Általában szakmunkás minimálbérként emlegetik azt a munkabért, amit egy munkáltatónak ki kell fizetnie egy szakmunkás részére, ha foglalkoztatja. Ilyen elnevezés alatt, viszont nem fogunk egyetlen jogszabályban sem összeget találni, hiszen ez a kifejezés csak a köznyelvben él. Az, amit a nagytöbbség szakmunkás minimálbérként ismer, az valójában a garantált bérminimum. A garantált bérminimum minden évben növekedik, 2021-ben 12,5%-kal, 2019-ben 8%-kal, 2018-ban 12%-kal növelték. 2017-ben történt, hogy a korábbi évekhez képest nagyobb összegben emelték meg, mégpedig 25%-kal az azt megelőző évhez képest.
A minimálbér a legalacsonyabb államilag megkövetelt munkadíj.
Minimálbért 1989 –ben vezették be Magyarországon. Az összege mindig bruttóban van megállapítva, és mivel a minimálbérre is kiterjesztették 2012-ben a személyi jövedelemadót, mert megszűnt az adójóváírás, így a minimálbér után is meg kell fizetni a járulékokat, ugyanúgy, mint bármely más munkabér után.
A szakmunkás minimálbérnek szoktuk nevezni, ami egyébként a jogszabály szerint a garantált bérminimum. Ez az az összeg, amit ki kell fizetnie a munkáltatónak, ha olyan alkalmazottja van, akinek a munkaviszonyában elvárás a középfokú szakképzettség. Ha viszont elegendő a munkakör betöltéséhez az ennél alacsonyabb végzettség is, vagyis csak alapfokú végzettség, akkor viszont hiába van meg a szakképesítés, nem kötelező megadni a munkavállalónak a garantált bérminimumot, egyszóval mindig a munkakörhöz szükséges képzettség a meghatározó a bér szempontjából.
2021-ben a 219.000.- Forintos garantált bérből csupán nettó 145.600.-Ft körült kap kézhez az alkalmazott, mely összeg természetesen nagyobb, ha pl. vagy egy gyereke van, akkor már 155.600.-Ft megközelítőleg, míg két gyermek esetén már 185.600.-Ft, valamint ha első házasok kedvezményére is jogosult, akkor még több marad, de ha kettőnél több gyermek van, akkor már levonás sincs.
A munkaadók kevesebb járulékot kell, hogy fizessenek, mert összesen 17 % lett a teher, így a 2021-ben megállapított garantált bérminimum után 37.250 forint járulékot fizet a munkaadó, mely kicsit kevesebb mint 2017-ben fizetett járulék az akkor érvényben volt garantált bérminimum után.
2018-ban a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) összege: 180.500 Ft.
2019-ben a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) összege: 195.000 Ft.
Ennek a másik oldala, hogy meghatározó a munkakör megnevezése, mert ha olyan megnevezésű munkakört állapít meg a munkáltató, amivel el tudja kerülni azt, hogy szükséges legyen hozzá a szakmunkás szakképzettség, máris nem kell kifizetnie a garantált bérminimumot, azaz a szakmunkás minimálbér megfizetése alól mentesül.
Sajnos sok ilyen „trükközés” van a munkahelyeken, hogy nem fizetik meg azt, ami jár. Eleve kevés a szakmunkás mostmár, pedig nagy szükség lenne a jó szakmunkásokra. Vannak szakmák, melyben keresve sem találni megfelelő szakembert. Vannak szakmák, amik pedig szinte teljesen eltűnni látszanak, ilyen például a lakatos, de lassan ácsot sem lehet fellelni és asztalos is olyan mint a fehér holló.
Az országban nagy eltérések vannak a szakmunkások fizetését tekintve, hiszen máshogy keres egy pesti szakmunkás és másként egy vidéken élő. Az országos átlag a 150.000.-Ft körülbelüli összeg. Egyre kevesebben választanak ma már olyan hasznos és fontos szakmákat, amelyek korábban, hosszú évtizedekkel ezelőtt még népszerűek voltak. A textiliparban dolgozók például az egyik legkevésbé megfizetett szakmunkás réteg.
Helyette egyre nő a diplomások száma, ezzel együtt csökken a szakmákban dolgozók tábora. Ez viszont nem azt jelenti, hogy tele lenne az ország diplomással, hiszen a legtöbben már rég külföldön dolgozik. Talán egy magasabb garantált bérminimum ösztönzőleg hatna? Ki tudja. Lehet csak újabb kijátszásokra adna okot, hiszen a béreket és a járulékokat is ki kell termelnie a cégnek, hiába emelik fel a bérminimumot, ha aztán a cég 5 emberből egyet kénytelen lesz elküldeni, ha a járulékokra sok tízezer forint megy el.
Olyan szintű ugrásra lenne szükség a bérek alakulásában, ami egyenlőre elérhetetlennek látszik.
Manapság viszont tény, hogy nem divat szakmát tanulni, helyette az egyetemek és főiskolák szippantják fel a potenciális szakembereket, vagy ha ki is tanul az ember egy hasznos szakmát, kimegy külföldre kamatoztatni a tudását, mert itthon egyszerűen nem tudják megfizetni.