Végkielégítés minimum három év munkaviszony után jár leghamarabb, ha a munkáltató rendes felmondást alkalmaz a munkaviszony megszüntetésére. Mértékén és szabályain nem történt 2021-ben változás sem a munkavállalókra, se a közszolgálati dolgozókra nézve.
A munkaerőpiacon elhelyezkedve mindannyiunk érdeke az, hogy folyamatos, hosszú távú lehetőséghez jussunk, és ne kelljen néhány havonta új állás után nézni. Mindez nem csak a jövedelem szempontjából lényeges, hanem azért is, hogy ha bármilyen előre nem várt változás következik be munkahelyünk életében, akkor járjon számunkra a végkielégítés, amely lehetőséget teremt arra, hogy újrakezdhessük, és míg megtaláljuk a számunkra ideális munkahelyet, addig se kelljen az anyagiakban hiányt szenvednünk.
Mindegy, hogy mikor kerül új munkahelyre, és már a kezdetektől tisztában szeretne lenni azzal, mikor jár végkielégítés, vagy esetleg éppen ebben az évben vált aktuálissá a kérdés egy felmondás kapcsán, a lényeg, hogy minden esetben tisztában legyen azzal, a hatályos jogszabályok szerint milyen összegek illetik meg Önt. A jogszabály-módosítások az elmúlt években többször érintették a munkajog területét, a téma ismerete mindenki számára hasznos, hiszen életünk jelentős részét munkahelyünkön töltjük. Mivel egy elbocsátást nem lehet előre tudni, így tudjon meg már a probléma esetleges felmerülése előtt mindent a végkielégítéssel kapcsolatban!
A munkajog természetesen meghatározza azokat az eseteket, amikor jár a végkielégítés a munkavállaló részére, ezek ismerete rendkívül fontos ahhoz, hogy saját jogainkat érvényre tudjuk juttatni a munkaadóval szemben, vagy egészen egyszerűen csak tudjuk, hogy mi az, ami megillet bennünket, és egy adott eseten nem dőljünk be egy közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés felkíválásának.
A következő esetekben jogosult a munkavállaló végkielégítésre:
- Ha a munkaadó felmond a dolgozónak– természetesen a törvényben meghatározott esetek figyelembe vételével
- A munkáltató jogutód nélkül megszűnik
- A munkaviszony úgy szűnik meg, hogy a következő munkahely nem esik a Munka Törvénykönyve hatálya alá.
- A munkavállaló azért mond fel, mert munkaadója erre okot adott kötelezettségszegésével
A végkielégítés mértékére a munkáltatónál folyamatosan eltöltött munkaviszony hossza az irányadó, melybe nem tartozik bele az olyan időtartam, mely során harminc napnál tovább nem kapott munkabért a munkavállaló. Ez alól természetesen kivételt képez a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozására, ápolására kivett fizetés nélküli szabadság. A munkáltatónál eltöltött idő alapján tehát a következő összegek illetik meg a munkavállalót:
- 3 év után egy havi
- 5 év után két havi
- 10 év után három havi
- 15 év után négy havi
- 20 év után öt havi
- 25 év után hat havi fizetéssel megegyező összeg.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor nem a Munka Törvénykönyve az irányadó a munkaadóra/munkavállalóra. Ilyenkor a végkielégítés a következőképp alakul:
Közalkalmazottak esetében akkor jár végkielégítés, ha a jogviszony felmentéssel, rendkívüli lemondással, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében, valamint ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, (ha a jogviszonya a közalkalmazottakról szóló tv. 37.§ (3) –ban foglaltak szerint szűnik meg..)
közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a végkielégítés mértéke:
- 3 év után: egy havi,
- 5 év: két havi,
- 8 év: három havi,
- 10 év: négy havi,
- 13 év: öt havi,
- 16 év: hat havi,
- 20 év: nyolc havi
távolléti díjának megfelelő összeg.
Négyhavi távolléti díj összegével emelkedik a fenti összeg (a jogviszonyban eltöltött időnek megfelelően), ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Kétszeres az összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg, de pl felére lehet jogosult, ha nem fogadja el az áthelyezést vagy a felajánlott másik munkakört, azonban ennek is vannak kivételei, pl. hogy a felajánlott másik munkakörben az illetémenye a korábbinál kevesebb mint annak 80%-a, (részletei a Közalkalmazottakról szóló tv. 37.§ (9)-ben lelhető fel)
/A közszolgálati tisztségviselők végkielégítéséről itt most nem ejtünk szót, az megtalálható a 2011. évi CXCIX. törvényben/
Nem minden esetben jár azonban végkielégítés a Munkatörvénykönyve szerint, még akkor sem, ha a fent említett feltételek fennállnak. A következő esetekben nem számolhat végkielégítéssel a munkáját vesztett:
- A munkahely megszűnésekor nyugdíjjal rendelkező személy
- Ha a munkaviszony fegyelmi vétség miatt szűnik meg
- Nem egészségügyi probléma indokolja a munkaképtelenné válást
A fizetés pótlására, valamint az új munkahely megtalálásáig a megélhetés biztosítására mindenképpen jól jön a végkielégítésként kapott összeg, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyen munkavállalóként az Önt e téren megillető jogokkal, aktualitásokkal, a munkáltatók ugyanis szívesen alkalmazzák a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetést a végkielégítés kifizetésének elkerülésére. Ezért nagyon figyelmesen kell átolvasni azt, mielőtt aláírja a munkavállaló.
A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással abból az okból szüntetheti meg, hogy a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Vagyis a munkaviszony esetében csupán ennyi védelem jár a nyugdíj előtt álló munkavállalónak, nem úgy, mint a közalkalmazottak esetében a fent részletezettek szerint.
Vélemény, hozzászólás?