A színlelt szerződéssel egy másik, valódi jogviszonyt vagy ügyletet próbálnak takarni. A munkajogon kívül lehet más polgári jogi területen is színlelt szerződés. Lehet, hogy évekig fennáll egy ilyen színlelt szerződés alapján egy munkaviszony, és senki nem ellenőrzi azt. Ha mégis fény derül egy ilyen színlelt foglalkoztatásra, akkor komoly pénzbüntetésre számíthat a munkáltató.
A fekete foglalkoztatás mellette ez a leggyakoribb módja a magas járulékfizetés elkerülésének, hogy a felek színlelt szerződést kötnek. Viszont nem kizárólag a munkajogviszony területén jelenség a színlelt szerződések kötése, hanem ingatlan átruházásoknál is, de kideríteni a színleltséget elég nehéz, ha mindkét fél összejátszik.
Mivel a foglalkoztatásra többféle mód létezik, ezért sokszor még maga a munkavállaló sincs tisztában azzal, hogy az a foglalkoztatási forma, amiben alkalmazzák, valójában színlelt.
A leginkább alkalmazott módszer, a munkavállaló megbízásos jogviszonyban történő foglalkoztatása. Még a bírósági gyakorlatok is eltérnek egymástól, ha a két jogviszonyt el kell különíteni egymástól. Irányelv veszi végig, hogy milyen szempontok alapján lehet elkülöníteni a két munkavégzési formát. Vannak elsődleges és másodlagos szempontok, amik segítenek eldönteni a kérdést, mint pl. a munkavégzés jellege, gyakorisága, vagy az, hogy a munkáltató utasítása alatt végzi e a munkát, vagy hogy saját eszközöket használ e a munka elvégzéséhez. Rengeteg feltétel van, amit végig kell venni az elhatároláskor.
Pl. megbízással, vagy vállalkozóival foglalkoztatott valaki házvezetőnőt. Az illető részletesen megmondta mindig mit mikor kell csinálni, amit le is ellenőrzött, és havonta fizette a házvezetőt, aki a munkát mindig az illető házában végezte el, mégpedig annak az eszközeit használva. Ekkor a bíróság meg is állapította a munkajogviszonyt.
Van, hogy vállalkozói jogviszony leplez egy munkaviszonyt, mert a munkáltatónak jobban megéri, ha csak a munkáért fizet, a járulékokat pedig maga után fizeti ki a dolgozója. Ez teljes mértékben jogellenes, és ebben az esetben is munkaügyi pert lehet indítani. Viszont az adóhatóságnak, a munkaügyi felügyeletnek is joga van ellenőrizni az érvényben lévő szerződéseket és ha azt állapítja meg, hogy a megkötött megbízási szerződés valójában egy munkaviszonyt leplez, akkor szigorúan büntet. A büntetés akár milliós is lehet. Ha több dolgozó jogviszonya színlelet, akkor már biztosak lehetünk a magas pénzbüntetésben.
Az nem segít, ha csak azt nézzük, hogy mi a szerződés elnevezése, mert azt tartalma szerint kell megítélni és úgy, hogy figyelembe vesszük, milyen megállapodások hangoztak el szóban, vagy végigvesszük a munkavégzés jellegét a gyakorlatban. A Munkatörvény érvénytelenségi oknak nevezi, ha munkajogi szabályokat megkerülik a szerződés vagy megállapodás megkötésekor. Egyébként az ilyen szerződés semmis, vagy pedig ha leplezett, akkor azt kell figyelembe venni, amit leplezett. Itt végülis kimondja a színlelt szerződés érvényét a törvény. Ha a munkavállaló azt észleli, hogy vele színlelt szerződést kötöttek, akkor határidő megkötése nélkül bármikor fordulhat bírósághoz.
A munkaviszonyra elsősorban az aláfölé rendeltség a jellemző, vagyis, hogy a főnök utasít, ellenőriz, és beleszól, hogy mikor mehetünk szabira, valamint ő biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket is. Ettől eltérően a megbízásnál és a vállalkozói szerződésnél csak azt mondja meg a megrendelő, hogy mit kell megcsinálni. Azt, hogy azt napi hány órában, és hogy milyen eszközökkel, azt nem. Vagyis részletekbe menően nem utasíthat, de pár utasítást adhat. Vagyis, ha a jogviszonyra inkább az első eset a jellemző, akkor munkaszerződés.
Az nincs kizárva, hogy a munkaviszony mellett a munkavállaló a munkáltatója tudtával további munkaviszonyokat létesítsen, vagy megbízásokat vállaljon el. Az is jellemző, hogy a munkáltató bizonyos munkákra munkaszerződést köt a dolgozóval, míg másokat vállalkozói státuszban végez el a dolgozó, mert éjszakai műszakban hasonló munkakörben dolgozik, mint nappal, de vállalkozóként.