Idézés érkezett a hatóság részéről, kötelező a megjelenés a tanúkihallgatáson?
Ha tanúkihallgatásra idézést küld a Hatóság, abban le is írja, hogy a megjelenés kötelező. Van, hogy telefonon keresik meg a tanúvallomásra idézettet, ami szintén szabályszerű idézés. Meglehet azonban, hogy az idézésben megjelölt időpont nem megfelelő számunkra, ilyenkor haladéktalanul jeleznünk kell ezt a hatóságnak (az idézésen fel van tüntetve az eljáró ügyintéző, és annak telefonszáma, melyen közölhetjük az akadályoztatásunkat és másik időpontot beszélhetünk meg.)
Kérelmezhetjük azonban az írásbeli vallomástételt, azonban a Hatóság dolga ezt mérlegelni, hogy szükséges e a személyes megjelenés. Megeshet az is, hogy tanúként nem akarunk találkozni az elkövetővel sem, ezt azonban szintén előre kell jeleznünk a Hatóságnak, hogy elő tudják készíteni az elkülönítést.
Mi van akkor, ha csak úgy nem jelenek meg a kihallgatáson?
A Hatóság idézésében közli, hogy amennyiben a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, elő fogják vezetni. Az elővezetésnek ráadásul költsége van és azt át is hárítják a meg nem jelent megidézettre.
Mi van, ha megjelenek ugyan, de nem válaszolok?
Ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, főszabály szerint rendbírsággal sújtható.
Ha a tanúkihallgatás miatt költségem keletkeztek, azt ki fogja nekem megfizetni?
A tanú a megjelenésével felmerült költségeit, kiadásait a hatóságtól igényelheti. A munkából kiesett idő esetén költségtérítésre, útiköltségre tarthat igényt, sőt szállásköltségre is, ha szükség volt rá.
Útiköltségen a tanú lakóhelyéről/tartózkodási helyéről a kihallgatás helyére való oda-, és visszautazással felmerült és igazolt költségek (viteldíjat, fuvardíjat stb.) értendők
Honnan tudjam, hogy milyen ügyben idéznek meg?
Az idézésben a Hatóságok direkt nem közölnek szinte semmit arról az ügyről, amiben megidéznek valakit, pontosan amiatt, hogy a megidézett ne tudjon felkészülni az előzetes válaszokkal, ne kombinálhasson, ne tudjon egyeztetni másokkal az üggyel kapcsolatban..stb. így ha a tanúkihallgatás előtt felhívnánk a Hatóságot, hogy érdeklődjünk, azok valószínűleg el fognak zárkózni mindenféle tájékoztatástól.
Mit mondjak, mire válaszoljak és mikor tagadhatom meg a vallomást?
A tanút igazmondási kötelezettség terheli a vallomása megtétele során, köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat mondani.
Nyilván előfordul az idő múlása végett, hogy számos részletre nem emlékszünk már, így bizonyos kérdésekben nem tudunk pontosan válaszokat adni és ez esetben úgy nyilatkozunk, hogy nem emlékszünk a szóban forgó körülményekre.
A tanú azonban jogszerűen meg is tagadhatja a tanúvallomás megtételét.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény tartalmazza a vallomástétel megtagadását:
„ A vallomástétel megtagadása
171. § A tanúvallomást megtagadhatja a terhelt hozzátartozója.
172. § (1) Aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben – a (2) bekezdés esetét kivéve – a tanúvallomást megtagadhatja, akkor is, ha
a) a tanúvallomást a terhelt hozzátartozójaként nem tagadta meg, vagy
b) a kérdéses bűncselekmény miatt
ba) az eljárást vele szemben megszüntették,
bb) vele szemben feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmaztak, vagy
bc) büntetőjogi felelősségét már jogerősen elbírálták.”
Továbbá az is megtagadhatja, aki foglalkozásánál fogva titoktartásra kötelezett, így a tanú nyilatkozhat akként, hogy nem kíván vallomást tenni.
A hatóságok a tanú meghallgatását megelőzően kötelesek részletesen tájékoztatni a tanút a vallomástétel megtagadásának lehetőségeiről, amennyiben ez elmarad, úgy bizonyítékként nem használható fel a tanúvallomás.
Ha a tanú nem a törvényben megjelölt valamelyik ok miatt tagadja meg a vallomástételt, az jogellenes, és hátrányos jogkövetkezményeket von maga után.
A tanú jogosult másolatot kérni a kihallgatásáról készült jegyzőkönyvről.