Nagyon fontos döntést hozott meg a Kúria az önkormányzati lakások bérletére vonatkozóan. Sokat halljuk az utóbbi jó pár évben, hogy úgymond megszűnt az önkormányzati lakások „örökös” bérlete. Vagyis, mint régen, hogy aki beköltözött egy önkormányzati lakásba, annak élete végéig biztosított volt a lakhatása a határozatlan idejű önkormányzati lakásbérleti szerződésével.
Manapság az önkormányzatok már nem adnak ki határozatlan időre önkormányzati lakást, csak határozott idejű szerződéseket kötnek. Településenként kell megtekinteni az önkormányzati lakások bérletére vonatkozó rendeleteket, hogy melyik önkormányzat, milyen feltételekkel biztosítja a lakásbérlést.
Az önkormányzati rendeletek azonban meg kell felelnie a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvénynek (lakástörvény), mely egyértelműen kimondja, milyen esetekben lehet megszüntetni egy lakásbérlést.
Mint mondtuk, ma már szinte csak határozott, 1 évre köthető, majd azt, ha a bérlőnek nincs közüzemi díjhátraléka, 3 évre meghosszabbítható bérleti feltételeket találhatunk egyes önkormányzatok bérleti jogviszonyokat rendező rendeletében. Ez persze csak egy példa volt az egyik önkormányzati rendeletből. Van, ahol 5 évre kötnek szerződést.
Ezek ellenére még ma is érvényben vannak sokkal korábban megkötött önkormányzati lakásbérleti szerződések, melyek határozatlan időre jöttek létre annak idején. Ezen lakásokban lakó bérlők pedig már szinte mind nyugdíjasok és ezen lakások felmondásának szigorú, a Lakástörvényben foglalt feltételei vannak. Természetesen ez egy nagyon kényes és szerencsétlen helyzet, hiszen rengeteg gyermekes család várakozik megüresedett önkormányzati lakásra, akik jelenleg albérletben élnek és mely iszonyú terheket ró egy családra, vagy pedig még mindig a szülőknél élnek, mert egyszerűen nincs lehetőségük elköltözni, új lakásba nem tudnak befizetni. Mindamellett a kisnyugdíjjal rendelkező önkormányzati lakásbérlő helyzete is sajnálatos, akinek szintén nincs lehetősége máshová költözni.
Valószínűleg sokan laknak még mindig határozatlan idejű önkormányzati lakásbérleti szerződéssel úgy, hogy megkérdőjelezhető a rászorultsága, miközben gyermekes családok várnak a lehetőségre.
A Fejér megyei ügy kapcsán hozott döntést a Kúria egy olyan határozatlan idejű bérleti szerződés felmondása ügyében, ahol a határozatlan idejű szerződést az önkormányzat úgy mondta fel rendes felmondással (vagyis a bérlőnek nem volt közüzemi díj tartozása és életvitelszerűen az ingatlanban lakott..stb), hogy cserelakást nem biztosított a bérlőnek. Maga a bérleti szerződés is így szlt, hogy az önkormányzat felmondása esetén nem tarthat igényt a bérlő cserelakásra. A Lakástörvény 26.§-a kimondja, hogy a határozatlan idejű bérleti szerződés úgy mondható fel rendes felmondással, ha az önkormányzat biztosít cserelakást ugyanazon településen. Ebben az esetben viszont nem volt cserelakás, így a felmondás jogellenes, a felmondást cserelakás nélkül engedő önkormányzati rendelet ezen rendelkezése semmis. A Kúria kimondta, hogy a Lakástörvénytől eltérni nem lehet, hiszen az önkormányzat a rendelet alkotása során ekkor szabadsággal nem élhet, hogy a Lakástörvény felmondásra vonatkozó feltételeit egyszerűen figyelmen kívül hagyja.
Szociális bérlakás esetén csak akkor lehet a szerződést rendes felmondással felmondani, ha arra a lakás vagy az épület átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából van szükség. Jelen esetben egyikről sem volt szó.
(Amint a Kúria közzéteszi ezen döntését, a cikkünket frissítjük.
A fenti cikk Schiffer András facebookján közzétett információin alapszik.)