Társasági adó bevallással kapcsolatban egyik leglényegibb változás a növedéki adóhitel volt. 2017-ben azzal a „nagy „ hírrel állított be a jogszabályalkotó, hogy a társasági adó a korábbi 19%-ről 9%-ra csökken. A korai öröm hamar alább hagyott, hiszen ez a kedvező adózási lehetőség csupán az 500 milliós árbevételű vállalkozásokat méltatja. Az ennél alacsonyabb eredményt produkálók 10 % helyett mostmár 9%-ot fognak fizetni a jogszabály-módosítás hatására. Nyilván ez is egy mézesmadzag, mert nem a társasági adó a legnagyobb kiadás egy cégnek, mert az iparűzési adó, vagy az EHO, illetve az osztalékadó is versenybe szállhat a legmagasabb címért.
Szabályai már 2016-ban érvényben voltak, hiszen a korábbi adóévre vonatkoztatva is kérhető az alkalmazása. A lényege, hogy nem a tárgyévben fizeti meg az adót az adóalany, hanem késleltetve. Igénybevételéről nyilatkozatot szükséges tenni.
A társasági adót minden belföldi és külföldi személynek fizetnie a kell a társasági adótörvény szerint. A törvény részletezi kik az adózók, többek között valamennyi gazdasági társaság, úgymint Kft vagy Rt., alapítvány, az egyesület, az egyéni cég..stb.
A energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra és felújításokra a 2018. július 26 után terjesztették ki az adókedvezmény érvényesítését. Az adókedvezmény összege is nőtt bizonyos esetekben, a kedvezőbb új rendelkezések csak a 2018. július 26-át követően megkezdett beruházások, felújítások esetében alkalmazhatók.
Az egyéni vállalkozó kivételével cégformától függetlenül minden gazdálkodó szervezet – ha nem választ vagy nem választhat más adózási módot – a társasági adó alá tartozik. Az adó mértéke az adóalap 9%-a. A számított adót többféle jogcímen adókedvezmény csökkentheti. A fizetendő adó a kedvezménnyel csökkentett, a visszafizetendővé vált kedvezménnyel növelt adó.
Az adó alapja a számviteli szabályok szerint az eredmény kimutatásban megállapított adózás előtti eredmény adótörvény szerint módosított összege, vagyis az eredménynek az adóalapot növelő és csökkentő tételekkel való korrigálása: Vannak olyan a számviteli eredményt növelő bevételek, melyeket az adótörvény nem kíván adóztatni, ezért ezekkel az adó alapja csökkenthető. Azon eredménycsökkentő ráfordításokkal pedig, melyeket az adótörvény nem fogad el költségként, ezekkel az adó alapját meg kell növelni…stb.
A tényleges társasági adó alap helyett az elvárt minimum után kell az adót megfizetni, ha sem az adózás előtti eredmény, sem a tényleges adóalap nem éri el az elvárt minimumot. A nyereségminimum a bevétel 2%-a. Nem kell az elvárt minimumot alkalmazni az előtársasági és az azt követő első adóévben, valamint elemi kár esetén.
A társasági adó szempontjából adóalanynak számít a külföldi is, ha itthon van telephelye és ott végez tevékenységet, de az ügyvezetés helye szerint nem belföldi adózó. A külföldi vállalkozás adófizetési kötelezettsége korlátozott, vagyis csak az itthoni jövedelem vonandó adózás alá.
A társasági adózás teljes körű adózási kötelezettséget jelent, ami azt jelenti, hogy mind a belföldön szerzett, mind a külföldről érkező jövedelem adózás alá esik.
Az adóalap pozitív esetben adózik, vagyis, ha a cég nyereséges. 2017-ben hatályba lépett rendelkezés a 19 illetve 10 %-ot 9%-ra vitte le. 2021-ben a társasági adó mértéke 9 százalék. A társasági adó a pozitív adóalap (ideértve a csoportos társasági adóalany pozitív adóalapját is, kivéve a csoporttagok egyedi adóalapját) és az adómérték szorzata. Az így meghatározott összeg a számított társasági adó, amelyet az adózó adókedvezmény címén csökkenthet.
A mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (KKV) minősülő adózó a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel is) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke a hitel kamata.
Az az egyház, aki jogi személynek minősül és nem folytatott vállalkozási tevékenységet, nyilatkozatot kell tennie, ami az adóbevallást helyettesíti.
