Sokan nincsenek tisztában vele, de egy szülő is jogosult gondoskodásra, gondozásra, sőt eltartásra is, ha nem képes magáról gondoskodni. Nem csupán választás kérdése, hanem aki a jogszabálynál fogva köteles a tartásra, annak kell szülőjéről gondoskodnia. Természetesen vannak törvény által megengedett kivételek is. A tartás mértékéről és módjáról a jogosultnak és a kötelezettnek (pl. szülőnek és gyermeknek) kell megállapodnia, melynek hiányában a jogosult a tartás bírósági meghatározását kérheti.
A szülő eltartásáról szóló szabályokat ezen címszó alatt nem fogjuk megtalálni egyetlen jogszabályban sem, mert azt a Polgári Törvénykönyv (Ptk), rokontartás című fejezete tartalmazza.
A Ptk. kimondja, hogy rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs.
Milyen esetekben nincs kötelezettség a tartásra?
- A gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére.
- Érdemtelen a tartásra továbbá, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el.
- Nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné. Pl. saját kiskorú gyermeke tartását veszélyeztetné.
A tartási kötelezettség sorrendje
Egyenesági rokonokat terheli egymással szemben.
Tartási kötelezettség elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben.
(Ezen indokból kérdőjelezhető meg egy gyermek és szülője közötti tartási szerződés, hiszen ő amúgy is tartásra kötelezett.)
Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul, vagyis nagyszülőre például.
Abban az esetben, ha valakinek nincs gyereke, akkor a közelebbi rokon megelőzi tartási kötelezettségben a távolabbit. Vagyis a testvér ilyen esetben megelőzi az unokahúgot pl.
Ha pedig valaki érdemtelenség miatt nem jogosult, erre nem hivatkozhat a „soron következő” tartásra kötelezettel szemben. Vagyis, ha gyermekével szemben érdemtelen a szülő, akkor nem követelheti a tartást a testvérétől pl.
További tartásra kötelezett rokonok.
A nagykorú testvér is köteles tartásra a kiskorú testvérével szemben, feltéve, hogy ezt saját maga, házastársa, élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai szükséges tartásának veszélyeztetése nélkül képes teljesíteni.
A házastárs pedig köteles tartani kiskorú mostoha gyermekét, akit házastársa az ő beleegyezésével vitt a közös háztartásba.
Mostohagyermek a tartásra szoruló mostohaszülőjét akkor köteles eltartani, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott. Ugyanígy a nevelt gyermek is azt a személyt, aki róla saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője.
Ha több tartásra jogosult is van
Ha több tartásra jogosult is van és valamennyi rászoruló, akkor a vér szerinti gyermek, a mostoha- és a nevelt gyermek egy sorban; illetve a vér szerinti szülő és a mostohaszülő és a nevelőszülő egy sorban lesz jogosult.
Ha több tartásra kötelezett van
Például több gyermeke van a szülőnek, akkor a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg közöttük.
Ha pedig a tartásra köteles személy a tartás alól mentesül, mert pl. tartásra jogosult megelőzi, mondjuk kiskorú gyermeke, akkor a vele egy sorban álló kötelezettekre hárul, ilyen személyek hiányában a sorban utánuk következő kötelezettekre hárul. ( ha pl csak egy gyermeke van a szülőnek, de az nem tudja tartani mert saját kiskorú gyermeke tartását veszélyeztetné)
Ha van olyan tartásra kötelezett, aki mondjuk személyesen gondozza szülőjét, és van testvére, akkor ezt figyelembe kell venni és nem várható el, hogy a személyes gondoskodás mellett anyagilag ugyanannyi összeggel tartsa a jogosultat.
A tartásra jogosultság sorrendje. Ki kit előz meg?
Kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket;
gyermek a házastársat, a volt házastársat és a volt élettársat;
házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs a szülőt – egymással egy sorban;
szülők a többi rokont – egymással egy sorban;
többi rokon közül a leszármazó a felmenőt és a leszármazás rendjében a közelebbi rokon a távolabbit megelőzi.
