A bérkalkulátorral kiszámítható, hogy a számos járulék levonása után bruttó bérünk után mennyi marad a zsebünkben. A bérkalkulátor minden levonandó járulékot számba vesz, így elég, ha tudjuk mennyi a bruttónk, és a bérkalkulátor kiszámítja a nettó bért.
A nettó bér kiszámítása nem túl nehéz feladat, ha tudjuk, hogy mit kell kivonni a bruttó bérünkből. A gyerektelen személyek jövedelméből továbbra is a legtöbbet vonják le, a legújabb adózási szabályok szerint, mivel a 3 vagy több gyerekes családoknak már szinte alig van levonás a bruttó bérből.
Mindezek előtt azonban tudnunk kell mennyi pontosan a bruttó bérünk. Ezt úgy számíthatjuk ki, hogy ha a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatnak, akkor az egyedileg van meghatározva, de mivel a bérminimumot a rendes munkaidőre meg kell adnia a munkáltatónak, nem lehet kevesebb a minden évben karácsony előtt elfogadott Korm. rendeletben foglaltaknál. Ebben a jogszabályban kerültek lefektetésre a minimálbér összege és a garantált bérminimum.
Ez a rövidke jogszabály az alábbiakat foglalja magába: Először is a hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
2021-ben fizetendő járulékok:
- A levonásra kerülő tételek a következők: társadalombiztosítási járulék 18,5% és a 15%-os személyi jövedelemadó
- Vannak még munkáltató által fizetendő tételek is, amit szintén tartalmaz a bérkalkulátor.
- A munkáltató összesen 17%-ot fizet a munkavállaló után a bruttó bér alapján. 15,5% Szociális hozzájárulási adó, valamint a 1,5 %-os szakképzési hozzájárulást.
Korábban a tételek a 19,5% szociális hozzájárulási adó, a 1,5% szakképzési hozzájárulás, és az EHo. Ez utóbbi alól akkor mentesül a munkáltató, ha a START-kártyával foglalkoztatja a munkavállalóját. Ugyanígy vonatkozik ez a START plusz és START Extra kártyásokra is.
2017-től fontos változás lépett életbe a járulékok terén, mert a munkaadóknak 5%-kal csökkent a terhük, amit a munkavállalóik után meg kell fizetniük. Remélhetőleg ez a béremeléseket fogja ösztönözni. Emellett 2017-ben lényegesebben növekedett a minimálbér és a garantált bérminimum is.
2014-től több részben módosult a személyi jövedelemadó törvény, aminek leglényegesebb és legtöbbeket érintő változásait már említettünk, ez pedig a családi adókedvezmény, amelynek vonzata, hogy az szja-ból még ki nem merített részt a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékból is le lehet vonni, valamint továbbmenve, a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, végül pedig a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból is érvényesíteni lehet mindaddig, mag úgymond van fennmaradó levonható adókedvezmény-mennyiség. Több tízezer családot érintett ez jogszabálymódosítás pozitívan.
A munkaviszony megszűnését követően, a munkaviszony alapján juttatott jövedelmeket szociális hozzájárulási adó terheli 2014. január 1. napjától.
Aki nem biztosított, azaz nem rendelkezik munkaviszonnyal, annak már egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami 2021-ben 8000.-Ft; 2020-ban 7710 Ft, 2019-ben 7500 forint 2018-ban 7320 Ft, 2017-ben 7110 Ft. Ezt vagy saját maga fizeti meg, vagy ha jogosult rá, szociális alapon kérelmezi.
A munkáltató pénzbeli és a természetbeni béren kívüli juttatást nyújthat a munkavállalónak, melyeknek közös tulajdonsága, hogy adómentes határ alatt a munkáltató költségként leírhatja és a munkavállalóknak nincsen adófizetési kötelezettsége, mivel nem számít jövedelemnek. Adómentes határ felett viszont a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, melyet a munkabérnek megfelelő adó- valamint járulékfizetési kötelezettség terhel, ennek megfelelően az adóbevallásában szerepeltetni kell. A munkáltató ekkor a társadalombiztosítási, valamint a munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást kell, hogy megfizesse az adóhatóságnak. A munkába járás költségének térítése, mondjuk bérlet formájában, vagy a munkaruházat és védőfelszerelések jogszabály által meghatározott mértékig kötelezően megtérítendőek.
A fentiekben tehát sorra vettük, miképpen is számíthatjuk ki a nettó munkabért, azonban van még sok tényező, amit figyelembe kell vennünk. A bérkalkulátoron minden megtalálható, ami a munkabérhez kapcsolódik, kezdve a teljes munkaidős foglalkoztatástól az egyszerűsített foglalkozáson át a közfoglalkoztatásig. A különböző foglalkoztatási formákat, eltérő jogszabályok szabályozzák. A munka törvénykönyve az alap jogszabály, amely rendelkezéseinek minden esetben meg kell felelnie a létesített munkaviszonynak.
Megint más szabályok vonatkoznak a közszolgálatban dolgozókra. A közalkalmazottakról jogállásáról szóló törvény vonatkozik a közalkalmazottakra, míg a köztisztviselőkre a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény, akiket korábban kormánytisztviselőknek hívtak, és a kormánytisztviselőkről szóló törvény szabályozta a jogviszonyukat, háttérszabálya pedig a köztisztviselői törvény volt, amely törvényeket hatályon kívül helyezett a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény. A járulékok azonban náluk is ugyanúgy és olyan mértékben kerülnek levonásra, mint a munkavállalóknál, csak a bruttó bérük más tételekből és számítás szerint tevődik össze.