A belföldi cégnek mikor társasági szerződését közokiratba foglalják, ellenjegyzik, már adófizetési kötelezettsége megkezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a bejegyzése (cégbírósági) előtt megkezdhette, egyébként akkor, ha megalakul a cég. Ugyanígy, ha megszűnik a cég, megszűnik az adókötelezettsége is.
Abban az esetben, ha a nem kell beszámolót elkészítenie a társaságnak a bevallásig, akkor a könyvviteli zárlat alapján fogják az adót megállapítani. A könyvviteli zárlatot az adóév végén készítik el. Ha mégis utólag beszámolót kell készíteni, akkor különbözetet fognak számolni. A különbözet a könyvviteli zárlat és a bevallás közé eső összeg. Ha a cég felszámolására indított eljárás úgy fejeződik be, hogy a céget nem törlik a cégjegyzékből, akkor új adóév kezdődik, így az adófizetés folytatódik.
A cégeknek még adóelőleget is be kell vallaniuk, az adóbevallási határidő utáni 2. hónap utáni kezdettel az azt követő 12 hónapra. Az adóelőleg a megelőző adóév adójának összege abban az esetben, ha 12 hónap volt az az adóév. Ha nem volt, akkor a naptári napok alapján 12 hónapra kell azt kiszámolni. Az adóelőleg összege: havonta fizetendő az adóelőleg, ha a megelőző adóévben az adó több volt, mint ötmillió forint. Három havonta fizetendő viszont, ha az ötmilliós összehatás alatt van. Ha a cég átalakulásról döntene, akkor az átalakulás utáni cég 30 napon belül be kell, hogy vallja az adóelőleget és azt az adóév utolsó napját követő 6. hónap végéig meg is fizetni. A beolvadás, vagy összeolvadás, kiválás esetén,ha az átalakulás az előző adóévre vonatkoztatható adóbevallást megelőzi.
A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén kicsit speciálisabb szabályok vonatkoznak a cégekre. Negyedévente van az adóelőleg számítás, mégpedig úgy, hogy az első negyedévben az adóelőleg 10%-a, a másodikban 20, utána 30 és végül 40%-a lesz megfizetendő, ha az előző adóév adója 5 millió alatt volt. Ha viszont meghaladta az 5 milliót, akkor 3,3%, utána 6,6 aztán 10 és az utolsó negyedévben 13,4 százalék lesz.
Nincs adóelőleg a megszűnéskor, valamint az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, , az egyházi jogi személynek, a lakásszövetkezet, iskolaszövetkezetnek…stb. Viszont a jogi személy, és a Bt., az egyéni cég ha megszűnik egyszerűsített vállalkozói adó alanya lenni, akkor 60 napon belül köteles az adóévet követő hatodik hónapvégéig ezen időszak naptári negyedévére az adóelőleget bevallani és a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig be is fizetni. Három havonta kell megfizetni a megszűnésének adóéve bevétele1 százalékát, ha az adóév 12 hónap volt. Egyébiránt a megszűnés adóéve bevételének – a működés napjainak száma alapján – a 12 hónapra számított 1 százalék.
A társasági adó területén új lehetőség került bevezetésre, mégpedig az NAHI, ami a növekedési adóhitel. Ez egy olyan kedvezmény, miszerint a tárgyévi adózás előtti eredménynek és az azt megelőző adóév adózás előtti eredményének különbözete után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. Ez csak azon esetekre vonatkozik, ha megfelelő mértékű növekedésről beszélhetünk.
Aki a NAHI-t akarja alkalmazni, annak az az adóelőleg feltöltési bevallás határidejéig, december 20-ig kell erről nyilatkoznia, és az NAHI-t már az azt követő adókötelezettség megállapításakor alkalmazhatja. A fejlődő vállalkozás választhatja a NAHI-t, amely adóalanyisága kezdete az adóév előtt három évvel hamarabb elkezdődött, de közben nem volt cégforma váltása, továbbá a növekedési adóhitel forintösszege legalább annyi, mint a megelőző adóév adózás nélküli ötszöröse. Ekkor az adót halasztott módon fogja a következő két adóévben teljesíteni a társaság. A NAHI tulajdonképpen egy kamatmentes kölcsönforma, így az összeget a társasága felfejlődésre, növekedésére hasznosíthatja.
(Jelen cikk tájékoztató jellegű, szerzője nem adószakértő)