Ettől a sorrendtől csak a bíróság térhet el, az is indokolt esetben és kereseti kérelem benyújtása esetén.
Mekkora tartást kell nyújtani?
Elsősorban a feleknek kell tudni erről megállapodnia, de ha nem sikerül, akkor kérheti a jogosult a bíróság általi tartás összegének megállapítását.
A bíróság figyelembe veszi a tartás mértéke szempontjából a jogosult indokolt szükségleteit és a kötelezett teljesítőképességét. Vagyis megvizsgálja a tartásra kötelezett vagyoni viszonyait és a jogosult megélhetésének költségeit, valamint hogy ha beteg, vagy fogyatékos, akkor a tartás az ápolásra és gondozásra is kiterjed.
A leszármazó és a kiskorú testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.
Ha csak részben rászoruló a jogosult, akkor kérhet tartás kiegészítést, mert pl. nem a gyógyszerek és az élelmiszerek mellett már nem tudja számláit fizetni, vagy takarítani nem képes öreg kora miatt.
De a tartáskiegészítés úgy is kérhető, hogy ha a sorban előbb álló tartásra kötelezett csak részben képes tartani anyagi helyzete miatt, akkor a sorban következőtől kérheti a tartás kiegészítését.
Ha a jogosult a tartásra részben szorul rá, tartás-kiegészítés illeti meg. Ha a jogosult rászorultsága teljes, de a tartására elsősorban köteles rokonai nem képesek az indokolt szükségleteinek megfelelő tartást nyújtani, a sorban következő kötelezettektől kérhet tartás-kiegészítést.
A tartásra kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény azonban nem haladhatja meg a jövedelme felé.
Hogyan kell tartani?
A tartást elsősorban pénzben kell nyújtani, de bármelyik fél kérelmére a bíróság a tartást más módon elrendelheti, ha az a felek körülményei ezt indokolják, és az ellene a másik fél sem tiltakozik.
A tartásdíjat időszakonként előre kell fizetni.
Mennyi ideig kell tartani és mikor szűnik meg a tartás?
A tartást a bíróság határozatlan időre határozza meg, de határozott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig is meg lehet határozni. Ez utóbbi esetben, ha a feltétel bekövetkezik, akkor a tartás megszűnik.
A tartás mértékének megváltoztatása, mérséklés vagy felemelés is kérhető. A tartás megváltoztatást az kérheti a bíróságtól, akinek a körülményeiben olyan változás következett be, ami indokolja a változást.
A jogosult tartásra való rászorultságának megszűnését köteles bejelenteni. Ha ezt elmulasztja, az ebből eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint tartozik felelni.
A kötelezett is kérelmezheti a tartás megszüntetését, ha a körülmények megváltozása miatt a tartás jogszabályi feltételei nem állnak fenn, vagy a jogosult elmulasztotta a fent említett bejelentési kötelezettségét.
A kötelezett haláláig esedékessé vált és meg nem fizetett tartásdíj átszáll az örökösre.
További fontos szabályok
A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében a járási hivatal is indíthat pert.
Aki anélkül tart el valakit, hogy erre jogszabály vagy bírósági határozat kötelezné, a ráfordított összeget a tartás nyújtásától számított egy éven belül követelheti az eltartott tartásra kötelezett gyermekétől. A határidő jogvesztő, vagyis túllépés esetén nincs helye kimentésnek.
Az, aki egyedül tart valakit, akivel szemben másnak is van kötelezettsége, saját jogán pert indíthat a többi kötelezettel szemben.
Tartási követelést visszamenőleg is lehet érvényesíteni, legfeljebb hat hónapra. Ha ennél korábbi időszakra is szeretne valaki, akkor erre bírósági úton van lehetőség, melyet meg kell indokolnia, hogy milyen alapos ok volt az, ami miatt ennyit késlekedett. Ebben az esetben is legfeljebb 3 évre visszamenőleg lehet követelni a tartást.