Zaklatás

A magánszféra védelméhez fűződő jogot sértő zaklatásszerű magatartásokat feltétlenül szükséges visszaszorítani. Senkinek sincs joga a másikat zaklatni, bárki feljelentheti zaklatóját.

De mi is a zaklatás pontosan?

A Büntető törvénykönyv az alábbiak szerint határozza meg a zaklatást.

„222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást

a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére,
c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve, illetve
d) hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A zaklatásnak az alábbi formájáról hallunk vagy olvasunk a legtöbbet, (vagy szenvedik el a legtöbben) ezek pedig a munkahelyi zaklatás, mely szexuális zaklatásként él a köztudatban, valamint az etnikai, ill. faji zaklatás, és a személyes indítékú zaklatás, pl. valaki szomszédját vagy ismerősét zaklatja vissza-vissza térően.

Nálunk a munkahelyi zaklatásnak nincs akkora hírverése, pedig megtörténik, csak sokan inkább szemet hunynak felette, próbálnak kitérni.

Zaklatást az követ el tehát, aki mást rendszeresen vagy tartósan abból a célból háborgat, hogy beleavatkozzon a magánéletébe vagy megfélemlítse. Hogy ezt elérje, a másik személlyel személyesen, vagy telefonon, esetleg interneten keresztül veszi fel a kapcsolatot.

Az internetes zaklatókat a legnehezebb elkapni, hiszen manapság már sok helyről (kávézó, étterem, szálláshely…stb ) lehet internetezni.

A gyakorlatban a zaklatás nem feltétlenül úgy zajlik, mint a filmekben látjuk, mert akkor is megvalósul a zaklatás, ha valaki e-maileket, vagy telefonüzeneteket küldözget valakinek, esetleg telefonhívásokkal „bombázza”.

De az is zaklatás, ha valaki követi rendszeresen a másikat, vagy felkeresi a munkahelyén (pl. szakítás után egyik fél nem tudja feldolgozni az elválást és rendszeresen felkeresi a másikat a munkahelyén, annak akarat ellenére is).

Zaklatás tényállása megvalósul, ha a zaklatás rendszeres (vagyis nem egy két sms-ről beszélünk, hanem szidalmazó, becsmérlő, esetleg fenyegető, megfélemlítő üzenet-áradatról) Ha a megfélemlítés vagy a magánéletbe történő beavatkozás szándéka vezérli az elkövetőt, akkor a zaklatás vétsége meg is valósult.

A zaklatás azonban lehet egészen durva is, amikor már az elkövető erőszakos bűncselekmény elkövetésével fenyegetőzik, és azt a látszatot kelti, hogy a sértett életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető cselekmény fog bekövetkezni. A zaklatás ezen esete súlyosabban is büntetendő.

A törvény súlyosabban rendeli büntetni azt is, aki saját volt házastársát, élettársát, illetve a nevelése, felügyelete alatt álló személyt zaklat. Ezen esetekben akár szabadságvesztés is lehet a büntetés.

A zaklatás tehát ennyiben merül ki, hiszen a törvény is kimondja, hogy „ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg…” ami azt jelenti, hogy ha a zaklatást erőszak is követi, akkor már nem a zaklatás miatt kell felelnie az elkövetőnek, hanem a súlyosabb tett miatt, vagyis adott esetben a testi sértés, vagy zsarolás…stb.

A zaklatás magánindítványra üldözendő cselekmény, vagyis nem hivatalból, ami azt jelenti, hogy akit zaklatnak, feljelentést kell tegyen, különben a hatóságok nem tehetnek semmit.

Ha valakit zaklatnak, akkor össze kell gyűjtenie valamennyi zaklatást megvalósító bizonyítékot: e-mailt, sms-t, vagy személyes zaklatás esetén a szemtanúkat..stb. és a feljelentést meg kell tenni, mert ha a zaklató személyéről tudomást szerez a sértett, onnantól kezdve 30 napja van a feljelentés megtételére. Ha valaki tehát tudja, hogy zaklatója a volt házastársa, akkor 30 napon belül kell megtennie a feljelentését.

Erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekmények, amelyekkel való fenyegetés esetén megvalósul a zaklatás az az emberölés pl, vagy a testi sértés, emberrablás, rongálás, stb. Számos bűncselekményt fel lehetne sorolni még.

Az a tapasztalat, hogy a zaklatás elkövetőjének magatartása az idő előrehaladtával még fenyegetőbb és erőszakosabb lesz, ezért lett a zaklatás önálló bűncselekménynek minősítve, hogy a súlyosabb cselekmények (pl. testi sértés, vagy gyilkosság) megelőzhetőek legyenek.