatéki végzést is.
Gyakori eset, hogy egy ingatlanról megfeledkeznek az örökösök, vagy nem tudnak róla és később jut a tudomásukra az ingatlan léte. Ilyen esetben az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél lehet póthagyatéki leltár felvételét kérni, majd pedig póthagyatéki tárgyalást tartani.
Mivel az elmúlt évben megváltoztak az öröklés szabályai (miszerint a volt házastárs is örököl, nem özvegyi jog illeti meg) így szükséges ezt a tényt ehelyütt is megemlíteni. Ezzel a témával azonban külön foglalkozunk az Örököl a volt házastárs illetékmentesen című cikkünkben.
A hagyatéki eljárásért is eljárási díjat kell fizetni. A díjak a közjegyzői díjszabásról szóló rendeletben vannak meghatározva, amiben szerepel, hogy az egyébként részletezett közjegyzői díjak felét kell megfizetni a hagyatéki eljárásért.
Ügyértékhez igazodó munkadíj összege (ha az ügyérték megállapítható):
- 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;
- 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;
- 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;
- 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;
- 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;
- 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 millió Ft feletti rész 0,5%-a;
- 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 millió Ft feletti rész 0,25%-a.