2019. január 1-től 2,7 százalékkal emelkedik a szülői nyugdíj összege, melyre hivatalból kerül sor, azaz nem kell kérelmezni.
2020. november 1-től 2020 január 1-ig visszamenőleges hatállyal 1,2 százalékkal emelik meg hivatalból a nyugdíjellátások összegét, köztük a szülői nyugdíjat is.
Az elhunyt gyerek jogán a szülő is jogosult nyugellátásra, ha a törvényi feltételeknek megfelel. A nyugdíj ezen formája azokat a szülőket segíti, akiket gyermekük eltartott és így a kiesett jövedelem miatt szükséges a nyugdíj, vagy mert más ellátás nem is áll rendelkezésükre.
A szülői nyugdíjra az elhunyt anyja, apja, de még a nagyszülei is jogosultak lehetnek, ha a szülő, – vagy más esetben – a nagyszülő az elhunyt gyermeke, (unokája) halálakor a nyugdíjkorhatárt elérte, vagy pedig megváltozott munkaképességű. Ezen felül további feltétel, hogy az elhunytnak tartania kellett a szülőjét vagy nagyszülőjét. Az eltartást a megelőző egy évre vizsgálják. A nevelőszülő-nevelt gyerek kapcsolatában ez 10 éven át kell fennállnia ahhoz, hogy megállapításra kerüljön a szülői nyugdíj. Fontos, hogy eltartott legyen a szülő, hiszen a szülői nyugdíj ennek pótlására szolgálna.
A szülői nyugdíjat írásban kell kérelmezni a nyugdíjigazgatóságokon.
A nyugdíjat maximum hat hónapra visszamenőleg állapítják meg. Ha tehát meghalt a gyermeke 2018 november 10-én, akkor, ha 2019. május 10-én adja be az igényt, még megállapítják a halál idejéig visszamenőleg a szülői nyugdíjat és egy összegben folyósítják, ha viszont csak szeptemberben nyújtaná be az igényt, akkor csak márciustól visszamenőleg kapná meg a szülői nyugdíj összegét, és négy havi szülői nyugdíj úgymond elveszne a késedelmes igénybenyújtás következtében. A szülői nyugdíj megállapításához az akkor hatályos jogszabályokat veszik alapul és nem a halál bekövetkezésekor hatályosakat, még akkor sem, ha a korábbi jogszabály előnyösebb lett volna.
Fentebb már említettük, hogy akkor jár a szülői nyugdíj, ha a gyerek a szülőt tartotta, és a halálakor rokkant, vagy fogyatékkal élő, illetve ha nyugdíjas. Azonban akkor is jár a szülői nyugdíj, ha a 10 éven belül lesz nyugdíjas, vagy közben lerokkan és nincs olyan hozzátartozója, aki eltartaná, akkor beadhatja igényét a szülői nyugdíjra. (Amikor a törvény úgy fogalmaz, hogy túlnyomó részt eltartott szülő, akkor az azt jelenti, hogy nyugdíja nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimumot, vagyis a 28 500 forintot.)
A szülői nyugdíj folyósítását megszüntetik, ha azért állapították meg, mert rokkant volt a szülő, de közben már felépült és munkaképes lett. De ezt is csak akkor, ha még nem töltötte be a 65. életévét. Mert ha nyugdíjra válik jogosulttá, akkor már teljesül a másik feltétel, így újra jogosult lesz.
Hogy számítják a szülői nyugdíjat?
Úgy, ahogyan az özvegyit, vagyis ha van a szülőnek, nagyszülőnek saját nyugdíja is, akkor a gyerek nyugellátása 30%-át kapja, ha pedig nincs saját ellátás, akkor a 60%-ot fogja kapni. Olyan eset is előfordul a gyakorlatban, hogy többen válnak jogosulttá egy szülői nyugdíjra. Akkor azt közöttük egyenlő arányban kell megosztani, vagyis nem fogják mindenkinek megállapítani az összeget, de ez ugyanígy működik, ha időközben már csak egyvalaki lesz jogosult, akkor ő kapja a teljes összeget is. Ez fordítva is igaz, ha közben más is jogosult lesz, akkor újra megosztják a szülői nyugdíjat, ha az új igénylő beadja a kérelmét.
Az igényléshez kelleni fog a halotti és születési anyakönyvi kivonat, a személyi igazolványa az igénylőnek, (ha van, akkor a rokkantság megállapításáról szóló határozat), ha pedig nyugdíjas az igénylő, akkor annak megállapítását tartalmazó határozatot. Ha valamit nem csatolt a kérelmező, a hivatal hiánypótlási felhívást fog kiküldeni végzés formájában, amiben határidőt fog szabni a hiányok pótlására.