A nyugellátások igénybevételéhez szolgálati időre, vagyis megelőző bejelentett jogviszonyra van szükség. Az egyetlen kivétel a nyugellátások területén a baleseti hozzátartozói nyugellátás.Nyugdíjba az mehet, aki betöltötte a korhatárt és megszerezte a 20 év szolgálati időt. Résznyugdíj esetén 15 év szolgálati időt kell szerezni.
A baleseti nyugellátások esetében az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés ténye az, ami az ellátás folyósítását megalapozza. Az ellátás persze feltételez egy biztosítási jogviszonyt, vagyis munkaviszonyt például, hiszen a baleseti nyugellátás azért jár, mert a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben szerezte valaki a sérülését. Persze itt is figyelembe veszik a megelőző szolgálati időt az összeg kiszámításánál.
Ha olyan jogviszonyt létesített valaki, ahol nyugdíjjárulékot vontak, akkor az szolgálati időnek számít. Sőt, ami biztosítással járó jogviszony volt, az is szolgálati idő, így a táppénz ideje is az, pedig abból nem vonnak nyugdíjjárulékot. A nappali képzést csak akkor ismerik el a nyugdíjhoz, ha 1998.01.01. előtt járt valaki egyetemre, főiskolára. A hozzátartozói nyugellátásoknál nem meghatározó az időpont.
Természetesen arra is lehetőség van, hogy a 98 utáni felsőfokú tanulmányokat is elismerjék a nyugdíjhoz. Ehhez viszont megállapodást kell kötni a nyugdíjbiztosítóval és abban kell vállalni, hogy a minimálbér után megfizeti a 34%-os nyugdíjjárulékot, így szerezve szolgálati időt.
Ezek alapján tehát lehetőség van arra, hogy valaki megállapodás kötése által, maga után nyugdíjjárulékot fizessen és így szerezzen szolgálati időt a nyugdíjhoz.
Szolgálati időnek számít:
- munkaviszony
- megbízási jogviszony
- közalkalmazotti jogviszony
- közszolgálati jogviszony
- nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony
- közfoglalkoztatás
- tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmány
- választott tisztségviselői jogviszony
- vállalkozás jellegű jogviszony,egyéni és társas vállalkozói jogviszony
- őstermelői jogviszony
- bedolgozói jogviszony
- szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszony
- katonai szolgálat
További szolgálati időnek számít még:
- GYET (főállású anyaság)
- ápolási díj (kivéve a nők kedvezményes 40 év szolg. idős nyugdíjazása esetén)
- GYESE
- GYES
- TGYS
- CSED (a korábbi tgys, 2014.12.31.-től kerül beszámításra)
- GYED
- táppénz, baleseti táppénz
- álláskeresési támogatás, munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, nyugdíjat megelőző munkanélküli-segély, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetpótló juttatás.
A szolgálati időbe nem számítható bele:
- amíg a biztosítás szünetel
- egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, amíg nyugdíjjárulék-tartozása van, valamint a társas vállalkozás tagjai után járuléktartozás ideje (a befizetés hónapjától veszik figyelembe a szolgálati időt)
Vannak még jogviszonyok, amik 98. január 1 előtt szolgálati időnek számítanak. A teljesség igénye nélkül, például:
- ösztöndíjas tudományos fokozatot megszerzőként és doktorjelöltként biztosításban töltött idő
- 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, amit 3 évesnél fiatalabb tartósan beteg gyerek, vagy 10 évnél fiatalabb gyerek ápolása miatt vett igénybe
- 30 napot meg nem haladó fiz. nélküli, ha 1992.03.01. előtt tartós külföldi szolgálat, külföldi munka, ill. hogy a külföldön dolgozó vagy külföldön ösztöndíjas házastársával külföldön tartózkodjon.
- előadóművész 75.06.30. utáni azon időszaka, ami alatt TB-t fizetett.
- MGTSZ 1967 előtti tagság bizonyos feltételekkel.
- stb.
A szolgálati idő számításánál naptári naponként kell számítani a szolgálati időt, vagyis ha valakinek egy időben több biztosítási jogviszonya is állt fenn, attól még az egy naptári napnak számít. Egy év az 365 nap a nyugdíjjogosultság szempontjából.
Arányos szolgálati idő számítása, ami a kereset és a minimálbér arányosítása. Erre azért van szükség, mert például 20 év szolgálati ideje van valakinek, ezért teljes nyugdíjat kell megállapítani, viszont a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme nem éri el a minimálbért, akkor a biztosítási idő arányos időtartamát vehetik szolgálati időnek. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, és mindenkori érvényes minimálbér arányával.
Összességében a lényeg az, hogy azok a jogviszonyok fogadhatóak el, hol biztosítás volt fizetve, illetve nyugdíjjárulék. Ezek a foglalkoztató által kiadott okiratokkal, TB nyilvántartásból nyert adatokkal, egyéb okiratokkal, igazolványokkal és tanukkal is bizonyíthatóak.
Vélemény, hozzászólás?