A szántók adásvételében változás nincs, a vevőnek továbbra is vállalnia kell, hogy a megvásárolt földet hasznosítja évekig, valamint továbbra is maximálva van a tulajdonban lévő birtokmérték.
A termőfölddel kapcsolatos szabályok területén számos változtatás történt az elmúlt időszakban. A családi gazdaságok méretének már nem kell 500 hektár alatt lenniük. Földművesek fogalmának jelentősége is változott. 2014. év végére megszűntek a meglévő haszonkölcsön-szerződések.
2020. július 1. napjával számos pontban módosították a 2013. évi CXXII. törvényt, melyekre a termőföld adásvétele során a szerződést ellenjegyző ügyvédnek figyelemmel kell lennie.
2020. július 1. óta hatályos rendelkezés alapján megváltozott a helyben lakó szomszéd fogalma is az alábbiak szerin:
Korábban az számított helyben alakó szomszédnak a termőföldek forgalmáról szoló tv szerint, aki az adásvételi tárgyát épező földdel szomszédos földet használja vagy tulajdona és szomszédos településen is lakik. Ehhez képest a jelenlegi szabályozás:
- helyben lakó szomszéd az, aki helyben lakó és a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adásvételi, (vagy a csere vagy a haszonbérleti ) szerződés tárgyát képező földdel, vagy
- akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, mely szomszédos az adásvételi, (vagy a csere vagy a haszonbérleti ) szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a tulajdonában vagy használatában lévő, a lakóhelye szerinti településen fekvő földje szomszédos a szerződés tárgyát képező földdel.
Ki szerezhet ma Magyarországon termőföldet és milyen feltételekkel?
A korábbi földtörvényt hatályon kívül helyezték. A 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról váltotta fel a korábbi jogszabályt. A törvénymódosítással a földspekulációkat akarják kiszorítani, valamint további célja az, hogy valóban a helyben lakó, mezőgazdasággal életvitelszerűen foglalkozók, ebből élők helyzetét erősítsék.
A termőföld megszerzésénél az új leendő tulajdonosnak nyilatkozatában vállalnia kell azt, hogy a földet maga fogja megművelni, azaz a föld hasznosítását másnak nem engedi át, vagyis eleget tesz a földhasznosítás kötelezettségnek. Ez a rendelkezés egyszóval megtiltja a föld haszonbérbe adását, vagyis, a cél az, hogy az kapjon termőföldet, aki maga is akarja megművelni. Továbbá azt is vállalnia kell, hogy a tulajdonjog megszerzésétől számított öt évig másra nem használja a földet.
A más célú használat tiltása alól van pár kivétel a törvényben, ilyen pl. a fold megközelíthetőségéhez szükséges út létesítése, és 2020 óta új lehetőség az állandó jellegű növényház létesítése.
A változások közül az egyik legjelentősebb a tulajdonszerzési maximum szabályozása az állattartó telepek üzemeltetőivel kapcsolatban, akiket a kedvezményes felső birtoktulajdon limit, vagyis a 1800 hektár csak bizonyos feltételek megléte esetében illet meg. Ilyen feltétel az állatsűrűség (fél állategység hektáronként). A vetőmag-előállítóknál földjük legalább egytizedén szaporítóanyagot vagy vetőmagot kell, hogy előállítsanak.
Egyébként földműves, a föld tulajdonjogát 300 hektárig szerezheti meg, amibe beleszámít a már meglévő és a megszerezni kívánt földterület is. Ez a földszerzési maximum. A nem földműves személyek 1 hektárig szerezhetnek földet, viszont, ha közeli hozzátartozójától (házastárs, az egyeneságbeli rokon, gyermek, szülő, testvér) szerzi meg a termőföldet, akkor lehet több mint 1 ha, de nem lehet nagyobb, mint 3 ha, még ekkor sem.
A földműves, a föld birtokát a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg.