A közalkalmazottak esetében a közalkalmazottakat végzettségüknek megfelelően és munkaviszonyuk évei számának megfelelően fizetési fokozatokba, és fizetési osztályokba sorolják, továbbá a törvény szerint adható illetménykiegészítést kapják meg. Esetükben nem munkabérről, hanem illetményről beszélünk. Ezen belül pedig alapilletményről és illetménykiegészítésről.
A közszolgálati tisztségviselőkre, (amit sokan még köztisztviselőknek, vagy kormánytisztviselőknek hívnak) szintén sajátos illetmény számítási módozat vonatkozik.
2021-es költségvetési törvény szerint, – ellentétben az ígéretekkel -, nem változott az illetményalap, pedig évek óta azt halljuk, hogy emelni fogják és átlépi a bűvös 40 ezres összeghatárt, azonban ez nem történt meg, mert 2021-ben továbbra is 38.650.-Ft az alapilletmény.
illetmény. A kormányrendeletben kihirdetett garantált bérminimum összegét nekik is kötelezően meg kell kapniuk. Külön táblázat vonatkozik a középfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre, mivel más az előrébb jutás lehetősége is. A felsőfokú végzettségűek esetében kevesebb az úgynevezett várakozási idő a fizetési fokozatok között. Míg egy középfokú végzettségű dolgozó 2 év alatt válik gyakornokból előadóvá, addig a felsőfokú végzettségű 1 év alatt fogalmazóvá válik. Nyilván más az elnevezés is, hiszen a középfokú végzettség esetében előadókról és főelőadókról, míg felsőfokú végzettségűeknél tanácsosokról és főtanácsosokról beszélünk. A magasabb címhez pedig magasabb szorzószám kapcsolódik, amit szintén megtekinthetünk a törvény mellékletében. Ezen felül azonban még van jó pár tényező, amit figyelembe kell venni mind a közalkalmazottak mind a köztisztviselők esetében, úgymint az illetmény-kiegészítések. Ezek pedig a nyelvvizsgapótlék, vagy a vezetői beosztáshoz kapcsolódó pótlékok. Van a törvénynek egy olyan szakasza, amiben kimondják, hogy illetménypótlékok adhatóak, vagyis, ezek úgymond láthatatlanok egy kívülálló szemében, és egy meghirdetett közszolgálati munka esetén nem is tudhatjuk, hiszen ezt a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Ha tehát a hivatal vezetője úgy dönt, egyéb kiegészítő végzettség, vagy szakmai vizsga, esetleg más szempont alapján (pl. eltérítés) ad illetménykiegészítést, az csak az szmsz-ből derül ki.
Ezen kívül még számos foglalkoztatási forma létezik, többek között az egyszerűsített foglalkoztatási forma, ami kizárólag a mezőgazdasági idénymunkára alkalmazandó, valamint az alkalmi munkavállalásra és az évi maximum 120 napos kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunkákra, a legismertebb példa az idegenvezetés. A jogviszonyt a 2010. évi LXXV. törvény szabályozza, amit lényegében 2013. január 1. óta nem módosítottak. (a filmipari statisztamunkára is ezt a jogszabályt alkalmazzák, azonban ilyen esetben a nettó napi bér maximálisan 12 ezer forint lehet) A munkabér ezeknél a jogviszonyoknál is sajátosan alakul, mégpedig akként, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka képezi a munkabért.
Ennél a foglalkoztatási formánál is természetesen be kell jeleneti az első fokú adóhatóságnak az alkalmi foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban meghatározott adatait, úgymint, nevét, adóazonosítóját, foglalkoztatása napjainak számát.
A munkáltató által fizetett közterhek is sajátosan alakulnak az egyszerűsített foglalkozásnál. Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló után a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, alkalmi munka létesítése esetében pedig 1000 forint. A filmipari statiszta alkalmi munkánál már magasabb ez az összeg, mégpedig 3000 forint.
Az egyszerűsített foglalkoztatás alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár a munkavállalónak.
Összegezve tehát, számos információ és tudnivaló áll a rendelkezésére annak, aki használja a bérkalkulátort, vagyis használja programunkat, így csak pár kattintás és megtudhatja nettó bére összegét.
A bérkalkulátor használata roppant egyszerű, még ezeket a fentebb részletezett adatokat sem kell tudnunk, kizárólag a bruttó bérnek rendelkezésre álló sávot kell kitölteni, valamint a gyerekek számára vonatkozó pontot, a bérkalkulátor pedig kiszámítja az Ön nettó bérét, valamint részletezi a béréből történő levonásokat is, mind munkavállalói mind munkáltatói oldalon. Ez is érdekes lehet, hiszen sajnos nagyon sok tétel kerül levonásra ma Magyarországon a bruttó bérekből.
A bérkalkulátor mindig alkalmazkodik az aktuális adószabályok, társadalombiztosítási szabályokhoz, és aszerint kalkulál a bruttó bérrel. Mindig naprakész pontos adatokkal szolgál a bérkalkulátor.