A földszerzési birtokmaximum alól van pár kivétel, mely a 2020-as törvénymódosítással bővült:
A kártalanítással kapott, a közös tulajdon megszüntetése által és a házassági vagyonközösség megszüntetése útján történő földszerzés mellé bekerült a törvénybe a csere folytán történő termőföldszerzés is.
A gazdálkodóknak mindenekelőtt nyilvántartásába kell felvetetniük magukat, ami csupán adatközléseket jelent a hatóság felé. A földhivatalnál kell intézni a földművesként történő nyilvántartásba vételt.A nyomtatvány a földhivatal honlapján is elérhető, neve: Földművesként való nyilvántartásbavétel iránti kérelem.
Az egy hektárnál nagyobb területet már csak ilyen nyilvántartásba vett földműves lesz jogosult megszerezni immáron (meg, aki közeli hozzátartozótól szerez földet) , akinek ráadásul még mezőgazdasági vagy erdészeti képzettséggel is kell rendelkeznie, vagy ha ez nincsen, akkor minimum három éves mező- és erdőgazdasági tevékenységgel válthatja ezt ki. Amivel még kiváltható a képzettség, az a legalább 25 százalékos tulajdonrész mezőgazdasági termelőszervezetben.
Az elővásárlási jog sorrendjénél is kitűnik, hogy a földművesek élveznek előnyt, vagyis az első helyen álló állam után a legalább három éve földet használó helyben lakó, vagy szomszéd földműves követezik, akinek a lakhelye, vagy az üzeme legalább három éve van olyan településen, ami max. 20 kilométerre fekszik a település határától számítva.
2020. július 1 től hatályos szabály, hogy az elővásárlási jog sorrendjében megelőzi a földművest a szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs.
Házastársi közös vagyon megszüntetése esetében a 3 évbe beszámít az az idő is, míg a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.
Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők tehát, az előzőekben tárgyaltak szerint 1800 hektár földet birtokolhatnak. Na de mennyi jut, vagyis jár a földműveseknek? 300 hektár földet szerezhetnek meg, a birtokmaximumuk pedig 1200 hektár lehet.
A törvénymódosítással azt kívánták elérni, hogy csak a helyben lakó földműves emberek tudjanak földet vásárolni.
Földet azonban nemcsak adásvétellel lehet megszerezni, ezért hát szót kell ejteni az egyéb tulajdon-átruházási formákról is. Ajándékozni termőföldet csak közeli hozzátartozónak lehet, mint ahogyan haszonélvezeti jogot is csak közeli hozzátartozónak lehet adni. (persze lehet még egyháznak, államnak, önkormányzatnak is) Csere útján abban az esetben lehetséges a tulajdonszerzés, ha a tulajdonszerzőnek eleve van már földje azon a településen, ahol megszerzi az ingatlant, vagy esetleg ott lakik. A harmadik variáció pedig, hogy agrárüzemmel rendelkezik, ami 3 éve már működik és húsz kilométeren belül található a termőföldhöz viszonyítva.
Aki termőföldet szerez, annak vagyonszerzési illetéket kell fizetnie, viszont mentesül az illeték megfizetése alól, ha az adásvételi szerződésben nyilatkozik arról, hogy regisztrált földműves, és a birtokbaadástól számítva 5 évig nem idegeníti el a földet, azon vagyoni értékű jogot nem alapít és a termőföldet egyéni vállalkozóként, őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező vagy erdőgazdasági tevékenységre hasznosítja.
A termőföld adásvételik csak akkor bonyolultak, ha nem közeli hozzátartozók között jön létre. ha közeli hozzátartozók között jön létre, akkor nem kell kifüggeszteni, nincs a hosszú hatósági eljárás. Ha viszont nem közeli hozzátartozók a felek, akkor először kifüggesztés van az illetékes önkormányzatnál, utána továbbküldik az agrárkamarának, aki továbbítja a Megyei Kormányhivatalnak jóváhagyásra. Az eljárás összesen hat hónapot vesz igénybe, ha szerencsénk van, 3-4 hónap múlva visszaküldik a jóváhagyott adásvételiket és át lehet jegyeztetni a tulajdonjogot a földhivatalba.